Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-02-29 / 8. szám
Ferencváros 2008. február 29. MELLÉKLET 7 UTAZÁS Irány a világ Utazás 2008 és társkiállításai Az Utazás kiállítás mindig rengeteg látogatót vonz Talán egy rendezvény sem vonz annyi látogatót a Hungexpo területére, mint az évente megrendezett Utazás kiállítás, amely öt kontinens országait - köztük a díszvendéget, idén Szlovéniát, kiemelten - ismerteti meg a látogatóval. Ezek mellett Magyarország turisztikai régiói is bemutatkoznak. Az idei kiállítás központi témaköre a hazai vízi világ lesz. Február 28-án nyitja meg kapuit az Utazás 2008 kiállítás, amelyen ötven külföldi ország mellett Magyarország tájai, régiói, utazási irodák és turisztikai hivatalok várják jelentős kedvezményekkel a látogatókat március 2-áig. A kiállítás nyitónapja ezúttal-is szakmai nap, a látogatókat a közönségnapokon, először február 29- én várják. Az utazáskiállítás kísérő programjai között szerepel a korábbiaknál jelentősebb Culinary Expo és Gasztro Show, valamint a II. Leader Expo, az izgalmas utazásárverés, a Gulliver Üdülési Licitek, valamint a turisztikai katalógusok, prospektusok pályázata, a Kiadvány Trend-verseny. A kiállítások és kísérőprogramjaik 18 ezer négyzetméteren, 924 kiállító bemutatkozásával várják a látogatókat. A közönségnapokon a nyugdíjasok, a diákok és a családok kedvezményes jegyet válthatnak. Turizmuskártya ellenében pedig negyven százalékkal kevesebbe kerül a napi jegy, mi több, a belépők - amelyekkel értékes ajándékok is nyerhetők - üdülési csekkért is megvásárolhatók. A vidékről érkezők 50 százalékos kedvezményre jogosultak a MÁV, illetve a Volánbusz Zrt. belföldi járatain. A 9.00 óra és 14.00 óra között Budapestre érkező, illetve a Budapestről 14.00 óra és 19.00 óra között induló InterCity járatok megállnak Kőbánya-felső állomáson. Hétvégén pedig a MÁV Nyugati pályaudvar és a Hungexpo Zrt. főbejárata között közlekedő különvonatok is igénybe vehetők. A kiállítás(ok) a szakmai napon 10.00-17.00, egyébként 10.00-18.00 óráig tartanak nyitva. A külföldi utak iránt érdeklődők a közkedvelt célországok, tengerparti üdülőhelyek mel- ’ a'kévésbé ismert, idegén tájakat is megtalálhatják. A hazai irodák kínálata kiterjed az egész világra, és kielégít minden igényt. Az egzotikus országok, ízek kedvelői körében várhatóan Japán, Tahiti, Thaiföld, Kuba és Vietnam standja lesz a legnépszerűbb. Először kapott „ígéretes desztinációként” kiemelt megjelenési lehetőséget Vietnam, amely egyre népszerűbb a kalandtúrákat kedvelők körében. A kiállítás kuriózuma Japán. A felkelő nap országa különleges programokkal, a KIYO-KITO TAIKO” dobegyüttes bemutatójával, valamint nemzeti italával, a szakéval várja standján a látogatókat. A kiállítás idei díszvendége a különleges földrajzi adottságú Szlovénia. A magas hegyekkel, kiváló síterepekkel, tágas síkságokkal, csodálatos tengerparttal, vadvizekkel, borvidékekkel, Európa legnagyobb karsztbarlangjával rendelkező ország az üdülés és a kikapcsolódás valamennyi lehetőségét kínálja. A hazai kiállítók idei kínálatában - összhangban a Magyar Turizmus Zrt. Vizek Eve címen meghirdetett kampányával - kiemelten jelenik meg Magyarország gazdag vízi világa. A belföldi lehetőségek iránt érdeklődők számos hazai fürdőhely, termál- és gyógyvizűstrand-kínálatát ismerhetik meg. A tó- és folyóvidékek, az élményfürdők pedig a kikapcsolódás sokszínű, változatos lehetőségét kínálják. A régiók, a városok ezúttal is magyaros vendégszeretettel, színes programokkal, a népszokások felelevenítésével, muzsikával, tánccal, finom falatokkal és italokkal invitálják standjaikhoz az utazni vágyókat. Az Utazás 2008 kiállítással egy időben rendezik meg a legnagyobb hagyományú - ékszerszépségversennyel kiegészülő - nemzetközi ékszerkiállítást is, amelyen szakiskolák is bemutatkoznak. A Karát a különleges ékszer- és órakínálat mellett a megmunkálás eszközeit is felvonultatja. A kiállításokkal kapcsolatban bővebb információk a www.hungexpo.hu webolda- lon találhatók. Steiner Gábor Természetóvó utazások Az ökoturizmus távlatai Számos városlakó vágyik a természetbe, szeretne kiszakadni a betonrengetegből. Többségük azonban nem gondol arra, hogy a természetjárás szemléletváltást is követel azoktól, akik túrabakancsot húznak. Aki kirándulni jár, gyakran tapasztalhatja, hogy a sokak által látogatott természeti helyek sokszor nem különböznek Budapest főútjaitól. Legalábbis az eldobált szemetet vagy a forgalmat tekintve. Ám a túl sok turista, még ha ügyel is a tisztaságra, akkor is erősen igénybe veszi a természeti környezetet. Ennek elkerülésére alakult ki a 20. század utolsó évtizedeiben a tömegturizmus negatív hatásait csökkenteni hivatott, új típusú turisztikai mód, amelynek első formája a természeti értékek védelmét is szem előtt tartó „zöldturizmus” volt. Valóban pontos definíciója ma sem létezik, mivel számos részből áll, amelyek újakkal is bővülhetnek. A lényeg, hogy a turizmus e formája felelősséget vállal a természetért, miközben a helyi közösségek életminőségén is igyekszik javítani. A fenntartható fejlődés lényege, hogy igényeinket csak a környezetünk (amely jelentheti akár a Földet is) olyan mértékű kihasználásával elégítsük ki, hogy az erőforrások képesek legyenek a megújulásra. A fenntartható turizmus tehát - a fentiek tükrében - olyan turizmusformát takar, ahol a látnivalókat utódjaink számára is elérhetővé tesszük, legyen szó természetről, történelmi kincsekről, természetközeli kultúrákról vagy más, a turizmushoz kapcsolódó értékről. Az ökoturizmus ehhez nyújt segítséget, hiszen fő elemei a természeti és a kulturális erőforrások, valamint a látnivalók védelme, megőrzése és bemutatása. Az ökoturizmus mindezek mellett gazdasági hasznot is hajt, mivel segíti a természeti környezet megőrzésével foglalkozó közösségek, szervezetek és hatóságok munkáját, és a helyi közösségek számára alternatív foglalkoztatási és bevételi lehetőségeket teremt. Az ökoturizmussal tehát nem kell lemondanunk turisztikai céljainkról, legyenek azok természeti vagy ember alkotta értékek. Csupán szervezett formában kell felkeresnünk ezeket, ügyelve arra, hogy látogatásunk káros hatásai a minimumra csökkenjenek. Steiner Gábor Tájékoztató a vizitdíj visszatérítéséről Tisztelt Ügyfeleink! A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Tv. 18/A § (14) bek. alapján, amennyiben a biztosított nyugtával, számlával igazolja, hogy az adott naptári évben általa igénybe vett háziorvosi ellátásért, illetve járóbeteg-szakellátásért vizitdíjat legalább 20-20 alkalommal fizetett, a 20 alkalom feletti ellátások után fizetett vizitdíjak összegét visszaigényelheti. A vonatkozó kormányrendelet értelmében a 20 alkalmat háziorvosi ellátások és járóbeteg-szakellátások tekintetében külön-külön kell figyelembe venni. A biztosított a befizetett - nem emelt összegű - vizitdíj visszatérítése iránti kérelmet a lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjénél terjesztheti elő legkésőbb a tárgyévet követő 60 napon belül. A kérelem kitöltéséhez formanyomtatvány a polgármesteri hivatal Ügyfélszolgálati Csoportjánál (Bp. IX., Bakáts tér 14.), a József Attila-lakótelepen lévő Részönkormányzati Kirendeltségen, továbbá az Aszódi telepen lévő Ügyfélszolgálati Kirendeltségen szerezhető és nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell: az adott naptári évben igénybe vett ellátásokért fizetett vizitdíjakról kiállított, a vizitdíj-visszaigénylésre feljogosító nyugtát, illetve számlát, amely a kérelem elbírálását követően visszaküldésre kerül a kérelmezőnek (1-20 alkalom), a visszaigényelt vizitdíjak (21. alkalomtól) befizetését igazoló nyugtát, illetve számlát, amely az ügyiratban marad. A vonatkozó jogszabály alapján lehetőség van arra, hogy havonta egy naptári napon a biztosított által személyesen előterjesztett kérelem tárgyában azonnal döntésre kerüljön sor és a visszaigényelt összeget készpénzben kapja meg. 2008-ban az alábbi napokon lehet felkeresni az Ügyfélszolgálati Csoportot (Bp. IX., Bakáts tér 14.) ez ügyben 8.00 -12.00 óráig és 12.30 - 16.00 óráig. 2008. január 29. 2008. február 26. 2008. március 18 2008. április 29. 2008. május 27. 2008. június 24. 2008. július 22. 2008. augusztus 26. 2008. szeptember 23. 2008. október 28. 2008. november 25. 2008. december 9., 11. Amennyiben további információt szeretnének a fenti eljárásról, az alábbi telefonszámon érdeklődhetnek: 280-7195. Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Családvédelmi és Ügyfélszolgálati Iroda Ügyfélszolgálati Csoport A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő- testületének 5/2008. (11.15.) rendelete az üzletek éjszakai nyitvatartásának rendjéről Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (4) bekezdésében és a 12. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya !•§ E rendelet hatálya kiterjed a Ferencvárosi Önkormányzat közigazgatási területén található, alkohol tartalmú italokat árusító üzletekre, a vendéglátóhelyek kivételével. Az egyes üzletek éjszakai nyitvatartásának rendjéről 2.§ Az l.§-ban meghatározott üzletek 23.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva, kivéve, ha az alkohol tartalmú italok árusítását 23.00 és 06.00 óra között beszüntetik. Az alkohol tartalmú italok árusításának ezen időszakban történő beszüntetéséről az üzletek üzemeltetői kötelesek a vásárlókat írásban jól látható helyen tájékoztatni. Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás alól szilveszter éjszakája kivételt képez. Az e rendeletben foglalt szabályok megsértésének jogkövetkezményeit a rendelet függeléke tartalmazza. Záró rendelkezések 3.§ E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Budapest, 2008. február 13. Dr. Gegesy Ferenc Dr. Oszvári István polgármester jegyző Általános indokolás A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 70/B.§ (4) bekezdés értelmében mindenkinek joga van a pihenéshez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az éjszaka nyitva lévő kereskedelmi, valamint vendéglátó üzletek éjszakai nyitva tartásához olyan magatartások kapcsolódnak, amelyek sértik a kerületben élő állampolgárok alkotmányos jogát. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV.tv. 6. § (4) bekezdésében és a 12. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás gyakorlásával a tapasztalt és kedvezőtlen élethelyzetek rendezésére lehetőség nyílik. A rendelet megalkotásának célja az, hogy újabb eszközt adjon a jogalkalmazónak annak érdekében, hogy a lakosság pihenéshez való joga minél szélesebb körben érvényesüljön. Részletes indokolás 1. §-hoz A jogalkotó szándéka, hogy a kultúrált vendéglátást ne korlátozza rendeletével. 2. §-hoz Az éjszaka nyitva tartó üzletek alkoholt vásárló vevői nagymértékben zavarják a lakók éjszakai nyugalmát, ezért indokolt az alkoholt árusító üzletekben az éjszakai nyitva tartás ilyen jellegű korlátozása. Függelék a Ferencvárosi Önkormányzat közigazgatási területén működő egyes üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről szóló 5/2008. (11.15.) rendeletében foglalt szabályok megsértésének jogkövetkezményeiről A kereskedelemről szóló 2005. CLXIV. törvény 9. § (4) bekezdés: „9. § (4) Amennyiben a kereskedő a kereskedelmi tevékenység folytatásához előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget a kereskedelmi hatóság az üzlet ideiglenes bezáratásáról, azonnali bezáratásáról, az éjszakai nyitva tartás korlátozásáról, éjszakai kötelező zárva tartási időszak megállapításáról, a 6. § (6) bekezdésében meghatározott hanghatást okozó eszköz használatának tiltásáról vagy korlátozásáról, illetve a működési engedély visszavonásáról külön jogszabályban foglaltak szerint határozatban dönt, amely határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható; az ellenőrzésre jogosult hatóság a külön jogszabályokban megállapított jogkövetkezményt alkalmaz és a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.” Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet 76.§-a: „76. § (1) Aki az árukapcsolással, az áru jogosulatlan visz- szatartásával, a Vásárlók Könyvének kezelésével, illetőleg az üzletek nyitvatartási idejével kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeket megszegi, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes területi szerve hatáskörébe tartozik.”
