Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-06-13 / 23. szám

XVIII. évf., 23. szám www.ferencvaros.hu 2008. június 13. Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja A Maraton-lapcsoport tagja AJÁNLÓ Szerva itt - szerva ott A legutóbbi testületi ülésen sem fogadták el azt a javas­latot, ami a belső- és közép­ső-ferencvárosi térfigyelő ka­merarendszer koncepcióját kidolgozó eseti bizottságot hívta volna életre. Utánajár­tunk, mi szól az eseti bizott­ság mellett és ellen: érvek pro és kontra Martos Dániel képviselőtől és Bánsághi Tamás alpolgármestertől. 2. oldal Egy hagyomány elindult Ferencváros rendszeresen előrukkol valamilyen hagyo­mányteremtő újdonsággal. A Ráday utcai Ünnepi Könyv­héthez kapcsolódóan most éppen egy kórustalálkozóval. 2. oldal Új pihenőpark a lakótelepen Ferencvárosban számos park . megújult az elmúlt több mint másfél évtizedben. Voltak köztük egészen kicsik, de va­lóban nagyok is, mint például a Ferenc tér. Ezek a parkok a természetes környezetet hoz­zák közelebb, amire nagyon is szükségünk van mai roha­nó világunkban. Ősszel a Ko­sárka sétányra kerülhet sor. ' 3. oldal Sváb Bál a közösségi házban Június első szombatján ren­dezték meg a már hagyo­mányszámba menő Sváb Bált a József Attiia-lakótelep kö­zösségi házában. Mint min­dig, most is rengetegen gyűl­tek össze a mulatozásra. 2. oldal Elindulás és megérkezés Széchy Beáta, az Amerikában élő grafikus, képzőművész a Ferencvárosi Pincegalériá­ban két installációt készített, és a köréjük csoportosított, vegyes technikájú festett, nyomtatott, szitázott, ragasz­tott, varrott „grafikai” lapjait mutatja be „costume textile projekt” címmel. A cím szö­vetmintákat sugall. Ez a ki­állítás mégis valami más. 4. oldal IDŐJÁRÁS Változékony lesz a következő napok időjárása. Pénteken nyugat felől ugyan megkezdő­dik a felhőzet csökkenése, de még több helyen kell zápor­ra, zivatarra számítanunk. Hétvégén változóan felhős lesz az ég, szórványos zápo­rok előfordulhatnak, s a hő­mérséklet is csupán 20 fok körül alakul. A jövő hét elejé­től kellemesebbre fordul idő­járásunk, valamelyest nő a nappali felmelegedés, de dél­utánonként a gomolyfelhő- képződés miatt egy-egy heves zivatar bárhol előfordulhat. ÖLLÉ vagy nem ÖLLÉ? A Fradi legifjabb focistái a klub OLLE-pályáján, amit május végén adtak át a Budapesti Olimpiai Központban Március 14-i számunkban fog­lalkoztunk a Magyar Labdarúgó Szövetség Országos Labdarú­gópálya-létesítési (ÖLLÉ) prog­ramjával. Mint azt akkor is megírtuk, az önkormányzat azonnal jelentkezett a lassan másfél éve - tömegsport- és utánpótlás-nevelési céllal - meghirdetett projektre. „Arra mindenképpen jó volt az OLLÉ- program, hogy felkavarja a kerü­letben a sportolási lehetőségek bővítése körüli állóvizet” - feje­ződött be akkori cikkünk, a tör­ténetet most innen folytatjuk. Azóta ugyanis megérkeztek az ÖLLÉ árajánlatai arra a hat pályára, amelyet fejleszteni ki-' ván az önkormányzat. A szá­mok azonban korántsem tűn­nek olyan kecsegtetőnek, mint azt a program meghirdetése idején sejteni lehetett. A he­lyi adottságok felmérése után kiderült: egy-egy műfüves pá­lyát - mérettől, típustól füg­gően - 15-27 millió forintból tudna felépíteni az OLLE, eb­ből az összegből - az önkor­mányzathoz eljuttatott össze­sítő táblázat alapján - például csák a palánk felhúzása 6-7 millió forintot tesz ki, ' ÁzSkréálisan magásnak' tűnő részköltségek miatt az önkor­mányzat Oktatási, Kulturális és Sportbizottsága szerint ér­demes más, piaci ajánlatokat is bekérni, mielőtt a kerület fejest ugrana az ÖLLÉ nyújtotta lehe­tőségbe. Mivel ezek folyamato­san érkeznek, Pál Tibor, a te­rületért felelős alpolgármester szerint már a következő, júni­us végi testületi ülésen döntés születhet arról, hogy közbe­szerzés útján vagy mégis az or­szágos program keretein be­lül létesülnek-e profi futsal- és * gfundpályák a kerületben. Mint mondta: Mindkét lehe­tőség mellett és ellen is szólnak érvek, kérdés, hogy melyiknél mi kerül túlsúlyba. Az ÖLLÉ elő­nye, hogy az önkormányzatnak gyakorlatilag semmi dolga nincs azon kívül, hogy rábólint a meg­állapodásra, és fizet. A szervezet ugyanis lefolytatta a különböző pályaelemek - többek között a műfű, a világítás, a kerítés - kivi­telezői között a közbeszerzési el­járást. (folytatás a 12. oldalon) A HÉT TÉMÁJA Csarnok téri mélygarázsvita ■ Kocsis Kristóf A június 4rl testületi ülés „felszín alatti területre vo­natkozó földhasználati jog megadásáról” döntött a Csarnok tér 2. alatti ingat­lan tulajdonosa javára, aki a telkén szállodát és parko­lóházat kíván építeni, s ez utóbbi férőhelyeinek számát bővítené közterület alá nyú­ló mélygarázzsal. Kandolka László és Mezey István kép­viselő az ülésre az elfoga­dottal ellentétes tartalmú előterjesztést nyújtott be. Az ebben foglalt aggályok­ról dr. Gegesy Ferenc pol­gármestert kérdeztük. Az ingatlan értékesítéséről még egy évvel ezelőtt dön­tött a képviselő-testület, a terület egyéni képviselői akkor „nem”-mel szavaztak. A kétfordulós pályázaton nyertes Bedori Investment Kft. egy hónappal ezelőtt írta alá az adásvételi szer­ződést, mely szerint a hiva­talosan 400 millió forint­ra becsült ingatlanért végül 680 millió forintot fizet. A magas értékesítési árat a múlt szerdai testületi ülé­sen mindenki’ üdvözölte, a két - ellenzéki - képvise­lő azonban előterjesztésé­ben nehezményezte, hogy a Bedori szállodát is akar léte­síteni a területen, holott „a szerződés, a pályázati kiírás szerint, csak mélygarázs és parkolóház építéséről szól”. Pluszföldhasználati jog ala­pítása pedig egyáltalán nem szerepelt a kiírásban, ezért kérték ennek elutasítását. Mezey képviselő a testületi ülésen arra is emlékeztetett, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság egy hason­ló ügyben elutasító végzést hozott.- Milyen előzmények után írta ki az önkormányzat a pályázatot a Csarnok téri in­gatlanra?- A testületi ülésen félre­értésre utaló kijelentések is szép számmal elhangzottak. A történethez tartozik, hogy a főváros 1994-ben végzett a Nagycsarnok felújításával, ám elmulasztotta az ide­genforgalmi szempontból is fontos létesítmény parko­lási gondjainak megoldását. Ezért az ügyben az önkor­mányzat próbált meg lépni, s a kerület 1998 óta két pá­lyázatot is kiírt - kifejezet­ten mélygarázs építésére. Ezek azonban - noha sike­resek voltak, mégis - ered­ménytelennek bizonyultak, mert a tér alatt húzódnak az Elektromos Művek kábelei, amelyek áthelyezése milli­árdos költséget jelentett vol­na, így pedig a nyertesek el­álltak a beruházástól. Ezért most az önkormányzat egy - saját tulajdonában álló - építési telekre írta ki a pá­lyázatot.- Parkolóház, mélygarázs és/vagy szálloda építésére?- Egyikre sem. Nem is határozhattuk volna meg a funkciót, hiszen az eladás­kor csak annyit köthettünk ki, hogy a vevő kizárólag a kerületi szabályozási terv­nek (KSZT) megfelelő épü­letet emelhet az ingatlanon. (folytatás az 5. oldalon) Parlementi interpelláció a repülőgépzajról Összeomlott a ház Minden fővárosi lakost megillet az éjszakai nyugalom Dr. Gegesy Ferenc polgármester az Országgyűlés 2008. június 9-i plenáris ülésén interpellá­ciót nyújtott be a Ferencváros­ban egyre elviselhetetlenebb repülőgépzaj miatt. Az erre adott választ nem fogadták el - a szavazategyenlőség miatt az elnöklő Harrach Péter „nem” voksa döntött. Az alábbiakban rövidítés és változtatás nélkül idézzük a jegyzőkönyv ide vo­natkozó részletét. Elnök: Gegesy Ferenc, az SZDSZ képviselője interpellációt nyúj­tott be a közlekedési, hírközlé­si és energiaügyi miniszterhez „Mikor alhatnak nyugodtan a ferencvárosi lakosok?” címmel. Képviselő úr! Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ): Tisztelt Miniszter Úr! Egyet­érthetünk abban, hogy Euró­pa fővárosaihoz hasonlóan Budapest légi forgalmi kap­csolatainak folyamatos bővü­lése a fejlődéssel együtt járó pozitív tendencia. Épp ezért különösen fontos gondoskod­ni a főváros és a légi forga­lom hosszú távú harmonikus kapcsolatának alakításáról, amelynél a légi forgalom, a repülőtér érdekei mellett a fő­város lakosságának szempont­jait is megfelelő arányban kell érvényesíteni. Sajnálatos módon ezen alap­elv sérülését kellett tapasz­talnom az elmúlt időszakban polgármesterként a jogsza­bálytervezetek véleményezése során, továbbá a légi forgalom átszervezése kapcsán sűrűsödő lakossági panaszok miatt kelet­kezett, az illetékesekkel folyta­tott kiterjedt levelezésemben. w Ferencváros polgármestere- 1 ként és országgyűlési képvise­li lőjeként egyaránt elfogadha- s tatlannak tartom a levelekből cn ■a tükröződő általánosságokat, a £ hivatkozásokat arra, hogy a fő­város amúgy is zajos, a zajmé­rések eredményei határértéken belüliek. Az egyik ilyen válasz­levél felületességére jellemző, hogy a ferencvárosi zajpana­szokra a több kilométerre fek­vő, a szomszédos kerületben lévő zajmérési eredményekről adnak tájékoztatást. Minden fővárosi lakost meg­illet az éjszakai nyugalom, a zavartalan pihenés, amelyet több mint egy éve ellehetet­lenítenek az éjszakai és kora hajnali repülőgépjáratok. A repülőgépek néhány perces, de nagyon intenzív zajhatásai­nak egyórás átlagban való mé­rési módszere nem alkalmas a tényleges hatások leképezésé­re. Az alacsonyan szálló repü­lőgépekre felriadó lakosság nem a mérések átlagos értékét érzékeli, hanem az ugyan rö­vid idejű, de nagyon intenzív zajhatást. Áttanulmányozva a megküldött térképeket, felté­telezhető, a zajpanaszok egyik oka az, hogy számos járat eltér a kijelölt légifolyosóktól, nem tartja be az előírt magasságot. Több alkalommal jeleztem ke­rületünk lakossági panaszait, de érdemi változásokat és in­tézkedéseket nem tapasztalok, továbbá még ígéretet sem tar­talmaznak a válaszlevelek. Nem lehet vitatható, hogy olyan érdemi intézkedések szükségesek, amelyek garan­tálják a főváros sűrűn lakott városrészén a lakosságnak leg­alább az éjszakai nyugalmát. Az önkormányzatnak megkül­dött, e tárgyú jogszabályterve­zetek is alapvetően kifogásol- hatóak. Nem megengedhető olyan zajterhelésű övezetek kialakítása, amelyekben az in­gatlantulajdonosoknak, a la­kóknak és az intézményeket fenntartó önkormányzatok- s nak írnak elő kötelező passzív g zajvédelmet úgy, hogy rájuk s akarják hárítani ennek költsé- & gét is, a kártérítések eleve ki- -g zárásával. (folytatás az 5. oldalon) Egy ember meghalt, egy to­vábbi pedig súlyosan megsé­rült, amikor kedd délután a Kerekerdő parkkal szemben lévő Tűzoltó utca 74. számú ház udvar felőli részén - bon­tás közben - kidőlt az épület harmadik emeletének megkö­zelítőleg huszonöt méter hosz- szú oldalfala. Kedden délután a rendőrség és a tűzoltóság teljesen lezárta a Tűz­oltó utcát, nehogy további tragé­diát okozzon az épület, most sza­badon álló homlokzati fala. A baleset a szabálytalan munkavégzés számlájára ír­ható. A közel ötven centiméter vastag főfal az udvarra zuhant - lesodorva a második emeleti függőfolyosót és az első emeleti folyosó egy részét is. A baleset miatt a tűzoltók, a mentők és a rendőrség több órán keresz­tül dolgozott a Tűzoltó utcában amíg folyt a mentés, és tisztáz­ták a baleset körülményeit. Molnár Péter, a tűzoltóság szóvivője elmondta, hely­színre érkezésük után a ro­mok alatt két embert talál­tak, közülük az egyik sajnos már nem élt, a másikat súlyos sérülésekkel menekítették ki a nagymennyiségű törmelék alól. Ez után a teljes romhal­mazt át kellett vizsgálniuk, mert ellentmondó informáci­ókat kaptak arról, hányán is dolgoztak az építkezésen. (folytatás all. oldalon) A tűzoltók órákon át kutattak a tragédia további feltételezett áldozatai után

Next

/
Oldalképek
Tartalom