Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-09-26 / 38. szám

2 HÍREK Ferencváros 2008. szeptember 26. HÍREK RÖVIDEN Az 1838-as árvíz A Ferencvárosi Helytörté­neti Gyűjteményben új ki­állítás nyílik október 3-án, pénteken, 17.00 órakor Az 1838-as árvíz Ferencvá­rosban címmel, ami jövő év márciusáig lesz láto­gatható. A kiállítást Ráday Mihály, a Budapesti Város­védő Egyesület elnöke, a Ferencvárosi Egyesület ti: nöke nyitja rr Magánadomány a klinikának A Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai Gyermekklini­kája szeptember 23-án egy «, magánszemély jóvoltából f újra egy csúcskategóriás ^ ultrahang készülékkel gya- | rapodott. A 35 millió fo- < rint értékű szívultrahangot, amellyel a szívrendellenes­ségek teljes spektrumának vizsgálatára nyílik lehető­ség, Csarmaz József ado­mányozta a klinikának. Helytörténeti zteletbeli el- sg­Gigantikus stadion Kevin McCabe, a Ferenc­város angol tulajdonosa szeptember 23-án Buda­pestre érkezett, hogy a klubvezetéssel és a kivite­lezőkkel tárgyaljon a Fra­di új stadionjáról, amely a tervek szerint 30 ezer em­bert lesz képes befogadni az Üllői úton. Pontos tervek még nincsenek, de a szán­dék komolynak tűnik. Hogy a stadion milyen mérték­ben fordul el a mostanihoz képest, azt még nem lehet tudni, de biztos, hogy nem úgy helyezkedik el, mint a mostani, és állítólag két éven belül el is készül. Dzsumbujvég Átadták a Haller Kertet A modern építészet egyik reprezentánsa a Soroksári úton Ferencváros polgármestere az Egyesült Államok nagykövetével (jobbra) beszélget az ünnepségen Múlt pénteken újabb építésze­ti kuriózummal gyarapodott Ferencváros, ekkor adták át ugyanis a Soroksári út-Haller utca sarkán az új Haller Kert irodaházat. Az átadási ünnep­ség egyben a fejlesztő cég, az AIG/Lincoln magyarországi jelenlétének tízéves jubileu­ma is volt. A 32000 négyzetméteres, kor­szerű irodaház a főváros talán legdinamikusabban fejlődő részében, a Millenniumi Vá­rosrész tőszomszédságában épült, visszafogott eleganciá­jával, esztétikus belső kertjé­vel, fásított tetőteraszaival a modern hazai építészet egyik remek reprezentánsa. A megnyitón Lance Bozman, az AIG/Lincoln ügyveze­tő igazgatója elmondta, hogy cége az elmúlt 10 évben a leg­jelentősebb hazai ingatlanfej­lesztők sorába lépett, immár öt irodaházat építettek, illetve két raktár- és logisztikai bázis, valamint 44 ezer négyzetmé­ternyi kereskedelmi park lét­rehozása fűződik a nevükhöz Magyarországon. Másik üzlet­águk pedig a létesítményme­nedzselés - összesen 380 ezer négyzetméternyi kereskedel­mi ingatlant felügyelnek. Az eseményen részt vett April H. Foley, az USA magyar- országi nagykövet asszonya is, aki arról beszélt, hogy az ame­rikai cégek itteni beruházásai mindig egy kis diplomáciai si­kert is jelentenek. Az AIG/Lin- colné nem is kicsit, hiszen 500 millió eurót fektettek be. Egy­ben kiemelte a cég vezető sze­repét a manapság oly fontos, környezetbarát „zöldtechnoló­giák” alkalmazása terén. A megnyitón dr. Gegesy Fe­renc polgármester a 10 évvel ezelőtti állapotokra emlékezett vissza, amikor a Haller Kert he­lyén egy lepusztult ház, egy BKV-épület és egy kis kopott zöldterület volt. Azóta a la­kosságot és a területet tekint­ve fajlagosan Ferencvárosban épült a legtöbb lakás, és lassan elmondhatjuk, hogy az iroda­házakat tekintve is az élvo­nalba került a kerület - mind a mennyiséget, mind a minő­séget tekintve. Annak pedig külön örül - mondta -, hogy megmaradt az említett zöld folt is, csak most már sokkal szebb, mint eddig volt. (k) Kulturális Örökség Napok Különleges helyszínek, érdekes kiállítások Mindent meg lehetett fogni, körül lehetett járni Folyamatosan üríti ki a IX. kerületi önkormányzat az Illatos úti lakótelepet. Az idén eddig 22 bérle­ményből költöztették ki a lakókat. Az elkövetkező években még 120 lakás esetében kell megoldani a bentlakók helyzetét. A „dzsumbujában élők cse­relakást vagy készpénzt kapnak - mondta a pol­gármesteri hivatal sajtó- referense, Temesi Sándor az MTI-nek. Mára zökke­nőmentesen zajlik a kiköl­töztetés az önkormányzati tulajdonú, kis alapterületű, komfort nélküli lakásokból. Jelenleg az 5/a. épületből költöztetik ki a bérlőket, a bontásra a teljes kiürítést követően kerül sor. Rendőrautó égett Szeptember 23-án reggel, 10 perccel 8 óra előtt kap­ták a riasztást a IX. és a XIX. kerületi tűzőrségen a tűzoltók, hogy a József Atti- la-lakótelepen, az Ifjúmun­kás utca 27. előtt lángol egy rendőrautó. A percek alatt kiérkező 10 tűzol­tó egy vízsugárral gyorsan megfékezte a tüzet, ame­lyet feltehetőleg műszaki hiba okozott. A rendőrségi személygépkocsiban több százezer forintos kár kelet­kezett. Idén szeptember 20-21-én rendezték a Kulturális Örökség Napokat, ennek keretében Fe­rencvárosban is máskor zárt helyszínekre látogathattak el az érdeklődők. A Ferencvárosi remízt a Köny­ves Kálmán körúton 1905 januárjában adták át. Mai ar­culatát a három kocsiszínépü­lettel 1912-ben nyerte el. Belső vágányhálózata csaknem 3 ki­lométeres, 190 villamoskocsi befogadására képes, a szere­lőaknák 1400 méter hosszan húzódnak. Ma is híven szolgálja a kör­nyék közlekedését, csak az itt tárolt, karbantartott járművek változtak, valamint a cégtáblák feliratai. A Budapesti Villamos Városi Vasutat 1923-ban vál­totta a Budapest Székesfővá­rosi Közlekedési Rt. (BSZKRT), 1949-től az FW (Fővárosi Vil­lamos Vasút), 1968-tól pedig a ma részvénytársasági formá­ban működő BKV. Egy fotókiállításon mutat­ták be a remiz és a környék­beli villamosközlekedés múlt­ját. Láthattunk kétfogatú ló­vasúti kocsit a Közvágóhídnál, s a legkülönfélébb típusú vil­lamosokat a Mester utcában, a Lónyay utcában, a Kálvin tér­nél vagy éppen a Boráros té­ren, ahol a felvétel készítése­kor még állt az Elevátor monu­mentális tömbje. A kocsiszínekben és előt­tük ipari csuklósok, UV- szerelvények és szürke teher­kocsik (ún. Mukikj álltak, kü­lönösen a gyerekek élvezték, hogy ki-bekapcsolhatták a vi­lágítást, nyitni-csukni lehetett az ajtókat, s rá lehetett csap­ni a nosztalgiavillamos csen­gőjére is. A 436-os pályaszámú villa­most 1914-ben gyártották, és 1987-ben, a villamos közleke­dés 100. évfordulójára újítot­ták fel. Különleges alkalmak­kor lehet látni Budapest utcáin a gyönyörűen felújított másik társával, a 611-es pályaszámú villamossal együtt. A két veze­tőállásos, fapados villamoson 27 utas foglalhatott helyet. A látogatók UV-villamosokon utazhattak e hétvégén a remiz és a Ferenc körút között. A szomszédban, a Köny­ves Kálmán körút 9. sz. alatt, a BKV áramátalakítójában az épen megőrzött, csillogó-vil- logó Siemens forgógépeket le­hetett megcsodálni, amelyek az 550 voltos vontatási áramot állították elő (utódjaik is Sie­mens-gyártmányok, csak nem olyan szépek). A Kulturális Örökség Napok másik kerületi helyszínén, az Iparművészeti Múzeumban a munkatársak e két napon a pincétől a padlásig kalauzolták végig a látogatókat a Lechner Ödön által tervezett, csodás épületben. Egészen közelről le­hetett szemügyre venni példá­ul a tető díszes, mázas Zsolnay- majolika díszeit. Jövő szeptemberben újra megnyílnak e különleges hely­színek. Krivánszky Árpád Roma Kulturális Fesztivál Színes programokba ágyazott, mélyen szántó gondolatok (folytatás az 1. oldalról) Szerencsésebb sors jutott Péli Tamásnak, Ferencváros posztumusz díszpolgárának, akinek a fesztivál keretében koszorúzták meg az emlék­tábláját a Lónyay utcában. A művész idén lenne 60 éves, s mint Pál Rámán polgármes­teri tanácsadó beszédében elmondta, Ferencvárosban, a Kisképzőbe járhatott isko­lába, s számára megadatott, hogy a Holland Királyi Mű­vészeti Akadémián szerez­zen végzettséget. Hazatérve elkezdte toborozni az ifjú te­hetségeket, s munkásságának üzenete, hogy tehetséggel, szorgalommal és kitartással igenis előrébb lehet jutni az életben. A fesztivál érdekes és el­gondolkodtató programja volt szeptember 18-án este, a Páva utcai Holokauszt Köz­pontban megrendezett ve­títés. A Romano Glaszo együttes koncertje után a magát beás cigánynak valló Kővári „Borz” József opera­tőr-filmrendező öt, a Fény- Árnyék Művészeti Egyesület égisze alatt készült filmet mutatott be roma életekről, sorsokról. A vándormozi ötlé­te - melynek során a romák­ról készült filmeket főként a kis falvak romaközösségei­nek mutatják be - 1998-ban merült fel, ekkor sikerült egy tábori vetítőt szerezni a Cir- kogejzír moziból. A filmek témái roppant változatosak, a Lóvásár című például roma lókupecek min­dennapjaiba vezet el, egy má­sik alkotás az edelényi roma alapítványi iskolába kalauzol. A Vándormozi című filmben a vándormozi érkezése va­lóságos ünnepet jelent a kis falvak amúgy eseménytelen életében. A legnagyobb hatá­sú alkotás mégis a Libafosz- tás volt. Orosháza környékén forgatták, ahol mintegy 700 roma korábban főként li- bafosztásból élt. A film egy olyan pillanatot ragad meg, amikor - még 2002-ben - há­rom sivalkodó libát fosztanak meg tolláitól egyetlen kiló ke­nyér áráért. Iszonyú a hang­zavar, száll a toll, fojtogató a tolipor; helyenként véres is a jelenet, amikor a felsza­kadt bőrt kell összevarrni. A libák szerencséjére az EU- csatlakozás után már nálunk is tiltott az ilyesfajta állatkín­zás, kérdés csupán az, mind­ez milyen irányba terelte az orosházi romák életét. De ez már egy újabb dokumentum­film témája lehet. A fesztivál különös szín­foltja volt a Diskurzus-klub ünnepi összejövetele is. A klub éppen egy éve szüle­tett az aktuális romakérdé­sek megvitatására. Havonta egy alkalommal, Daróczi Ág­nes vezetésével zajlanak ezek a diskurzusok. A mostani beszélgetés vendége testvérvárosunk, a vajdasági Magyarkanizsa Bahtalov Drom Független Roma Szervezetének megál­modója, megalkotója és ve­zetője Bakró Margaréta volt, akit elkísért a magyarkanizsai önkormányzat szociális ügye­kért felelős vezetője, Solti Gi­zella. Az alapkérdés az volt, mi­lyen a magyarkanizsai, illetve a vajdasági romák helyzete, milyen kérdésekben legége­tőbb a cselekvés, és milyen lehetséges út áll előttük. Bakró Margaréta elmondta, hogy Magyarkanizsa 22 000 lakosából mindössze 178-an cigányok. Náluk nincs igazán romakérdés, mert a szerb kö­zösségben ők magyarok, s a szerbekhez viszonyítva ná­luk nemzetiségi és magyar­kérdésként merülhetne fel az a probléma, ami itt nálunk, mint romaügy foglalkoztat­ja a társadalmat. De ez náluk nem kérdés. Amiért létrehozták az egyesületet, az a társadalmi felemelkedés lehetőségének megteremtése, a gyermekek gondozása, annak tudatosí­tása, hogy tanulás, szakmai képzettség nélkül nincs mun­kalehetőség, ezek nélkül pedig esélytelen az integrá­lódás. Fölöttébb keményen fogalmazott, amikor kijelen­tette, hogy sok roma a lelki restségnek köszönheti a hely­zetét, hiszen, ahogy mond­ta: „a tisztasághoz nem kell pénz, csak szappan és víz, az meg van”. Ezzel a kijelentéssel azon­ban elindult a valódi diskur­zus, amely már arról szólt, mennyit tudnak a romák a saját történelmükről, van-e identitástudatuk, milyen esélyeik vannak a beillesz­kedésre, hogy valós vagy ál­problémák-e azok, amelyekre valós vagy álígéreteket ad a társadalom és a politika. K. Á.-K. K.-S. K. 'X;.', '.K.' , -I V 'c\ ■' . >i v' Zsuzsa néni 100 éves Történelmi sorsfordulókat élt meg Bensőséges ünnepség hely­színe volt szeptember 18- án a Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona Knézich utcai épüle­tének ebédlője: az otthon la­kóját, Porkoláb Józsefné Mile Zsuzsannát köszöntötték, aki idén lett százéves. Zsuzsa néni 1908. szeptem­ber 18-án született a csa­lád második gyermekeként Tiszadobon. Élete tipikus ma­gyar életsors. Gyermekkorát nővérével és öccsével szülő­falujában töltötte, s miközben elvégezte a hat elemi osztályt, sokat segített szüleinek a csa­ládi gazdaságban. A szép lányt 18 éves korá­ban találta meg a szerelem: ekkor találkozott Porkoláb Jó­zseffel, aki 1926-ban felesé­gül vette. Boldog házasságban éltek hentes és mészáros urá­val, akitől 1932-ben megszü­letett Zsuzsa nevű leányuk. Őt tanárnőnek taníttatták. Az 50-es évek közepén szü­letett két unokája, Péter és Gabriella. Amikor 1980-ban, 80 éves korában elhunyt sze­retett férje, Zsuzsa asszony vidéki házát eladva Pest kör­nyékére költözött, a lányához. Nagy boldogságot jelentett számára, hogy így figyelem­mel kísérhette két dédunokája, Máté és Rita felcseperedését. Ereje fogytán, 2004-ben döntött úgy, hogy bevonul az idősek otthonába. Az otthon lakói hamar megszerették köz­vetlen, kedves egyénisége mi­att. Sajnos egészségi állapota megromlott, látása és hallása már nem a régi, azonban élte­ti, hogy 77 éves lánya naponta ma is hűségesen látogatja. Zsuzsa néni mosolygott, lel­kesen tapsolt az ünnepi mű­sornak, örömmel fogadta az otthon vezetőjének és lakóinak gratulációit, a sok virágot és a hatalmas csokoládétortát. Fe­rencváros polgármestere, dr. Gegesy Ferenc is gratulált a nagy időket, történelmi sorsfor­dulókat átélt, idős asszonynak, akinek egy hatalmas virágcso­kor és ajándékkosár kíséreté­ben kívánt jó egészséget. Krivánszky Árpád Az idős asszony átélte csaknem az egész múlt századot Ferencváros • XVIII. évfolyam 38. szám, 2008. szeptember 26. • Budapest IX. kerület, Ferencváros hetilapja * A Maraton lapcsoport tagja • A lapot alapította és támogatja a Ferencvárosi Önkormányzat Főszerkesztő: Kocsis Kristóf • Szerkesztők: Benke Hunor, Krivánszky Árpád, Solténszky Kornélia, Steiner Gábor • Szerkesztőség: 1094 Budapest, Ferenc tér 11. Telefon: 323-0452 • e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Kiadó: Maraton Lapcsoport Multivízió Kiadói Kft. • Felelős kiadó: Kázmér Judit ügyvezető igazgató * Heffler György ügyvezető igazgató • 8200 Veszprém, Házgyári út 12. • Telefon: 06-88-541-763 www.maraton.hu, e-mail: maraton@maraton.plt.hu • Lapigazgató: Kanfi Horváth Andrea • Irodavezető: Molnár Eszter • Ügyfélszolgálai iroda: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., Telefon: 299-04-92 e-mail: ferencvaros.uszi@maraton.plt.hu Hirdetésfelvétel: 323-12-38; 323-12-37; e-mail: ferencvaros.hirdetes@maraton.plt.hu • Nyomda: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Veszprém, Házgyári út 12. • Felelős vezető: Jens Dänhardt A lap ingyenes * megjelenik 37 000 példányban • Terjeszti a Pannon Lapok Társasága • ISSN 1789-7572

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom