Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-02-29 / 8. szám

Ferencváros 2008. február 29. 5 A HÉT TÉMÁJA: ■ A HÉT KÉRDÉSE Esélyt kaptak az életre A Gottsegen intézetben végrehajtották az első hazai gyermek-szívátültetést (folytatás az 1. oldalról) Volna egy másik lehe­tőség, hogy szövetkezünk a minket körülvevő, az Eurotranszplantból kimaradt országokkal, és egy regionális központot hozunk létre.- Miért csak most került sor erre a műtétre?- Akármilyen transzplantáci­ót is veszünk alapul, ennek egy program részének kell lennie, ami egy szakmai felkészülési folyamatból és az elő- és utó- gondozási szakaszból áll. Az orvosoknak, a nővéreknek, a szakasszisztenseknek, mivel még soha nem végeztek gyer­mek-szívátültetést, fel kellett készülniük, meg kellett tanul­niuk az egész folyamatot. Erre csak külföldön, egy olyan köz­pontban kerülhetett sor, ahol ennek hagyományai vannak. A szívátültetés nem pusztán egy sebészi beavatkozás, az utó­gondozás során a betegeket életfogytig kezeljük gyógyszer­rel. Ha nem értünk a folyamat bármely részéhez, akkor el fog­juk veszíteni a beteget. Ha a felkészültség megvan, akkor ezt a szakmai prog­ramot el kell fogadtatni a felettes szervekkel, hogy meg­ítélhessék és biztosítsák hozzá az anyagi hátteret. De ehhez be kell bizonyítani, hogy erre a kezelésre szükség van, in­dokolnunk kell, miért itthon végezzük, miért nem küldjük ki a gyerekeket olyan centru­mokba, ahol ezt már nagy ru­tinnal végzik. Ez a felkészülési és engedélyeztetési időszak ért véget tavaly februárban, azóta van lehetőségünk arra, hogy szív-transzplantációs várólis­tára tegyünk gyerekeket.- Mekkora a műtét jelen­tősége a magyar gyermek­kardiológiában?- Nagyon hiányzott, és ezt most pótoltuk. Elkeserítő volt a tudat, hogy a szervátülte­tés, amely megoldás a súlyos szívbetegségekre, nem volt hozzáférhető itthon, és ezért elveszítettünk gyerekeket. Ráadásul tarthatatlan állapot volt, hogy olyan betegségeket nem gyógyítunk, amelyeknek már több évtizedes tapasztala­tuk és referenciájuk van.- Mennyibe kerül egy ilyen műtét?- Tízmilliós nagyságrendű. Az OEP rendkívül rugalmas volt, mivel tapasztalat híján, nem tudtunk pontos kalkulá­ciót készíteni, elfogadták meg­közelítő értékeinket. Ha már elvégeztünk néhány beavat­kozást, kiderül, jók voltak-e a becsléseink, addig is megkap­juk a teljes finanszírozást.- Ha idejönne külföldről egy elkeseredett szülő, és letenné a teljes összeget, elvégezhetnék a szívátültetést?- Finanszírozási oldalról igen, de a szerv miatt nem, ugyanis itthon a kivehető szer­vek nemzeti kincset képeznek. Vagyis nem lehet a magyar szervet exportálni, még ha itt történik is a beavatkozás. A külföldi központokban ez rendkívül jól és szigorúan sza­bályozott, ott százalékosan határozzák meg a külföldről érkező betegeken elvégezhető műtétek számát. Ez általában egy-két százalék. Még nem merült fel ilyen kérés, de a törvény tiltja, hogy külföldi állampolgárt magyarországi várólistára tegyünk.- Hogy van a kisfiú, és milye­nek a kilátásai?- Jól van, a szíve jól mű­ködik, nincsenek kilökődé­si reakciók. Megkapja azt a kezelést, amelyet a világ fejlettebb részein is biztosí­tanának számára. A szívátül­tetés gyógyszeres kezelése is fejlődik, s talán egyszer eljön az idő, amikor nem kell re­ménykedni, hogy a szerv ne lökődjön ki, hanem megtalál­ják a megoldást, hogy a szer­vezet biztosan befogadja az átültetett szervet. Ez lenne az igazán nagy áttörés a transz­plantációban. ■ Tizenhatszor annyi lakosra jut egy rendőr, mint Londonban Az új kapitány keményen fellép a bűnözés ellen (folytatás az 1. oldalról) Elmondta, hogy a rendőri hivatás népszerűbbé tételére a budapesti főkapitányság meg­fontolta a „budapest pótlék” bevezetésének lehetőségét és azt vizsgálják jelenleg, amit az is indokol, hogy egy fővárosi rendőr gyakran egy óra alatt intézkedik annyit, amennyit vidéki kollégája esetleg egy egész nap alatt. További vonz­erő lehet, az ígéretek szerinti évi háromszáz fővárosi szolgá­lati lakás átadása is. Az év végéig egy negyedik járőrkocsi is szolgálatba áll­hat a közbiztonság javítására. Az ezredes elmondta, hogy az önkormányzat - az anyagi le­hetőségeken belül - jó partner a közbiztonság javításában, és a képviselő-testület is egyönte­tűen támogatja a kerületi rend®, őrség munkáját. * Szintén a közbiztonság ja­vítását szolgálja a térfigyelő rendszer teljes átépítése, fej­lesztése és bővítése (lásd: Fe­rencváros, XVIII. év/. 7. szám). Ehhez külön járőrkocsit is rendelnek, amely a disz­pécserközpont monitorain észlelt, rendőri intézkedést igénylő eseménykor azonnal a helyszínre siethet. Belátha­tó időn belül a József Attila- lakótelepre és az Aszódi útra is kerülhetnek kamerák, va­lamint egy további, hozzájuk rendelt autós járőr, amely- lyel a megfigyelhető terület nagysága közel négyszeresé­re növekszik. A kapitány említett néhány adatot is.' Ferencváros a kerüle­tek biztonságosságának rangso­rában általában a 10-17. helyen mozog, gyakran közelebb a 17- hez. Ez köszönhető a kerület néhány „nehéz” területének, illetve az ott lakók nem éppen jogkövető magatartásának. A kerület körülbelül hatvan­ezer lakosának mintegy har­mada kerül összeütközésbe e törvénnyel. Ez a szám tartal­mazza a szabálysértéseket és a bűncselekményeket is, min­denkit, aki a valamilyen okból a rendőrség látókörébe került. A másik egyharmadnyi kerüle­ti lakos pedig sértetté válik. Ez nem valami kerületi sajátosság, nagyjából a budapesti átlagot is tükrözi.»" * r Ferencváros á gyérrrlfeKbű- nözés tekintetében sem áll jól, a harmadik legfertőzöttebb terület a fővárosban. Persze nem minden kiskorú bűnelkö­vető ferencvárosi, de túlnyomó többségük itt lakik, ráadásul nem is a leghátrányosabb hely­zetű családokból kerül ki. Béres ezredes szerint az ösz- szetétel rendkívül heterogén. A gyerekek sokszor a szülői figye­lem hiánya miatt térnek rossz útra, s a szülők megdöbben­nek, amikor a rendőrség keresi őket. A legjobb megoldás a fel- világosító munka, a megelőzés. A kapitány is tervezi, hogy az osztályfőnöki órákon találko­zik a gyerekekkel - hasonlóan az ifjúságvédelmi előadóhoz. FontéfcrtalF tátija, hogy awf%ná- rok jelzései eljussanak hozzá, s úgy véli, hogy a pedagógusi, a szülői kontrollt is erősíteni kellene. A rendőrkapitány végezetül kiemelte, hogy a rend meg­őrzésében számít a lakosság segítségére is. Egyben kérte a ferencvárosiak türelmét is, hi­szen az egyetlen éjszaka alatt érkező tucatnyi bejelentést rangsorolniuk kell, csak ennek sorrendjében tudnak intéz­kedni, ugyanis kerületünkben tizenhatszor annyi lakosra jut egy-egy rendőr, mint London­ban. Steiner Gábor Nagykörúti „retro” - ismét Ganz csuklósok a körúton Júniusig klímát szerelnek mindegyik Combinóba Nosztalgikus érzés foghatja el azt, aki mostanság száll villa­mosra a Nagykörúton, hiszen újra megjelentek az egykori Ganz csuklósok a „négyeshatos” vonalán. Hogy miért? Kollé­gánk utánajárt a titoknak - két év után most pótolják a Combinók egyik legnagyobb hiányosságát: légkondicionáló­val szerelik fel őket, s közben szolgálatba állnak öreg társaik. Persze joggal merül fel a kér­dés: miért kellett két tikkasztó nyáron át izzadnunk a modern „négyeshatosokon”? A BKV még a villamosok meg­rendelésekor arra hivatkozva vetette el az utastéri légkon­dicionálást, hogy az ablakok nyitható felülete, valamint a nagyteljesítményű ventilátoros légcserélő elegendő lesz a hű­téshez a nyári forróságban. Az eredmény: elviselhetetlen hőség, magas páratartalom és ájuldozó utasok egy szaunára hasonlító, guruló sárga dobozban. Ekkor még népszerűségnek ör­vendett az - egyébként racioná­lisnak tűnő - magyarázat is, hogy az állandóan nyitódó ajtók mel­lett szinte leheteden és rengeteg energiába kerülne az utasteret hűteni. Csakhogy a Combinót így tervezték - légkondival. A szerkezete miatt ugyanis az aj­tók nyitásával nem cserélődik jelentős mértékben a levegő, ráadásul kánikulában minden felnőtt utas áüagosan egy száz wattos villanykörte melegét su­gározza. Ily módon pedig nem a külső levegő időszakos bejutása okozza a legnagyobb meleget a jármű utasterében, mint aho­gyan az ablakok nyitásával sem lehet kellemesebbé tenni az uta­zást. Az egyetlen megoldás tehát a klíma beszerelése. „2007. január elsejétől új ve­zetés áll a BKV Zrt. élén, erről a kérdésről pedig még 2002- ben kellett dönteniük. 2006-ig egyetlen közösségi közlekedési járműben sem volt klímaberen­dezés, s akkor úgy tűnt, nem is lesz rá szükség. A beszerelésük most 1,6 milliárd forintba kerül, ez pedig körülbelül 350 millió forinttal kevesebb, mintha a gyá­Hűtésre várva - a Hungária kocsiszínben szerelik fel a klímát ri szállítással egyidejűleg rendel­tük volna meg. A most vásárolt berendezések magasabb tech­nológiai tartalmat képviselnek, és teljesítményük is nagyobb” - nyilatkozta megkeresésünkre a BKV Zrt. Sajtóirodája az üggyel kapcsolatban. Arra sajnos nem kaptunk vá­laszt, miből adódik a tetemes kü­lönbség, ami a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint is némiképp illogikus.- Tény, hogy akkoriban két­milliárd forint körüli összeget emlegettek, ám tudni kell, hogy minden annyiba kerül, ameny- nyit fizetnek érte - fogalmazott némi éllel Domer Lajos, az egye­sület alelnöke, majd hozzátette: ha nem gyakoroltak volna kellő nyomást a BKV-re, idén is izzad­hatnánk a Combinókon.- Az egyesület és az uta­sok abszolút győzelmének könyvelhetjük el - folytatta Domer -, hogy már a kocsiszín­ben sorakoznak a villamosok, s hamarosan teljes értékű lég­kondicionálást kapnak. Emel­lett pedig a főváros vezetésénél sikerült elérnünk, hogy a jövő­ben csakis klímával felszerelt tömegközlekedési járműveket vásároljanak. Mindezek ellenére’ a VEKE szerint a mostani beszere­lés is hagy kívánnivalót maga után. Pontosabban egy apró hiányosság veszélyeztetheti a klímaberendezések hatékony működését.- A Combinók ablakaira nem szerelnek zárakat, így azokat az utasok szabadon nyithatják, még akkor is, ha működik a légkondicionáló. Ez jelentősen csökkentheti a hatásfokot - mondta az alelnök. A BKV persze igyekszik utasai számára a legnagyobb komfort- érzetet biztosítani, így nyáron legfeljebb nemcsak a kapasz­kodásra, hanem az ablakok zárására is felhívják az utasok figyelmét két megálló között. Benke Hunor 0n hozzájárulna szervei felhasználásához? Fűzi Gáborné üzletasszony Ha jól tudom, Magyarorszá­gon nem kell a donor hozzá­járulása szerveinek felhasz­nálásához, csak akkor nem lehet felhasználni ezeket, ha kifejezetten megtiltja. Én nem tiltottam meg, mert aki már meghalt, annak úgy­is mindegy már, miért ne élhetne valaki tovább egy ilyen segítséggel? Sinka Péter tanácsadó Én beleegyeznék a szerveim felhasználásába. Bár amikor erről van szó, mindig eszem­be jut, hogy annyi minden­ben csalnak az emberek, miért pont a szervkereske­delemben ne tennék?! A szervek kivételéhez szak­értelem kell, aki ehhez ért, érthet a donor bizonyíthatat­lan megöléséhez is. Nagy Károly üzemgazdász Vallásos vagyok, és nem szeretnék Isten színe elé, hogy úgy mondjam, hiányo­san járulni, ezért nem en­gedném meg, hogy felhasz­nálják a szerveimet. Mivel ehhez kifejezetten meg kell ezt itthon tiltani, van erről egy nyilatkozat is a szemé­lyim mellett, és a családom is tudja az akaratomat. Hanga László üzletvezető Én hozzájárulnék, de nem tudom, szeretném-e más szervét megkapni. Tartanék tőle, hogy esetleg valami­lyen betegséget kapok tőle, még úgy is, hogy tudom, ezt ellenőrzik. De mindent nem ellenőrizhetnek. Persze, ha amúgy meghalnék, akkor ostobaság ezen gondolkozni, de egy vesével lehet élni. JUT ESZEMBE... Combinók Örömmel olvasom cik­künkben, hogy húsz szá­zalékkal olcsóbban sikerül megoldani a Combinók utólagos klimatizálását, mint ha eleve légkondici­onálókkal rendelték volna meg őket. Az új szerkeze­tek ráadásul még jobbak is lesznek, mint az ere­deti változatok. Mindez nyilván a jó ármunkának köszönhető. Érdemes volt tehát izzadnunk az elmúlt nyarakon, ennyi kényel­metlenséget valóban meg­ért az ügy. A Combinókkal nekem amúgy semmi bajom, tet­szenek, tényleg impozán­sak. Talán csak mintha egy kicsit nagyok lenné­nek. Amióta ezek suhan­nak a síneken, úgy érzem, mintha összement volna a Nagykörút, ami most, hogy Nemecsekként feltűntek árnyékukban a korábban évtizedekig ugyanott szol­gáló jó öreg járgányok, még szembeötlőbb. Persze a Combinók beve­zetése körüli vitában volt, aki úgy vélte, hogy ezeket nem is elsősorban városi forgalomra tervezték; elővárosi forgalomban, a végtelen búzamezőkön száguldozva biztosan még jobban mutatnának. S ott nem is lenne gond, hogy az utasok befogadására feltétlenül szükségesnél kétszer nagyobb térfoga­tot utaztatnak az állomá­sok között. Meg könnyebb is lenne masszívra építe­ni a felső vezetéket, nem csúfítanák csíkosra festett gumicsövekbe bújtatott pányvák a járda men­ti tartóoszlopokat. Mint például az Irinyi József utcában, ahol feltehetőleg a Zöld Pardonból vagy a Café Rióból kitántorgók testi épségét óvandó kel­lett messziről jól láthatóvá tenni a feszítődrótokat. Ám maradjunk a klíma- berendezés utólagos be­szerelésének költségeinél, ami most így csak 1,6 mil­liárd forint lesz az eredeti, gyári megoldás csaknem 2 milliárdjával szemben. Ez ugyan közgazdasági non- szensznek tűnik, de ha va­lami csoda folytán mégis igaz, akkor az következne belőle, hogy alkatrészen­ként kellett volna megvá­sárolni a villamosokat, és itthon összeszerelni őket. Úgy fillérekből kijöttünk volna. Kocsis Kristóf főszerkesztő A gyermek-szívátültetéssel a legsúlyosabb esetek is gyógyíthatóvá váltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom