Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-02-29 / 8. szám

Ferencváros 2008. február 29. 3 KÉPVISELŐI FOGADÓÓRÁK ÖTÓRAI TEA ■ Polgármesteri fogadóóra Dr. Gegesy Ferenc: Minden hónap utolsó szerdáján, 12.00-16.00 óráig. Bejelentkezés az előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati iro­dában. Helye: Polgármesteri Hivatal 1/22. Alpolgármesterek fogadóórái Bánsághi Tamás: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00 óra kö­zött, a Polgármesteri Hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Hardi Róbert: Alpolgármesteri fogadóóra minden hónap utolsó szerda 12.00- 14.00 Bejelentkezni előző hónap utolsó munkanapján, az ügyfél- szolgálati irodán lehet. Telefon: 215 1077 / 211, 212-es mellék. Helye: Polgármesteri Hivatal II. em. 38. Pál Tibor: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00-ig, a Polgármes­teri Hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Képviselők fogadóórái Bácskai János környezetvédelmi tanácsnok (5. vk.), Fidesz-KDNP: előze­tes bejelentkezés alapján bármikor. 06/20-949-2446 Bánsághi Tamás, a Fővárosi Közgyűlés tagja (9. vk.), MSZP: minden hó­nap első csütörtökén, 16.00-18.00 óra között az MSZOSZ-irodában: 1095 Budapest, Mester u. 59. Bejelentkezés nem szükséges. Hadzijaniszné Törőcsik Judit egészségügyi tanácsnok (7. vk.), MSZP: minden hónap második keddje, 16.00-18.00-ig, Telepy utcai általános iskola. Hidasi Gábor (15. vk.), MSZP: minden hónap első péntekje, 9.00-11.00- igvagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, 06/70-946- 1011, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Hidasi Gyula (12. vk.), MSZP: minden hónap első péntekje, 10.00­12.00- igvagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Intzoglu István fővárosi küldött (14. vk.), MSZP: minden hónap második hétfője, 16.00-18.00-ig, Rönk-iroda, Toronyház u. 3/B. Jelinek Benjámin Gábor (2. vk.), Fidesz-KDNP: személyes kapcsolatfel­vétel: 06/70-518-3756. Kandolka László településfejlesztési tanácsnok, (1. vk.) Fidesz-KDNP- frakcióvezető: minden páros hét keddje, 16.00-20.00-ig, Lónyay u. 48. Martos Dániel (4. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap második szerdája, 17.00- 19.00-ig, Lónyay u. 48. Ruzsics Milán informatikai tanácsnok (6. vk.), MSZP: előzetes bejelentke­zés alapján bármikor: 215-4278. Sajó Ákos (11. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap első péntekjén, 16.00­18.00- ig, 06/20-975-8262, Aszódi úti önkormányzati iroda. Tímár Gábor (10. vk.) MSZP-frakcióvezető: minden hónap utolsó csütörtö­ké, 18.00-19.00-ig, FMK, Haller u. 27.1/14. Veres László (8. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap első hétfője, 15.00­18.00- ig vagy előzetes egyeztetés alapján bármikor: 06/30-250-2249, FESZ-iroda. Zombory Miklós (3. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap második csütörtö­ké, 16.00-18.00-ig vagy sürgős esetben a 06/20-926-5633-as telefonon, a Bakáts téri általános iskola könyvtárában. Bállá Ágnes, Fidesz-KDNP: előzetes egyeztetés alapján bármikor. Tel.: 06/20-669-3810; e-mail: balla.agnes@freemail.hu Bézsenyi Ákos, MSZP: minden hónap második csütörtöké, 18.00-19.00 óráig, Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskola, Lónyay u. 4-8. fsz. 12. Bodó Márton, Fidesz-KDNP: előzetes megbeszélés szerint: 06/20-523- 9503 vagy bodo.marci@freemail.hu Dr. Cziráki Szabina, európai és pályázati ügyek tanácsnoka, MSZP: előze­tes telefonos egyeztetés alapján: 06/-20-663-0507. Emődy Zsolt SZDSZ-frakcióvezető: Előzetes bejelentkezés alapján. Telefon: 06 20 966-0345; e-mail; emodyzs@gmail.com Hubert Béláné SZDSZ: bejelentkezés alapján bármikor: 247-1052. Kammermann Csaba, Fidesz-KDNP: előzetes bejelentkezés alapján bár­mikor: 06/20-499-9569. Mezey István, Fidesz-KDNP: minden hónap második keddje, 17.00­19.00- ig, Lónyay u. 48. Szilassy Gábor Cézár kereskedelmi és idegenforgalmi tanácsnok, MDF: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 215-1077 Kerületi országgyűlési képviselők fogadóórái: Dr. Gegesy Ferenc: minden hónap utolsó szerdáján, 17.00-20.00-ig, bejelent­kezés a titkárságon, a 217-1725-ös telefonon. Pál Tibor (13. vk.): minden hónap második péntekén, 16.00 órától a József Attila-lakótelepi Közösségi Házban (Toronyház u. 3/B). Dr. Kökény Mihály: március 27., 17.00 órától a Balázs Béla utca 38. szám alatti Piros Pont irodában. Telefonszámok: 441-5102, 215-4278 KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK • A Mester utca 30-32-ben talál­ható Páva parkolóház tarifája egy órára 230 Ft (az utcán: 115 Ft). A 24 órás parkolási lehetőségért 28 ezer forintot kell leszurkolni ha­vonta, a 12 órásért pedig 20 ezret. Járműve biztonsága érdekében az autósnak tehát mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. • A Pénzügyminisztérium nyitott a biztosítói és biztosításközvetí­tői szakma - azon belül főként a nagyobbak, tőkeerősebbek - ja­vaslatára, hogy ne legyen év végi kampányidőszak a kötelező gép­jármű-felelősségbiztosításban, hanem a cascóhoz hasonlóan a biztosítási évfordulóhoz kötődjön a díjváltás. A több mint három millió felelősségbiztosítás újrakötése így eloszlana az év folyamán, ahhoz igazodóan, hogy ki mikor vásárolta meg járművét. A változáshoz jog­szabályt kell módosítani. • Az Európai Unió célul tűzte ki a halálos közlekedési balesetek szá­mának megfelezését, ezért rend­szeres, Európa-szerte összehangolt és meghatározott célú közlekedés- biztonsági ellenőrző akciókra kell számítani - egy évben többször is. Az idei első akcióban a balesetek súlyosságának csökkentésére szol­gáló biztonsági övék használatát ellenőrizték. Míg például Svédor­szágban az autósok 95 százaléka beköti magát, addig nálunk ke­vesebb, mint a fele. Az övét nem használó autós 3 büntetőpontra és 30 ezer forintig terjedő bírságra számíthat, de a be nem kötött utas pénztárcája is könnyebb lehet akár 30 ezer forinttal. Krivánszky Árpád Egymásba bogozódó történetek Kávéházi beszélgetés Körösi Zoltán íróval „Ez az ember szeret futbal­lozni, szeret olvasni, szeret napozni, szereti a vörösbort, a vörös és fehér húsokat, olaj­bogyót enni, ez az ember sze­ret írni, szeret gyerek, szeret család, szeret haza, szeret utazás, szeret víz, szeret tűz, szeret szeretet, szeret Buda­pest, lakik Ferencváros” - írja önéletrajzában Körösi Zoltán, akinek nemrég jelent meg tizenegyedik kötete, a Dél­utáni alvás.- Mennyire fontos az életedben a szeretet?- Életemnek éppen olyan szakaszában vagyok, amikor hirtelen megszaporodtak kö­rülöttem a szerethető dolgok. Tudod, tizenhat évig dolgoz­tam egy munkahelyen, a vé­gén már észre sem vettem, de felejteni kezdtem, hogyan le­het szeretni a körülöttem lévő tárgyakat, embereket, ízeket, illatokat. Eltompultak a re­ceptoraim a jó dolgok iránt.- írásaidban az események mellett igen fontos az, amit ér­zelmileg tudsz átadni. Ebben az értékvesztett, rohanó világ­ban vannak még, akiknek ez érték? KÖTETEI 2007. Délutáni alvás (a történet árnyéka) 2006. Milyen egy női mell? - Hazánk szíve 2004. Budapest, nőváros 2002. Télidő - párhuza­mos történetek 2000. Orrocskák 1999. Hentesek kézi­könyve 1998. Történetek a csodálatos csecsemők életéből 1997. Romkert 1996. A tárt szárnyú lepke 1994. A testtől való szabadulás útja 1993. Felrombolás- Ó, nagyon is. Ahogy minden egyes pillanatunk, óránk, napunk is a „valóság” egymásra tolakodó rétege­iből növekszik fel, úgy egy irodalmi mű is valami olyan, mint a hagyma, amelynek le lehet hántani a héját: nyel­vet, stílust, történetet... Még az sem baj, ha valaki csupán belekóstol, és megáll a külső buroknál. Az igazi kérdés az, hogy az illóolajokat és az íze­ket - vagyis a szándékokat és az érzelmeket megérzi-e. Nos, én 2000 óta lakom Ferencvárosban, és sok fon­tos találkozásom volt, sok élményt, történeteket és ér­zelmeket kaptam a ferencvá­rosi emberektől. Könyveim kapcsán sokan megérezték, hogy egy-egy történet róluk szól, s megkerestek, hogy el­meséljék az életüket. Nagy megtiszteltetés ez, hiszen úgy éljük a napjainkat, hogy ugyan mindenkinek megvan a maga hagymája, de az éle­tünkből hiányzik a beszélge­tés és az egymásra figyelés.- Hogy jegyzed meg ezeket a történeteket?- Nagyon szorgalmas jegy­zetelő vagyok, csak figyelni és meghallgatni kell az embere­ket. Mindig van a mellényzse­bemben egy notesz, és soha nem átallom feljegyezni a hallott mondatokat, ha végig­sétálok például a Balázs Béla utcától a Kálvin térig. Hozott anyagból dolgozom, mint egy Bakáts téri úriszabó. Hiszen mi magunk vagyunk a történetek, csak nem ta­nultuk meg, hogy figyeljünk ezekre a hangokra. A történet valójában eszköz, olyasmi, mint amikor egy szakács főzés előtt leül, és elgondolja, hogy a főztje ne csupán ennivaló, élvezet is legyen. Amikor tör­téneteket mesélek, ezeken a sorsokon keresztül nemcsak egy-egy ember életéről, de a minket körülölelő élet titkos szerkezetéről, az élhetőségről szeretnék beszélgetni.- Történeteid neked is vannak. Budapestől Lisszabonig. Mi­Az embereket csak meg kell hallgatni, figyelni kell rájuk, és megnyílnak. lyen történeteket őrzői ezekről a helyekről?- A Hungária körúton vol­tam kisgyerek, nemrég bon­tották le a házat, amelyben laktunk, volt egy hintalovam, emlékszem, a kerítésen belül igen huszárosán rohamoz­tam. Aztán leköltöztünk Mar­caliba, ami akkoriban olyan pici falu volt, hogy egyetlen útkereszteződése volt, ahol megtanulhattuk, milyen az, ha a közlekedésnél minden irányba figyelni kell. Néhány év múlva Székesfehérvárra mentünk, majd Debrecenben éltem, s aztán újra itt, Buda­pesten. Nem panaszkodhatom az országismeret hiányára.- Mit csináltál Lisszabonban?- Boldog voltam. Felesé­gem kapott ösztöndíjat a lisz- szaboni egyetemtől, és afféle oldalbordaként mentem vele. Az elutazásunk előtti napon hangzott el Grósz Károly elhí- resült beszéde; amelyben még a fehérterror rémével fenye­getett, és mire visszajöttünk, a Hősök terén már Nagy Imrét is eltemették. Ez van: kitet­tem a lábam az országból, és kicsórták alólam a rendszert. Egyébként Egyed Orsolya né­ven futballoztam a lisszaboni egyetem csapatában... Komolyra fordítva: egy gyökeresen más kultúrájú, életmódú, de az élet élveze­téről hihetetlenül sokat tudó nép körében szükségszerűen elgondolkodtam arról, hogy honnan jöttem, ki vagyok, mit kaptam és mit szeretnék. Ez alatt az egy év alatt sokkal többet tanultam arról, mit je­lent a hagyomány, a haza, a barátság, és hogy az élet lehet akár egy élvezetekkel teli do­log is, mint az iskoláimban.- Ennyire nehéz volt a gyer­mekkorod?- Hát a késői szocializmus azért nem volt különösebben üdítő... Másfelől a szüleim első generációs értelmiségiek voltak, akik részben a parasz­ti kultúrájukat őrizték, rész­ben az akkor megteremtett értelmiség szerinti értékeket képviselték, és erősen pró­bálták ezt a nevelésükben is érvényesíteni. Ami természe­tesen bennem erős lázadást váltott ki, s nem könnyítette meg a kamaszkoromat.- Változik Ferencváros. Hogy éled meg ezt íróként és ma­gánemberként?- Éppen a változás fogott meg először: ritkán történik meg az, hogy egyéni lép­tékkel mérve is ilyen gyors átalakulást lát a városán az ember. És persze hihetetle­nül érdekes a házak, a terek, az utcák átalakulása, de azt hiszem, mégsem ez a legfon­tosabb. Látom a ferencváro­siakat, látom, hogy miképp válnak ferencvárosivá újon­nan jöttek, miként változnak a rég itt élők, összefonódnak a sorsok, alakítják egymást. Látom, hogy történeteik mi­ként bogozódnak egymásba, és ezt nagyon szeretem: erről szeretnék beszélni. Solténszky Kornélia Háromszáz éves fal a Fővám téren Szenzációs leletbe ütköztek a metróépítők Akik korábban átutaztak vagy csak sétáltak a Fővám téren, aligha gondolták, hogy a lábuk alatt a múlt eltemetett emléke húzódik. A múlt héten kőnek ütközött a 4-es metró aluljáróját mélyítő munkagép kanala, s az óvatos bontás után impozáns, XVII. század körüli falmaradvány bontako­zott ki az építők előtt. Aki a Szabadság híd pesti híd­főjének az Erzsébet híd felé eső szélénél bekukucskál az építkezést övező palánkon, a Fővám téren, a metróaluljáró számára mélyített gödörben hosszú, szépen rakott mész­kőfalra lesz figyelmes. A fal nagyjából a Corvinus egye­tem híd felé eső oldalfalának magasságában húzódik, mint­egy 15 méter hosszan. A fal a tér szintje alatt 4,5 méterrel kezdődik, és 1,5 méterre a talajszint alatt ér véget, s két, körülbelül hatméteres szaka­szát középen egy alacsonyabb falszakasz köti össze. A régészeti feltárást a Bu­dapesti Történeti Múzeum régésze, Zádor Judit irányít­ja. A régésznő szerint a fal bi­zonyosan 1686, vagyis Buda visszafoglalása után épült. Azt a feltárások mostani sza­kaszában még nem tudni, hogy önálló falszakasz volt-e, például a városfal része, vagy egy épülethez tartozott, ne­tán a hajózási hivatalhoz vagy a fővámházhoz. A tér helyén, a mai V. és IX. kerület határán hajdanán egy isza­pos tó, a Molnár tó húzódott, ezért a régésznő további lele­tek - például tégla- és cserép­töredékek - felbukkanására számít. Krivánszky Árpád Geológusok vizsgálják a feltárt földtani szelvényt Fizetett politikai hirdetés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom