Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-02-15 / 6. szám

Fotó: Budapest Film 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. február 15. MOZISAROK 9 és 1/2 randi „A filmforgatás olyan, mint az első randi. Mindennek tökéletesnek kell lennie" - Neményi Ádám, a 9 és 1/2 randi producere. A tavalyi év legnézettebb magyar filmjét, Sas Tamás „S.O.S. szerelem” című ro­mantikus vígjátékát több mint kétszázötvenezren látták a mozikban. A „be­vált csapaton ne változ­tass” szlogen jegyében a stáb újra összeállt, és ez­úttal is egy roppant szó­rakoztató filmkomédiával lepte meg a közönséget. A központi téma ismét a szerelem és az emberi kap­csolatok keszekuszasága, melyből rengeteg mókás és elgondolkodtató szituáció kerekedik. A történet főhőse Debrece­ni Dávid (Fenyő Iván megint megvillogtatja komikusi vé­náját), aki íróként, ismert médiaszemélyiségként, il­letve a bulvársajtó állandó szereplőjeként, mint a fő­város leghírhedtebb, élvhaj- hász agglegénye éli életét. Jóképű, magabiztos, a nők rajonganak érte - hiába, mert ő képtelen elkötelezni magát. Életének legfonto­sabb tartozéka két bőrönd, ami a függőség elkerülé­sének tökéletes szimbólu­ma. Van persze egy tehetős menyasszonya, akivel úgy tűnik, hogy... De aztán beüt a végzet. Egy napon Dávidot ugyanis Tünde lapátra teszi, ráadásul a luxusjárgányát is ripityára törik, plusz a ki­adója is beperli egy giganti­kus összegre. Hősünk tehát nyakig a slamasztikában, pontosabban az adósságban, amiből a kiutat egy, a kiadója által ultimátum formájában megrendelt és tíz nap alatt megírandó könyv jelentheti. A gondot csak a könyv témá­ja jelenti, ugyanis a kiadó a „Miért él annyi magányos nő Budapesten?” kérdésre kerestetné meg vele a vá­laszt. Dávidnak persze nem fűlik a foga hozzá, hogy mélyrehatóan foglalkozzon a pesti szinglik problémái­val, de mivel karrierje és „a jó hírneve” forog kockán, mellesleg nincs is más vá­lasztása, így hát kénytelen elvállalni a megbízást. Arra, ami ez után követke­zik, a legkevésbé sem számít. Tíz nap alatt tíz nővel kell randevúznia, és nemcsak meghallgatnia, meg is kell értenie őket, és pontosan ez az, ami eddig nem sikerült neki. Az események elsza­badulnak, ő pedig mi mást tehet, mint hogy úszik az árral, eközben az életében száznyolcvan fokos fordulat következik be. Az élet egy olyan lehetőséget kínált fel neki ezzel az abszurd szituá­cióval, melynek segítségével visszatalálhat - mint kiderül - valójában tiszta és pozitív alapénjéhez... A film bravúrja, hogy a nem túl eredeti sztori ellené­re a történet megáll a lábán, s a színészek játéka is nélkülöz mindenfajta ripacskodást. Az ügyesen megírt forgatókönyv (Köbli Norbert) kifejezetten jól működik, köszönhetően a rutinos rendezésnek (Sas Tamás), a dinamikus opera­tőri munkának (Miklauzic Márton), a hangulatos zenei világnak (Gulya Róbert) - a kronológiát remekül építő vágásról (Major Klára) már nem is beszélve. A 9 és 1/2 randi habköny- nyű, romantikus filmvígjá­ték, ami ugyan komolyabb kérdéseket is felvet, de azért senki ne számítson mély­analízisre, csupán arra, hogy akár szingliként, akár pár- kapcsolatban élőként, reme­kül fog szórakozni. CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdé­sünkre, és juttassa el febru­ár 25-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy sze­mélyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsol­juk a Lurdy Házban találha­tó Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltün­tetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Melyik bájos, fiatal szí­nésznő játssza Dávid meny­asszonyát, Tündét? A február 1-i szám filmes játékának megfejtése: Obelix kutyája Töpszlix Nyerteseink: Horváth Ágnes és Harmath István A nyereményhez gratulálunk! • A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Nemzetiségi színjátszás Cseh Tamás dedikált Arcusfest: egység a sokszínűségben Az Európai Unióban 2008 a kultúrák közötti párbeszéd éve. Jelszava: „Egység a sok­színűségben”. Az idén hatodik alkalommal rendezik meg az Arcusfestet, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Találko­zót, amelynek - hagyományo­san - a Thália Színház és a Budapest Bábszínház ad ott- s hont. A találkozón több ferenc- J városi társulat is megmutatta ™ magát. | '3 A színház mint műhely és mint intézmény egyaránt kö­zösséget teremt. A hétköznap gondjait a kabáttal együtt a ruhatárban hagyja néző és al­kotó, ismerős és ismeretlen, és együtt tesz játékos utazást. A színház olyan hely, ahol a kü­lönbségek is összekötnek. Ebben az évben tizenegy nemzetiség (bolgárok, gö­rögök, horvátok, németek, örmények, romák, románok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok) huszonegy pro­dukcióját, tizenegy nyelven és magyarul vagy magyar tolmá­csolással, kísérőlappal, felira­tozással láthatja a közönség. A párbeszéd jegyében idén először mutatkozik be olyan produkció, amely két külön­böző nemzetiség színházi em­bereinek közös munkája - a Határeset a Malko Teatro és a ferencvárosi bolgár kisebbség produkciója -, és vendégsze­repei a VHV Szlovák Színház a szerbiai Stara Pazovából. A nemzetközi kapcsolatok építé­sét szolgálva, közös, jereváni­magyar produkció az örmény előadás is. Idén először egy román nyelvű darab - a fe­rencvárosi Karaván Színház előadásában Urbán Gyula ki­tűnő, Minden egér szereti a sajtot-ja - is szerepel a talál­kozón. Szintén kerületi érde­keltségű az Iván Franko ukrán színházi formáció. A klasszikus tragédiától, vígjátéktól a zenés darabokon át az abszurdig minden mű­fajt megtalálhat az érdeklődő közönség. Az Arcusfest célja, hogy ösz­tönözze, támogassa, fejlessze a magyarországi nemzetiségek anyanyelvű színjátszását, elő­segítse kapcsolataik építését: egymás között, a magyar szín­házi szakmával és nemzetközi téren is. Egyben lehetőséget _ nyújt arra is, hogy a nem- J zetiségi színjátszás a „saját” | nemzetiségi közönségen túl a | nagyobb nyilvánosság előtt is s bemutatkozhasson. ü_ Solténszky Február 12-én, kedden este, Cseh Tamás dedikált a Ráday Könyvesházban. Tavaly decemberben jelent meg Bérezés László Cseh Ta­más - beszélgetőkönyv című könyve. A kötet húsz beszélge­tést tartalmaz, amelyekben az előadóművész elmeséli életét. Cseh Tamás a „nagy generá- ció”-nak nevezett nemzedék emblematikus alakja, dalait kí­vülről fújják, idézik kortársai, rajongói. Ebben a könyvben végigkísérhetjük őt élete ka­landjain. Nem csak a hetvenes évek elejétől máig tartó alkotói pályáját ismerhetjük meg, ha­nem mesél gyerekkoráról, az ötvenes évekről is, és termé­szetesen a nagy találkozások­ról alkotótársaival, Bereményi Gézával, Jancsó Miklóssal és másokkal. És mindenekelőtt megismerhetünk egy finom és érzékeny embert és művészt, akinek senki máséval össze nem téveszthető dalai rólunk és nekünk szóltak, szólnak - felejthetetlenül. (fzs) A dedikálásra várók sora a Könyvesháztól a Mátyás utcáig ért Monomentumok örökkévalósága Sárkány Győző kiállítása a Galéria IX-ben. Átadták a Lábán-díjat A kortárs táncművészet elismerése A maszkokban a felület izgalmas játéka kötődik a formai kalandokhoz „A puszta kéz és az önmagára hagyatkozó értelem egyaránt keveset, ér: szerszámra és segédeszközre van szüksége az értelemnek éppúgy, mint a kéznek. És amint a kéz szer­számai kiváltják vagy irányít­ják a mozgást, éppúgy segítik vagy óvják az értelmet az elme szerszámai.” Az idézet Francis Bacon Novum Orgánumából való (N. O. II.) - Sárkány Győző segédeszköze a ceruza. Ezzel készíti folyama­tosan vizuális jegyzeteit, me­lyek új kiállításán láthatóak a Ráday utcai Galéria IX-ben. A rajzolás közben végiggondolt töprengéseknek élő és min­dennapi dokumentumai ezek a minden különösebb trükk, technikai rásegítés nélkül, grafitceruzával készített, re­mek lapok. A négyszer négyes tömbök­be rendezett lapok, amelyek szorosan összetartoznak, mo­nolitikus tömböket hoznak létre, melyeken hol a ceruza­rajz finom faktúráit, hol a vir­tuóz vázlatokat látjuk. Megint máskor a maszkokban a fe­lület izgalmas játéka kötődik össze a formai kalandokkal. Innen a monumentum és a mono szavak összevonásából a címadó „monomentum”. A kör, ellipszis és hasáb mono­litok felületein az örvénylő mozgás, a karcolásszerű ceru­zanyomok sűrű hálója vagy a frottázsszerű tónusos grafitsa- tírozások egyaránt megtalál­hatóak. A mívesség bőségében tobzódunk, majd később lát­ható, hogy ezek a felületek a maszkokon is megjelennek. Talán a monolitokat a maszkok előképeinek is tekinthetjük, hiszen formailag egyértelmű az utalás a stilizált fejformá­ra vagy a térbeli testburokra. Egyszerűségükkel az emberi létet kísérő dobozformák is felidézhetőek, a bölcsőtől az ágyon át a lét befejezését be­teljesítő koporsóig. Ezeknél a monolitoknál az ember már csak távoli metafora. Majd következnek a masz­kok. Az arcok, a maszkká vált arcok, a levethető maszkok és a testre festett maszkok. Sárkány Győző a testmaszkok gondola­ti irányába halad tovább. Ezek a női aktok a test szegmensei expresszíven, finom árnyala­tokkal jellemezve, hol naturá­lisán, hol torzított formákként jelennek meg, sok esetben tö­redékesen. De az elkülönülő vagy éppen összekapcsolódó, satírozott formákkal szabdalt felszín, az érzékien megjele­nített tónusok megerősítik a keltett asszociációkat, segítik a nézett maszkkal való azonosu­lást, az átlényegülést. Sárkány Győző maszkjai a megközelíthetetlenség, a vál­tozatlan időtlenség illúzióját keltik, de esendőségünket is megmutatják. A február máso­dik hetében is még megnézhe­tő kiállítás tartalmas kísérlet a gondolkodni sem rest és a korunkban már oly.ritkának számító, igazi rajzokat szerető nézőnek. Knox Február 12-én átadták a ma­gyar kortárs tánc legszín­vonalasabb alkotásainak és alkotóinak elismerésére és népszerűsítésére alapított Lá­bán Rudolf-díjakat. A Trafó és az MU Színház által ala­pított szakmai díjat a husza­dik századi európai modern táncművészet legjelentősebb újító személyiségéről, Lábán Rudolfról nevezték el. Lábán Rudolf táncos-koreográfus, táncelméleti kutató volt, 1879- ben született Pozsonyban, tanulmányait Budapesten, Párizsban, Bécsben végezte. Első iskoláit 1910-ben Mün­chenben és a svájci Asconában alapította, később Zürichben, Nürnbergben, Stuttgartban, Mannheimben, Hamburgban, Berlinben és Angliában dol­gozott. Az ő nevéhez fűződik az „ideális” táncszínház mo- i delije, a térharmónia-elmélet 1 és a kinetográfia, vagyis a •o táncjelírás is. | Az elismerés odaítélésére < a díj alapítói olyan független esztéták, kritikusok és szakúj­ságírók közösségét kérték fel, akik évek óta rendszeresen elemzik, értelmezik és nép­szerűsítik a kortárs táncszcéna jelenségeit. A 2007 során Magyarorszá­gon bemutatott táncelőadások közül tíz produkciót talált mél­tónak a zsűri arra, hogy nevez­ze a díjra. A kritikusokból és szakújságírókból álló testület, közveúenül a díj átadása ;lőtt, titkos szavazással döntőt ar­ról, hogy mely két prodkció alkotója kapja meg a Trafcálta] felajánlott 1,5 millió fontot, valamint az MU Színhá2által felkínált 500 ezer forintotime- lyet következő előadásulelké- szítéséhez használhatnak^. Az MU Színház díját Kamondi Zoltán filmredező adta át a szakmai zsűrilön- tése alapján Pataky Klónak „Nagyon jól vagyok, lszi c ke­ress!” című koreográfiájáét. A Trafó díját Börcsök Enikő án- művész adta át Frenák Páiak INSTINCT - Soha.vagy... ctnű darabjáért. A jelöltek listáját a kurtó­rium a díj www.kultura.hu/ labandij internetes címen el­érhető weboldalán hozta nyil­vánosságra. A zsűritagok által megfogalmazott méltatások a Trafó honlapján jelennek meg február 12-én. A jelöltek és a laudációk a www.trafo.hu Tra­fó Info aloldalán is megtalál­hatók. mezsu Pataky Klári kapta a MU Színház díját, amelyet Kamondi Zoltán filmrendező adott át A Karaván együttes nagysikerű előadása a Minden egér szereti a sajtot

Next

/
Oldalképek
Tartalom