Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-02-08 / 5. szám
Ferencváros 2008. február 8. 5 A HÉT TÉMÁJA: ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Új szemléletre van szükség Miből finanszírozzák a ferencvárosi kultúrát? Egy igazgatás alá vonva jobban kihasználhatók a Kultuccában rejlő lehetőségek (Folytatás az 1. oldalról)- Ezeken az összegeken túl az FMK évente mekkora összegeket nyer el a különböző központi pályázatokon?- Közel kilencmillió forintot. Vannak speciális szakterületek, ahol nyerni szoktunk: a helytörténeti gyűjtemény a múzeumi pályázatokon sikeres, szereztünk pénzt a nyári alkotótáborhoz, a gyerekek potsdranai rajzkiállításához, színházi előadásokhoz, valamint nyertünk turisztikai pályázaton is. Ez valamivel több, mint öt százaléka az összes közművelődési önkormányzati támogatásnak, ami szerintem jó arány.- Ebből az következik, hogy a kultúra mégsem olyan szegény ágazat, csak jól kell megszervezni mind az anyagi, mind a szellemi forrásokat?- Igen, vannak források, bár tudomásul kell venni, hogy a kultúra sincs jobb helyzetben, mint általában a nonprofit szféra. Nyilván az egészségügyben és az oktatásban is csak úgy lehet áthidalni a nehézségeket, ha sikerül az emberek gondolkodásmódját is megváltoztatni. A hagyományos népművelői mentalitásból szinte kirobbanthatatlan a hivatalnoki személet, azaz hogy reggel nyolctól délután négyig tart a munkaidő. Miközben a programok fél öttől kezdődnek a házban. Hiszen az emberek munka és iskola után kezdenek itt táncolni, énekelni, varrni, zenét tanulni. Meg kellett értetnem az embereimmel, hogy délelőtt nekünk az irodában nincs dolgunk, van viszont akkor, amikor bejönnek a látogatók, akikkel beszélgetni kell, ismerni kell az igényeiket. Akkor válnak igazi népművelővé, ha a rájuk bízott szellemi és anyagi javakkal tisztességesen % gazdálkodnak. ?- Sokan vádolják meg önt, .0 hogy bekebelezi a kultúra 8 minden ágát, már a Kultucca < is a felügyelete alá tartozik. Mennyire szól bele a program alakításába?- Hallottam én is a vádakat, de ez nem így van. A Ferencvárosi Művelődési Központ egy ernyőszervezet, ahova hét intézmény tartozik, amelyeknek mind kiváló és önálló szakmai vezetője van. A szakmai munkába én nem szólok bele, mi itt a gazdasági működtetést koordináljuk, a pénzek, a bérek és az ehhez szükséges humán erőforrások kezelését. Ez az én dolgom. Ebbe tagozódik a Ráday utca-Kultucca, amelynek önálló felelőse lesz február 15-étől. Erre azért is szükség van, mert eddig a Kultucca nagy gondja volt, hogy gyakorlatilag nyolc-kilenc különálló rendezvény szerepelt egy név alatt. Ezért nem lehetett hatékonyan fellépni sem a kommunikációban, sem a menedzselésben, sem a pályázatokon, mert a különböző rendezvények ellenérdekeltek voltak, senki nem az egész rendezvényre ment támogatót szerezni, csak a saját programjára. Ezért nem tudott a Kultucca felnőni egy nagy ívű, hat hónapos kulturális rendezvénysorozattá. Egy igazgatás alá vonva ki kell használni ezt a lehetőséget, mert statisztikailag igazolt, hogy tavasztól őszig a Ráday utca a főváros második leglátogatottabb turisztikai látványossága. Változó Haller piac Évi húszmilliót emésztett fel Tragédiák rossz kémények miatt Évente húsz ember hal meg szén-monoxid-mérgezésben Tizenhárom év után újra a Ferencvárosi Művelődési Központhoz kerül a Haller utcai piac területe - legalábbis részben. A kerület képviselő-testülete azért döntött így, mert a valaha szebb napokat látott piac már jó ideje veszteségesen és kihasználatlanul üzemel. A vásártérből csupán annyit hagynak meg, amennyi a tényleges lakossági érdekeket szolgálja. Zubomyák Zoltán, az FMK igazgatója kérdésünkre elmondta: a szóban forgó terület 1995-ig a művelődési központhoz tartozott, és most egy részét eredeti állapotában, füvesített parkként szeretnék visszakapni. A piacon jelenleg hét-nyolc kereskedő dolgozik hétköznap, számukra azonban felesleges fenntartani és üzemeltetni egy ekkora piacot. Noha hétvégente megnő a forgalom, a terület jelentős része még akkor is kihasználatlanul áll.- „Sokan azt mondják, hogy beolvasztjuk a piacot, pedig szó sincs erről. Az intézkedéssel mindenki jól jár, hiszen az átalakítás után ugyanúgy elférnek majd az árusok. A különbség csupán annyi lesz a mostani állapothoz képest, hogy nem szóródnak szét egy hatalmas területen” - fogalmazott az intézményvezető. Az új területet könnyebb lesz rendben tartani, gondozni, így a piac fenntartási költségei is csökkennek majd, eddig ugyanis az önkormányzatnak évente mintegy 24 millió forintjába került az üzemeltetés, ugyanakkor a bevételi oldalon alig jelent meg évi négymillió. A tervek szerint a piac új, klasszikus hétvégi vásári funkciót is kapna, új árusokkal és szolgáltatásokkal. A mostani négy pavilonból pedig kettőt meghagynak, ezeket némi felújítás után vehetik majd ismét birtokba a kereskedők. A hétvégén árusító őstermelők számára az Óbester utca felőli részen biztosítanak asztalokat, így a jelenlegi kapacitás egyáltalán nem csökken majd. A művelődési központhoz visszakerülő területtel egyébként Zubomyák Zoltán a kempinget szeretné bővíteni.-, Az FMK nemzetközi kapcsolatrendszerét érdemes továbbfejleszteni, akár oly módon is, hogy több ifjúsági szálláshelyet biztosítunk. Annál is inkább, hiszen nyáron telt házzal működik a kemping, rengeteg német, olasz, osztrák, francia diák jár hozzánk” - mondta az igazgató. A munkálatok az idei költség- vetés elfogadása után, várhatóan márciusban kezdődnek, s 2008 második félévére fejeződnek be. Addig azonban nagy a bizonytalanság a kereskedők, ámsok körében. A piac forgalma évről évre csökken, s most sokan attól tartanak, az átépítés után végleg lehúzhatják a rolót. A piacot felügyelő idős hölgy szerint az igazi megoldást az jelentette volna, ha az Óbester utcára helyezik a vásárteret oly módon, hogy az autósok számára behajtást biztosítanak a Haller utca felől. Benke Hunor (Folytatás az 1. oldalról) Az állami támogatás a költségek 40 százaléka, de nem lehet több lakásonként 80 ezer forintnál. Ebből könnyen kiszámolható, hogy a rendelkezésre álló 200 millió forintos keret csak mintegy 2500 lakás gondját képes megoldani, .a Jóllehet, ilyesfajta pályázatot 1 már két korábbi évben is megCD .0 hirdettek, ám mindez édeske- 8 vés, ha figyelembe vesszük, < hogy országosan 60 ezer, csak Budapesten 16 ezer a rosszul szelelő, füstgáz-visszaáramlással fenyegető termofor kémények száma. A társasházakat terhelő 60 százalék egy részét átvállalhatják az önkormányzatok. Az biztosnak látszik, hogy Ferencvárosnak nincs külön kerete ennek az önrésznek (Folytatás az 1. oldalról) Második célterületként új parkot - ma Kerekerdő park - nyitottak a Ferenc körúttól kifelé eső területen, s harmadikként bevonták a megújításba az Üllői út és a Tűzoltó utca közé eső tömböket is. EU-csadakozásunkkal megnyílt a lehetőség, hogy a városrehabilitáció folytatásához uniós forrásokat is igénybe vegyünk, ennek előfeltétele volt azonban az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése. Ez a munka kiteijedt a lakás- és szociális, egészségügyi, oktatási, közbiztonsági stb. körülmények teljes körű felmérésére, melynek nyomán bizonyossággá vált, hogy a Gát utca környéke Ferencváros legnagyobb egybefüggő problémás területe. Itt összesen 1111 lakás megújítására és a benne élők életkörülményeinek lényeges javítására van szükség egy komplex szociális rehabilitációs program, a József Attila Terv keretében. Az akciótervvel való kiegészítés és tavasszal a az átvállalására, arról pedig még nem született döntés - hiszen a pályázatot csak néhány napja hirdették meg -, hogy a társasházaknak nyújtott éves, vissza nem térítendő önkormányzati felújítási támogatás is kiterjeszthető-e erre. Ám nem csak a termofor kémények veszélyesek, az újabb keletű energiatakarékoskodás is tragédiához vezethet. Sok épület energiaéhségét csillapítják utólagos hőszigeteléssel, jobb légzárású ajtók, ablakok beépítésével. A régi nyílászárók résein a természetes szellőzés biztosította az égéshez szükséges levegőt. Ha ennek útját elzárják, akkor a kéményből áramlik vissza a füstgáz. Ha pedig egy kis fürdőszobában, ahol egy gázbojler működik, még páraelpályázat benyújtása a közeljövő legfontosabb feladata. A szinte földindulásszerű változásokat a rehabilitációt megelőzően is itt élt lakosok érzékelhetik legteljesebben. Számos épület újult meg, ezekben kevesebb, de komfortosabb lakást alakítottak ki, új társasházak tömege nőtt ki a földből. A földszinti helyiségekbe üzleteket, vendéglátó- és közösségi helyeket telepítenek, ám az ideköltö- zők számára a legfőbb vonzerőt a tömbbelsőkben kialakított, közös zöldterületek jelentik. A közterületek megújítására példa a Ferenc tér, a Tompa utca és a keresztező sétálóutcák, létrejött a Kerekerdő park, tavasszal pedig átadják az Örökimádás parkot is. Állam- és kormányfők is meglátogatták már a Páva utcai Holocaust Központot, a Thaly Kálmán és a Tűzoltó utca sarkán pedig gőzerővel épül a Semmelweis Egyetem hatalmas tömbje. Itt a három rehabilitációs terület megújítása hamarosan ösz- szeér - tájékoztatott a program szívóval is segítjük a füstgáz visszaáramlását, akkor nagyon komoly veszélynek tesszük ki magunkat és családunkat. Az új ablakok, ajtók a minimális légcserét csak akkor biztosíthatják, ha légbevezetőket alakítottak ki bennük. Jogszabály kötelezően igénybeveendő közszolgáltatásként írja elő a kémények évenkénti vizsgálatát, amit Budapesten a Főkétüsz végez el. Kéményseprői szükség esetén ki is tisztítják a kéményt. Persze az aktus úgy kezdődik, hogy bedobnak egy értesítést a levél- szekrénybe, aztán vehetünk ki szabadságot az általuk megadott napra. Mégsem érdemes kockáztatni, és elmulasztani a találkozót a szerencsét hozó kéményseprővel. Krivánszky Árpád előrehaladásáról Sersliné Kocsi Margit főépítész. Befektetői forrásokból 1986- 2007 között 5656 lakás épült, az önkormányzat 900 lakást teljesen, 383-at pedig részlegesen felújított. A 2 milliárd forintos állami, 7 milliárdos fővárosi és 33 milliárdos kerületi forrás 120 milliárd forint befektetői tőkét vonzott Középső-Ferencváros rehabilitációs területére. A másik részterületen, a Malmok térségében a befektetők a felértékelődött, ezért értékesített ipari területeken 1500 lakást építettek, illetve építenek. Megújul a Gizella malom épülete, amelyben loftlakásokat alakítanak ki. Az eredményeket öt díjjal ismerték el, melyek legfontosabbjai a Magyar Urbanisztikai Társaság Hild-érme és az Ingatlanfejlesztők Világszövetsége, a FIABCI 1998. évi Prix Excellence-díja, amely az ingadanszakma Oscar-díja. Nincs tehát szükség új koncepcióra, elvekre, az önkormányzat sikeres várospolitikáját kell tovább folytami. K. Á. József Attila-terv A városrehabilitáció legnagyobb kihívása előtt áll Ferencváros ■ A HÉT KÉRDÉSE MiiMll]|llllllll IIIIIIHM—M Jobb-e, hogy csak az 0MSZ végezhet eseti mentést? KollovitsAntalné tanító Miután semmi tapasztalatom nincs a mentőkkel kapcsolatban, csak a gondolataimat mondhatom el. Szerintem feltételezhető, hogy egy ilyen nagy múltú, országos cégnél hatalmas tapasztalat halmozódott fel, ami a gyógyításban és a felszerelések kiválasztásában, használatában is valamilyen fokú garancia lehet.. Kondarkó Lászlóné IT-szakértő Magyarországon mindig gyanús, ha valami gazdasági alapon, azaz nyereségorien- táltan működik, az 0MSZ pedig nem ilyen, bár az egészségügy vezetői elvárnák tőlük, ami marhaság. Szóval én örülök neki, hogy csak ilyen cég végezhet mentést, és annak is, hogy most minden erejüket erre fordítják.. Nagyné Lóti Orsolya vállakozó Kár volt kizárni az, mondjuk így, alternatív szolgáltatókat, akiknél akár több tőke is lehet a menet közbeni sürgősségi ellátás minőségének javítására, mint az állami pénzből élő mentőszolgálatnál. És amúgy is úgy látszik, kevés az eseti mentő, nem tudnak időben odaérni sok helyre, ha megszakadnak, akkor sem. Jurczos Géza gépkocsivezető A fontos az, hogy mindenki el legyen látva, akár szállítani kell, akár menteni. És ez nem attól függ, ki végzi, hanem attól, hogyan választják ki azokat, akik ezt a munkát végzik. Biztosan van tucatnyi előírás, amelyeket mindenkinek be kell tartani. És ha be tudják tartani - nem úgy, mint a közlekedésben -, akkor lényegtelen a cég neve. JUT ESZEMBE... Piaci nosztalgia „Ugorjunk le a pécsi vásárra, nem fogod megbánni!” - unszolt egyszer, még évtizedekkel ezelőtt egyik kedves ismerősöm. Igaza lett, noha az akkori utakon egy pécsi kiruccanás egy mai európai túrának felelt meg. Rutinos vásári róka volt, mint mondta, déltájban érkezni szégyen, ezért hajnalban indultunk, csak valahol Szekszárd magasságában jöttünk ki a kómából. Az élmény azonban kárpótolt a gyűrődésért. A bábeli nyelvzavarban úgy érezte az ember, hogy itt adott egymásnak találkozót Közép- és Kelet-Európa minden nációja, az akkor még a hazai üzletekben hírből sem ismert luxuscikkektől a lóig mindent lehetett kapni, szállt a pecsenyesütők illata, mutatványosok produkálták magukat, recsegve harsogtak a céllövöldések hangszórói. Ismerősöm elemében volt, egy-egy árushoz vagy ötször visszatérve csontig alkudta le az árakat, puszta szórakozásból, mert végül nem vett semmit. Hogy mégse jöjjünk vissza üres kézzel, mi egy kóficot hagytunk magunkra erőltetni, amit aztán nem volt hova tenni, mert nem fért be a lakótelepi fürdőszobába. Azóta külföldön nem hagyom ki a piacokat. Persze az igazi egzotikumot ezek keleti változatai jelentik, ám hogy másutt is él a nosztalgia a heti vásárok hangulata iránt, jelzi, hogy hétvégén számos nyugateurópai nagyváros főterét is átmenetileg ilyesfajta agórává varázsolják, hogy aztán hétfőre minden visszazökkenjen a rendes kerékvágásba. Mindez arról jutott eszembe, hogy a héten megkértem kollégámat, készítsen felvételeket a Haller utcai piacról szóló cikkünkhöz. Három nap is próbálkozott, ám nemhogy piaci miliőt, embert sem sikerült lencsevégre kapnia. Megváltozott a világ, elmaradtak a vevők, mert a hipermarketekénél mélyebbre a piacon sem alkudhatjuk az árakat, s ezekben is mindent megvásárolhatunk. Csak éppen személytelenül... Aligha vagyok egyedül, aki néha szívesen váltana szót a portékáját kínáló árussal, s akinek hiányzik a hajdani piacok utánozhatatlan hangulata. Talán újra pezsgő élet költözik a Haller téri piacra, ha kicsit a nyugat-európai mintára, színes hétvégi vásárként reinkarnálódhat. Kocsis Kristóf főszerkesztő Hétköznap szinte teljesen üres a Haller utcai piac
