Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-11-07 / 44. szám
Ferencváros 2008. november 7. 3 KÉPVISELŐI FOGADÓÓRÁK Polgármesteri fogadóóra Dr. Gegesy Ferenc: Minden hónap utolsó szerdáján, 12.00-16.00 óráig. Helye: Polgármesteri Hivatal 1/22. Bejelentkezés az előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Alpolgármesterek fogadóórái Bánsághi Tamás: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00 óra között, a Polgármesteri Hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Hardi Róbert: Alpolgármesteri fogadóóra minden hónap utolsó szerda 12.00-14.00 Bejelentkezni előző hónap utolsó munkanapján, az ügyfélszolgálati irodán lehet. Telefon: 215 1077 / 211, 212-es mellék. Helye: Polgármesteri Hivatal II. em. 38. Pál Tibor: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00- ig, a Polgármesteri Hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Képviselők fogadóórái Bácskai János környezetvédelmi tanácsnok (5. vk.), Fidesz-KDNP: előzetes bejelentkezés alapján bármikor. 06/20-949-2446 Bánsághi Tamás, a Fővárosi Közgyűlés tagja (9. vk.), MSZP: minden hónap első csütörtökén, 16.00-18.00 óra között az MSZOSZ-irodában: 1095 Budapest, Mester u. 59. Bejelentkezés nem szükséges. Hadzijaniszné Törőcsik Judit egészségügyi tanácsnok (7. vk.), MSZP: minden hónap második keddje, 16.00-18.00-ig, Telepy utcai általános iskola. Hidasi Gábor (15. vk.), MSZP: minden hónap első péntekje, 9.0011.00- ig vagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, 06/70-946- 1011, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Hidasi Gyula (12. vk.), MSZP-frakcióvezető: minden hónap első péntekje, 10.00- 12.00-ig vagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Intzoglu István fővárosi küldött (14. vk.), MSZP: minden hónap második hétfője, 16.00-18.00-ig, Rönk-iroda, Toronyház u. 3/B. dr. Jelinek Benjámin Gábor (2. vk.), Fidesz-KDNP: személyes kapcsolatfelvétel: 06/70-518-3756. Kandolka László településfejlesztési tanácsnok, (1. vk.) Fidesz-KDNP- frakcióvezető: minden páros hét keddje, 16.00-20.00-ig, Lónyay u. 48. Előzetes egyeztetés alapján bármikor: 06/20-510-7425; kandolka@gmail.com Martos Dániel (4. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap második szerdája, 17.00-19.00-ig, Lónyay u. 48. Ruzsics Milán informatikai tanácsnok (6. vk.), MSZP: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 215-4278. Sajó Ákos (11. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap első péntekjén, 16.00- 18.00-ig, 06/20-975-8262, Aszódi úti önkormányzati iroda. Tímár Gábor (10. vk.) MSZP: minden hónap utolsó csütörtöké, 18.00-19.00-ig, FMK, Haller u. 27.1/14. Veres László (8. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap első hétfője, 15.00-18.00-ig vagy előzetes egyeztetés alapján bármikor: 06/30-250-2249, FESZ-iroda. Zombory Miklós (3. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap második csütörtöké, 16.00-18.00-ig vagy sürgős esetben a 06/20-926- 5633-as telefonon, a Bakáts téri általános iskola könyvtárában. Bállá Ágnes, Fidesz-KDNP: előzetes egyeztetés alapján bármikor. Tel.: 06/20-669-3810; e-mail: balla.agnes@freemail.hu Bézsenyi Ákos, MSZP: minden hónap második csütörtöké, 18.00-19.00 óráig, Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskola, Lónyay u. 4-8. fsz. 12. Bodó Márton, Fidesz-KDNP: előzetes megbeszélés szerint: 06/20-523- 9503 vagy bodo.marci@freemail.hu Dr. Cziráki Szabina, európai és pályázati ügyek tanácsnoka, MSZP: előzetes telefonos egyeztetés alapján: 06/-20-663-0507. Emődy Zsolt SZDSZ-frakcióvezető: Előzetes bejelentkezés alapján. Telefon: 06 20 966-0345; e-mail: emodyzs@gmail.com Hubert Béláné SZDSZ: bejelentkezés alapján bármikor: 247-1052. Kammermann Csaba, Fidesz-KDNP: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 06/20-499-9569. Mezey István, Fidesz-KDNP: minden hónap második keddje, 17.00-19.00-ig, Lónyay u. 48. Szilassy Gábor Cézár kereskedelmi és idegenforgalmi tanácsnok, MDF: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 215-1077 Kerületi országgyűlési képviselők fogadóórái: Pál Tibor (13. vk.): minden hónap második péntekén, 16.00 órától a József Attila-lakótelepi Közösségi Házban (Toronyház u. 3/B). Dr. Kökény Mihály: 2008. november 20-én, pénteken, 17 órától a Piros Pont irodában (Balázs Béla u. 38.) KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK • A BKV Zrt. november 3-ától felszállás előtti ellenőrzési rendszert működtet a 4-es és 6-os villamos Moszkva téri végállomásán. A zöld karszalagos biztonsági őrök csak a jegypénztár felé irányíthatják az érvényes jegy, illetve bérlet nélküli utasokat, a kék karszalagos ellenőröknek azonban már bírságolási joguk is van. • A Vámház körúton a közúti sávok építése miatt a Fővám tértől a Kálvin tér felé a buszokat, illetve az építési forgalmat a már elkészült villamospályára terelték. • Szerdától 7 forinttal csökkent a benzin, hárommal pedig a gázolaj ára. A középár a benzinnél most 265 forint literenként, de az egyes kutaknál ettől akár 10- 15 forintos eltérés is lehetséges. A benzin ára szeptembertől összességében már 30 forinttal csökkent. A gázolaj középára most 291 forint literenként. • Jövőre átlagosan 8 százalékkal - a várható inflációnál ismét magasabb mértékben - tervezik emelni a BKV jegy- és bérletárait, bár ezt még a Fővárosi Közgyűlésnek jóvá kell hagynia decemberben. A menetjegy ára 290, a felnőtt havibérleté pedig 8900 forint lesz az elképzelések szerint. • A rendőrség a közeljövőben 160 fix telepítésű és 500 hordozható traffipaxot szerez be, amely azt jelenti, hogy az eddigieknél sokkal több helyen kell számítani sebességellenőrzésre, a sebességhatárok túllépése esetén pedig büntetésre. K.Á. SÉTA A KÉPVISELŐVEL Ferencváros rehabilitációja igazi sikertörténet Beszélgetés Emődy Zsolttal, a Városfejlesztési Bizottság elnökével Mára sajnos eltűntek az öreg franzstadti házak, udvaraik jellegzetes hangulatával Emődy Zsolt a rendszerváltás óta képviselő, először a Fidesz, később az SZDSZ színeiben politizált, négyszer egyéniben, legutóbb pedig listán került a testületbe. Van egy álma: Ferencváros az legyen Budapestnek, mint Párizsnak a Quartier Latin.- A Városfejlesztési Bizottság élén tizennégy év óta vesz részt Ferencváros arculatának alakításában. Hogyan jellemezné a kerület elmúlt évekbeli fejlődését?- A rendszerváltáskor adva volt egy remek adottságú, de leromlott állapotú városrész, amelyet meg kellett menteni. Ez a folyamat ugyan már a nyolcvanas évek közepén megkezdődött, ám akkor még csupán három háztömbre terjedt ki, 1990-től azonban teljes gőzre váltott, s ma már a rehabilitáció az egész Középső- Ferencvárosra kiterjed. Nagyon jó, hogy ennek során sikerült megőrizni Ferencváros sajátos karakterét, a felújított házak utcai homlokzatai többnyire őrzik eredeti formájukat, miköz- ben a lakások belülről komforto- -J sakká váltak. Emellett a városren- | dezéssel a háztömbök belsejében ~- csak Ferencvárosra jellemző s módon - zárt parkok születtek, s u" ezek „kertvárosias” jellege, illetve az utcafront belvárosias hangulatának együttese adja a városrész különleges hangulatát. Ám a fővárosban egyedülállóan - a bontásokkal a közterületeken is kialakult számos előzmény nélküli zöldfelület, mint például a Lenhossék, az Örökimádás vagy a Trafó park. Közben pedig létrejött a Kálvin tér-Ferenc tér sétálótengely, amelyet eredetileg a Váci utca folytatásaként gondoltunk el, s amelyet a tervek szerint a jövőben a Lenhossék parkig-teijesz- tünk majd ki.- Az ekkora horderejű változások alighanem megosztották a véleményeket a testületen belül. Milyen kérdésekben vitázott képviselőtársaival?- Például abban, hogy mi őrzendő meg, és mit ítéljünk bontásra. Ebben a tekintetben én mindig konzervatív voltam. A 2-3 emeletes, századfordulós épületek közül keveset - talán 5 százaléknyit - bontottak el, azonban Középső-Ferencvárosban húsz évvel ezelőtt még meghatározók voltak a földszintes épületek is. Mára sajnos eltűnt ezeknek a jellegzetesen franzstadti házaknak a többsége - utánozhatatlan hangulatú udvaraikkal együtt. Persze sokszor érthető indokok alapján. Valóban sok volt az óriási tűzfal, viszont ezek is hozzátartoztak a városképhez, ha úgy tetszik, az építészeti hagyaték részét képezték.- Nem lehet, hogy olykor gazdasági érvek is az ellen szóltak, hogy a lerobbant épületeket eredeti formájukban állítsák helyre?- Ez kétségtelenül kicsit drágább megoldás, mint a bontás, és helyére új ház építése. A költségek között azonban nem ez jelenti a legnagyobb tételt, hanem az, hogy a benne lakóknak megfelelő elhelyezést lehessen biztosítani. Az értékőrzés ezzel együtt is pénzbe kerül, de éppen ez a rehabilitáció fő ismérve, s ebben soha nem volt nagy vita a testületben.- Honnan származik a vonzódása a városfejlesztéshez?- Építészcsaládból származom, s jóllehet, fizikusként végeztem az egyetemen, vonzódom az építészethez. Huszonöt éve minden esztendőben „világgá megyünk” egy hónapra a családommal, 50- 60 várost felkeresünk, s ezeket mindig egy kicsit városfejlesztési, építészettörténeti szemüvegen keresztül is nézem. Itthon pedig mindig adódik alkalom a távoli városokban szerzett tapasztalatok felhasználására.- Innen eredeztethető nagy álma, a párizsi latin negyed itteni meghonosítása is?- Igen. Ferencvárosnak ma két fontos - egymásból is következő - jellemzője van. Ezt a városrészt mindig is sok szál fűzte a felsőoktatáshoz, mára azonban ez már meghatározóvá vált. A kerületben tanul, vagy a kerület határán elhelyezkedő felsőoktatási intézményekbe jár a Magyarországon felvett egyetemi hallgatók 45-50 százaléka. Mintegy a fókuszpontjába kerültünk Magyarország négy legnagyobb múltú egyetemének. Ez a centrális elhelyezkedés azután számos következménynyel jár, amit valamennyi, a kerület fejlesztését érintő tervnél célszerű lenne figyelembe venni. A hallgatók és az oktatók jelentős része ide jár ugyanis kollégiumba, itt bérel lakást, s itt keres szórakozási lehetőséget.- Például művészkocsmákat, hagyományos és alternatív színházi élményeket?- Úgy van. A Ráday utca vendéglői és galériái ma már alig lennének meg a diákság nélkül, s részben az egyetemek közelségével magyarázható a másik említett jellemző, Ferencváros kulturális jelentőségének növekedése is. A rendszerváltásig például nem volt itt teátrum, ma pedig a kerület színházi központ, az intézmények mellett egy sor alternatívjátszóhely is nyílt. Kialakult egy sajátos (multi)kulturális miliő, amelynek fejlesztéséhez jó előkép lehet a Quartier Latin, amely Párizs nagyon magas presztízsű negyede.- Az alternatív kultúra egyik színtere volt a Kultiplex is, amelynek megmentéséért komoly harcot folytatott. Kudarcnak érzi, hogy lebontották?- Igen, most is úgy érzem, hogy hiba volt csaknem 300 millió forintot áldozni arra, hogy kiüldözzünk a kerületből egy valódi kulturális értéket képviselő létesítményt, amely a maga nemében egyedülálló volt. Ferencváros mindig is aktív volt az alternatív művészetek felkarolásában - ez volt az első megingásunk ezen a téren.- A lakosság követelése ellenére is így gondolja?- Az „egyetemváros” jelleg természetesen súrlódásokat is okoz, de nem akkor működik jól egy önkormányzat, ha konfliktusokkal szembesülve egyszerűen kivonul egy kulturális területről, hanem akkor, ha képes rávenni az intézményt, hogy a működésével kapcsolatos súrlódások ne lépjék túl a környezetében élők által tolerálható szintet, és el tudja érni, hogy az érintettek kölcsönösen respektálják egymást. E tekintetben sokat tanulhatunk az említett párizsi negyedtől. A Mester utcában lakom, itteni lakosként ilyen toleráns és kultúrában gazdag környezetben szeretnék élni. Kocsis Kristóf NÉVJEGY 1988-ban szerzett fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. 1990 óta képviselő Ferencvárosban. 1995-ben elvégezte az ELTE BTK filozófia szakát is, jelenleg doktoriskolába jár. Saját cégében számítógépes programozással foglalkozik. Nős, egy fia van. A legnívósabb beruházás POSTÁNKBÓL Nemzetközi díjat kapott a Közraktárak fejlesztési projektje Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, a Közraktárak helyén, azaz annak egy részét megőrizve épül fel Budapest legújabb kulturális központja. Az építkezés valójában még el sem kezdődött, de a projekt máris nívós nemzetközi elismerést kapott. A látványterveket elnézve nem csodálkozhatunk, hogy a Közraktárak megújulása az épületek közötti „üvegbálnával” szerte a világon óriási érdeklődést váltott ki, hiszen a világhírű Kas Oosterhuis vezette ONL építészeti iroda tervei alapján, a Porto Investment Hungary Kft. kivitelezésében 2010-re felépülő kulturális komplexum egyedülálló lesz a maga nemében. Az építési tervek olyan innovatív megoldásokat tartalmaznak, amilyeneket az egész világon csak nagyon kevés helyen alkalmaztak, Magyarországon pedig nem csupán a technológiák terén lesz egyedülálló az épületegyüttes, de ez lesz a non-standard építészet első hazai reprezentánsa is. A Közraktárak fejlesztését célzó CET-projekt a közelmúltban már elnyerte az Autodesk szoftvercég díját, az Autodesk Revit BIM Experience Awar- dot, amelyet az immár a magyar fővárosban is irodát nyitott ONL vezetője Budapesten vehetett át. Most pedig a Fővárosi Közgyűlés Kiemelt Fejlesztések Bizottsága, valamint a Közraktárak kivitelezője, a Porto Investment Hungary Kft. kapott ezért rangos kitüntetést. A „CEE FUTURE - a jövő elkezdődött, 2007-2013 Közép és Kelet-Európa Fejlesztési Fóruma” elnevezésű konferencián a Közraktárak a „Legnívósabb fejlesztési projekt”-díjban részesült. A díjat odaítélő zsűri tagja volt többek között a Magyar, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára, a Regionális Fejlesztési Hivatal vezérigazgatója és az Önkormányzati Minisztérium főosztályvezetője. A konferenciát és a hozzá kapcsolódó kiállítást idén második alkalommal rendezték meg. A hagyományteremtő céllal 2007 és 2013 között évenként megrendezett konferencia a fejlesztési szektor legkülönbözőbb területeinek képviselőit hívja meg a gazdasági folyamatok elősegítése, valamint a kis- és középvállalati szektor versenyképességének erősítése érdekében. Steiner Gábor Pensum-mizéria Olvasónk e-mailt írt szerkesztőségünknek, amelyben jelzi, hogy a Pensum Diákmunka Iskolaszövetkezetnél nem éppen a törvényi keretek között teljesítik a kifizetéseket. „Adott a Pensum szövetkezet, amelynek feladata, hogy különböző munkáltatókhoz diákokat közvetítsen ki. Ez szép is lenne, ám a ledolgozott munka után nem a diák, hanem a diákszövetkezet kapja meg a bért. [...] Tudtommal a munkaszerződés a diák és a munkahelye között létesül, a szövetkezet csak a közvetítésre szerződik a diákkal.” Kozma Ferenc, a Pensum elnöke ezzel kapcsolatban rögtön egy félreértésre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a szövetkezet nem a diákoknak közvetít munkát, hanem a nappali tagozatos hallgató tagjainak nyújt személyes közreműködési lehetőséget egy- egy, a megrendelők által meghirdetett munka elvégzésére.- A munkavégzés alapvető feltétele, hogy a hallgató tagunk legyen, másképp nincs lehetősége a jogszabályokban foglalt kedvezmények igénybevételére. Teljesen kizárt, hogy a velünk közreműködő hallgató valamelyik megrendelőnkkel kerüljön jogviszonyba, s az sem fordulhat elő, hogy a szövetkezet a közvetítésért juttatásban részesül - magyarázta az elnök. A legtöbb diákszövetkezet egyébként hasonló módon működik: az adott feladat elvégzésére szerződnek a megrendelővel, s a teljes vállalkozási díjat is egymás között teljesítik. Ennek mértéke azonban nem függ a tag - azaz a diákmunkát vállaló hallgató - közreműködéséért járó honoráriumától. Ezt ugyanis a szövetkezet fizeti neki, vállalva annak is a kockázatát, hogy a megrendelő esetleg nem tesz eleget anyagi kötelezettségének.- Fennállásunk óta még soha nem fordult elő, hogy valaki ne kapta volna meg személyes közreműködésének ellenértékét - mondta Kozma Ferenc. Levélírónk az átutalások időpontjára is panaszkodott: „A Munkatörvénykönyv előírja, hogy a munkabért minden hónap 10-ig kell kifizetni. A Pensum rendszerint 16-án teszi ezt meg, sőt...!”- Előfordulhat, hogy akaratunkon kívül késve fizettünk. Havonta három-négyezer átutalást kell teljesítenünk, és valóban közbeszólhat a technika is. Ha a közelmúltban történt ilyesmi, azért ezúton is elnézést kérünk - reagált erre az elnök. Benke Hunor Nem csupán a technológiák terén lesz egyedülálló az épületegyüttes