Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-02-08 / 5. szám
XVIII. évf., 5. szám www.ferencvaros.hu 2008. február 8. Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja A Maraton-lapcsoport tagja Lapunk terjesztésével kapcsolatos észrevételeit a 06-80-180-533-as díjmentesen hívható telefonszámon közölheti! AJÁNLÓ Közterület ellenőrzési akció Ferencvárosban Közterületi ellenőrzést tartottak Ferencváros több pontján január 31-én délután. A titkosnak szánt akció helyszíneit egy órával a kezdete előtt bemondta a Petőfi Rádió, az ellenőrzés mégis eredménnyel járt. 2. oldal Séta Törőcsik Judit képviselővel Mit főzzek hétvégén? - tette fel a kérdést az interjú előtt a képviselőnő (7. vk., MSZP-SZDSZ). Beszélgetőpartnere pedig csak azon gondolkozott, ennyi teendő mellett hogyan juthat ideje a házimunkára is?! 3. oldal Szigliget a Nemzetiben Bátonyi György díszlete telitalálat! Aki járt már valaha az írók szigligeti Alkotóházában, ahol a darab játszódik, akár ott is érezheti magát, annyira élethű a berendezés, a miliő - összegezve: két és fél órányi felhőtlen szórakozás. 4. oldal Költözik a haditechnikai park Már nem sokáig látható Ferencvárosban a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen található Bolyai Haditechnikai Park gazdag gyűjteménye. Aki kíváncsi rá, siessen megtekinteni, mert rövidesen elköltözik. 11. oldal Győzelmek az edzőmeccseken Veszélyes kémények A kerület helyzete országos viszonylatban kedvező, tavaly „csak” 199 kéményt kellett életveszélyessé nyilvánítani Magyarországon évente mintegy húsz emberéletet követel a lakásba visszaáramló színtelen, szagtalan és gyilkos gáz, a szén-monoxid. A tragédiákért a rossz állapotú kémény és az elhanyagolt, nem szervizeit tüzelőberendezés, esetleg tervezési vagy építési hibák a felelősek. A régi, felújítatlan házak lakói vannak nagyobb veszélynek kitéve, de máshol is nagy a kockázat, ha elhagyják az évi rendszeres ellenőrzést és a szükséges karbantartást. Ferencváros háztetőin mintegy 40-45 ezer kémény me- redezik, ezek 95 százalékából a földgáz égéstermékei távoznak - tudtam meg Kocsis Attilától, a Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft. (Főkétüsz) műszaki igazgatójától. Ez elvileg örvendetes, hiszen a gáztüzelés környezetkímélő, kéménykímélőnek viszont semmiképpen nem nevezhető. A füstgáz a kéményben felfelé haladva tovább hűl, eközben szénsavas víz csapódik ki belőle, ami elbontja a téglákat összekötő habarcsot. A kémény így könnyen élet- veszélyessé válhat. Kerületünk helyzete ebből a szempontból országos ösz- szehasonlításban kedvező, 2007-ben összesen „csak” 199 kéményt kellett életveszélyessé nyilvánítani. Ilyenkor értesíteni kell a tűzvédelmi és az építésügyi hatóságokat, 191 esetben ki is zárták az érintett lakásokat a gázszolgáltatásból. A megoldást az említett vegyi folyamatoknak ellenálló kémények építése vagy a meglévők megfelelő bélelése jelenti (műanyagokkal, különböző fémekkel). Schill Tibor, az önkormányzat Városüzemeltetési Irodájának vezetője mindehhez azt tette hozzá, hogy 2004 óta az önkormányzat a tulajdonában levő lakóházaknál már eddig is tetemes összegeket fordított a Főkétüsz által veszélyesnek nyilvánított kémények javítására, felújítására, és további komoly összegeket kellett beállítani erre a célra 2010-ig. Veszélyt okozhat egy, a korábbi magyar építési szabványnak ugyan megfelelő, ám utóbb elhibázottnak bizonyult kéménykonstrukció is. A 30-as évektől 1986-ig számos házba építettek be egycsatornás gyűjtő, úgynevezett termofor kéményeket. A műszaki igazgató egy dohányos hasonlattal élve magyarázta el ennek veszélyét. Próbáljuk csak ki, ha a meggyújtott cigarettánk burkolatát több helyen kiszur- káljuk, ugyanolyan rosszul fog szeleim, mint a termofor kémény. Ezért február 1-jétől a legalább 8 lakásos termofor kéményes társasházak pályázhatnak új kémény kiépítésére, vagy a mesterséges elszívást biztosító, úgynevezett kéményfej-ventilátorok beépítésére. Ferencvárosban mintegy 700-750 működő termofor kémény található, egyebek közt a József Atti- la-lakótelep négyemeletes, nagyblokkos házainak egy részében is. (folytatás az 5. oldalon) ® Solténszky Kornélia A napokban tette közzé a művelődési miniszter, hogy a művelődési házak 2013- ig harminchatmilliárd forintot kapnak tematikus programokra. Ferencváros életében a kultúra kiemelkedő helyet foglal el, ezért Zubornyák Zoltánt, a Ferencvárosi Művelődési Központ igazgatóját arról kérdeztük, ez az intézkedés mit jelent közvetlenül a háznak, illetve a kerületnek.- Idén mire kapnak elsősorban pénzt?- Olvastam én is Hiller István nyilatkozatát, de ezt a pénzt nem szétosztják a művelődési házak között, hanem pályázni lehet rá - megadott tematika szerint. Ebben az évben a reneszánsz a téma, ennek jegyében lehet elnyerni pénzeket különböző rendezvényekre. Mi szerencsések vagyunk, mert a Garabonciás Együttes reneszánsz táncokra építi repertoárját, így a tízéves együttesnek minden esélye megvan arra, hogy részesüljön ebből a támogatásból.- Az FMK-ban most adták át a színháztermet és a balett-termet a két öltözővel. Amikor mindenhonnan azt hallani, hogy nincs pénz a kultúrára, és leginkább az intézmények felújítására, akkor itt ezt miből sikerült mégis megvalósítani?- A magyarországi művelődési házak kilencven százaléka a szocializmusban épült, rájuk férne az alapos rekonstrukció, mert belső- építészeti kialakításukban már nem felelnek meg a kor követelményeinek. Nekünk ahhoz, hogy valóban közösségivé váljunk, és igazi szellemi műhellyé tudjunk alakulni, modern közösségi tereket kell kialakítanunk, mert a korszerűtlen építészeti struktúra határt von lehetőségeink köré. Még mindig nincs egy tisztességes kiállítótér, egy kamarazenélésre alkalmas terem, nem tudunk hol elhelyezni egy égetőkemencét, ezért nem lehet agyagozni, tűz- zománcozni, nem lehet hagyományos közművelődési szakköröket életre kelteni. De azért, mert öltözőt alakítunk ki, parkettázunk és kicseréljük a linóleumot, egyetlen megtervezett kulturális program sem maradhat el. Bár nincs felújítási keretünk, nem a kultúrától vonjuk el az összeget. Szépen volt tavaly támogatói bevételünk is, így összességében finanszírozni tudtuk a fejlesztéseket.- Összesen mennyi normatív forrás jut a hét helyszín - a Dési, a lakótelepi közösségi ház, a József Attila Emlékszoba, a Pincegaléria, a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, a Haller utca, a Pinceszínház, amelynek része a nyári színház- finanszírozására?- Az önkormányzat 115,3 millió forintot ad a működésre. Természetesen kapunk a nyári színházra is, mert itt nem a működési formát támogatja az állam, hanem a tevékenységet, mindegy, milyen szervezeti formában működik. Ez a normatív támogatás négymillió forint, ami nem sok, de a kőszínházi tevékenységet is segítik negyvenhárommillió forinttal, ami elég tisztességes összeg, ebből jut jogdíjakra, fűtésre, fenntartásra. (folytatás az 5. oldalon) Nagy falat a városrehabilitációban Összeszámolták a hajléktalanokat A Gát utca és környéke: a szociális városrehabilitáció súlyponti területe A Soroksár és a Dabas elleni, szombati győzelmek után lényegesen nagyobb feladat várt kedden Ferencváros labdarúgóira, akik a szlovák élvonal negyedik helyezettjét, a Nyitrát fogadták. 12. oldal IDŐJÁRÁS A megerősödő, olykor viharossá fokozódó északnyugati szél hatására csökken a felhőzet, már csak futó záporok alakulnak ki. Néhány fokos lehűlésre van kilátás, mert északkelet felől hideg levegő érkezhet hazánk területére. Az eső mellett havazásra, hózáporok kialakulására is esély van. A hőmérséklet -5 és 6 fok között ingadozik. Középső Ferencváros a város- megújítás emblematikus területe: itt alakult ki és formálódott a IX. kerület városmegújítási programja, s itt születtek a leglátványosabb, díjakkal is elismert eredmények. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia legnagyobb összefüggő, soron következő célterülete is itt található; nagy költőnk, József Attila szülőháza is itt áll. Középső-Ferencvárosnak a Ferenc körút-Üllői út-Haller utca-Soroksári út-Boráros tér által határolt területe sorozatunk mai témája. Ennek a Mester utca-üllői út közé eső része a rehabilitációs városrész, másik fele pedig a Malmok térsége. A történeti városrészek fejlesztésének elhanyagolása miatt ez a terület a 80-as évekre rendkívül leromlott állapotba került, beavatkozás nélkül esélytelen lett volna a szegregáció, a mélyszegénység, a rohamosan romló közbiztonság megállítása. A kilábalás reményét csillantotta fel a Haller utca menti panelházak felhúzása, illetve az állami, fővárosi segítséggel három tömbben elkezdett rehabilitáció. Francia mintára alakult ki Ferencváros városrehabilitációs programja, amelynek vezénylésére létrehozták a SEM IX. Városfejlesztő Rt.-t. A program négy pillére: önkormányzati tulajdonú épületek felújítása fővárosi és kerületi források segítségével, befektetői lakásépítés a foghíjtelkeken és az állapotuk miatt lebontásra ítélt épületek helyén, a közterületek megújítása pályázati és önkormányzati források segítségével, a társasházak felújítási tevékenységének támogatása visz- sza nem térítendő kerületi és fővárosi támogatással. Menet közben kiderült, hogy a szisz- tematikus, tömbönkénti haladással időben nagyon elcsúszik a Haller utca felé eső tömbök megújítása, ezért 2000-ben koncepcióváltásra került sor. (folytatás az 5. oldalon) Luxus - a legtöbb embernek a szóról valamiféle kacsalábon forgó palota, csillogó ékszerek, egy mesébe illő, egzotikus utazás vagy egy álomszép sportautó jut eszébe. Pedig élnek köztünk olyanok, akiknek a legtermészetesebb dolgok, egy csésze forró tea, egy tál meleg étel vagy éppen egy puha ágy jelenti azt a pluszt, amihez nem juthat hozzá nap mint nap. A múlt hét végén megpróbálták számba venni ezeket az embereket. „Ahány ember, annyi sors” - hangzik az elcsépelt közhely, de ily módon mondhatjuk, hogy ahány hajléktalan, any- nyi indok, hogy ki miért került az utcára. Legtöbbször persze a munkahely elvesztése, a szenvedélybetegségek, az ebből fakadó családi problémák, veszekedések vezetnek oda, hogy valaki elhagyni kényszerül otthonát, s jobb híján csak az ég alatt talál menedéket. Innentől kezdve aztán leginkább rajta múlik, hogy tud-e javítani helyzetén, vagy esetleg még lejjebb csúszik. Az elmúlt hétvégén - két év után - újra számba vették a fővárosi hajléktalanokat, így hozzávetőlegesen az is kiderült: hányán élnek fedél nélkül a IX. kerületben. Pontos adatot azért nem lehet mondani, mert sokan nem stabilan tanyáznak egy adott helyen.- „A február 3-i számlálás során 54 hajléktalan volt Ferencváros területén, egy nappal később, hétfőn azonban már 134-en fordultak meg a Gubacsi úti nappali melegedőben” - tájékoztatta lapunkat Éliás Éva, a ferencvárosi otthontalanokat ellátó Új Út Szociális Egyesület képviselője. A különbség abból adódik, hogy akik igénybe veszik a nappali ellátó központ szolgáltatásait, nem feltétlenül élnek a kerületben. Mindent egybevetve, valamint figyelembe véve a 2007-es adatokat és az utcai szolgálatosok gondozási lapjain megjelenő információkat, csaknem kilencven hajléktalan mondható ferencvárosinak. Noha ez a szám még egyáltalán nem kevés, mégis biztató, hogy évről évre csökken, köszönhetően az egyesület áldozatos munkájának.- „Talán a legjelentősebb segítség, hogy személyre szabott gondozást nyújtunk a hajléktalanok számára. Sokuknak rengeteg lelki megpróbáltatással kell szembenézniük nap mint nap, ezért rendkívül fontos, hogy szakemberrel tudják megbeszélni gondjaikat, problémáikat. A mentálhigiénés ellátásban résztvevők sokkal nagyobb eséllyel tudnak új életet kezdeni” - mondta Éliás Éva. Persze a társadalom peremén keveseknek van akkora akaratereje, hogy valóban változtatni tudjanak életformájukon. Az egyesület mindezek ellenére igyekszik megragadni a legkülönfélébb pályázati lehetőségeket, amelyek segítségével akár lakhatási támogatást vagy bármilyen más segítséget biztosíthatnak az otthontalanok számára. (folytatás a 2. oldalon) A HÉT TÉMÁJA Kultúrafinanszírozás
