Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-10-03 / 39. szám
Fotó: Budapest Film 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. október 3. MOZISAROK A nyomozó Szorokin: A jég Szívek a kalapács alatt a Nemzeti bemutatójában Megérkezett a mozikba az idei Magyar Filmszemlén díjak özönét learató, és számos külföldi megmérettetésen is kiemelkedő sikereket elért, közel kétórás zsánerbravúr, Gigor Attila első filmes rendező és csapata alkotása. A közönségfilm és az igényes, művészi mozgókép határmezsgyéjén egyensúlyozó, precízen kidolgozott, sűrű textúrájú mozi dráma, thriller, krimi és film-noir műfaji ötvözete, ráadásul mindezeket jó adag morbid humorral vegyíti. Az egyik fővárosi kórház proszektúráján vagyunk. Itt dolgozik Malkáv Tibor kórboncnok (Anger Zsolt zseniális alakítása). Malkáv befelé forduló, magának való, szót- lan figura, aki eseménytelen, a tökéletes nihil felé sodródó életének problémáit, kínjait csupán „ügyfeleivel”, a halottakkal osztja meg, akikkel különös, „néma” dialógusokat folytat, miközben munkáját végzi. Csak a szakmájának és csontvelőrákban haldokló édesanyjának él. Az idős asszony ugyájíen- nek kórháznak a betege, rilla- pota végső stádiumban van, javulást csak egy stockholmi magánklinikán történő, roppant drága kezelés hozhatna, azonban az utazásra és a beavatkozásra, valamint az azt követő rehabilitációra nincs pénzük. Malkáv emberfeletti erőfeszítéseket tesz, mindent megpróbál, amit csak lehet. Hitelkérelmeit - jövedelmére, anyagi helyzetére hivatkozva - sorra elutasítják. Egy ilyen esetekre specializálódott alapítványhoz fordul, felcsillan ugyan a remény, de végül itt sem jár sikerrel. Az idős asszony állapota folyamatosan romlik, és ekkor váratlan dolog történik. Egy különös alak keresi fel Malkávot, és temérdek pénzt ajánl fel a kétségbeesett férfinak. Az összeg bőven fedezné a svédországi utazást, minden azzal kapcsolatos kiadást, a gyógyítás, gyógyulás költségeit, sőt még jelentős tartalék is maradna. Viszont a pénzért cserébe Malkávnak meg kell ölnie egy Szirmai Ferenc nevű vadidegent. Iszonyatosak a lehetőséggel kapcsolatos választás alternatívái, szinte feldolAdjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el október 13-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. gozhatatlan a morális dilemma. Malkáv végül meghozza döntését. Elvállalja és végrehajtja a gyilkosságot. Úgy tűnik, hogy tettének nem lesznek következményei, nyomokat nem hagyott maga után, megbízójától a pénzt is időben megkapja, édesanyja azonban meghal még az indulás előtt. Malkáv rövidesen levelet kap, melynek feladója az általa meggyilkolt Szirmai Ferenc. Rendőrök jelennek meg, mert mint kiderül, az áldozat valójában Malkáv saját, számára korábban ismeretlen féltestvére volt. A mindeddig feszes, zsinórmérték-precizitással felépített, torokszorító dráma kiszámíthatatlan fordulatokban bővelkedő, első osztályú krimibe vált. A kilátástalan helyzetében immár „testvérgyilkossá” lett Malkáv egyrészt saját bőrét kénytelen menteni, másrészt kétségbeesett magánnyomozásba is kezd, hogy kiderítse megbízója és áldozata pontos kilétét. Morbid módon a gyilkos így válik önjelölt nyomozóvá, aki kénytelen feltárni saját, szörnyű tettének az anyagiakon túli, valós indítékait, és addigi élőhalottként élt életéből kitörve nyitni az élők valóságos világa felé. Malkáv nyomozása azonban döbbenetes meglepetéseket tartogat... Gigor Attila forgatókönyve az utóbbi évek egyik legintelligensebb és legeredetibb munkája. Rendezése, színészvezetése egy tehetséges fiatal filmművész repertoárjának elemei. Herbai Máté operatőr képei hibátlanok, minden beállítás, képkivágás, világítási megoldás kiváló stílusérzékről tanúskodik. Remekbeszabott a vágó, Kovács Zoltán munkája is. Jó tempóban szerkeszti a szuggesztív atmoszférájú jelenetsorokat magával ragadó, feszültséggel teli egésszé. Melis László zenei világa is szervesen illeszkedik a képsorokhoz. Akik különböző (sajnos gyakran jogos indokokkal) esetleg már leírták a magyar bűnügyi filmet - mint olyat -, most tegyenek egy próbát Gigor Attila produkciójával. Nem fognak csalódni! Cs. D. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: E heti kérdésünk: ki alakítja a filmben Malkávbarátnője- löltjét? Az előadás a Krétakör Színház produkciója, melyet 2006-ban játszották először a Trafóban, s idén szeptember 26-án mutatták be a Nemzeti Színházban. Zavarba ejtő előadás. Nem csak azért, mert a játék első felében a szereplők egy része anyaszült meztelenül játszik. A meghökkenés joga persze megadatik a nézőnek, de aztán van elegendő idő - két teljes óra -, hogy hozzászokjon a szokatlanhoz. A különféle testnedvekhez, a trágár ordítozáshoz, a jégkalapácsos „szívműtétekhez” és még saját kényelmetlen ülőhelyéhez is. Mit hozzászokik - le van nyűgözve! A nézőt megfogta, és aztán egy másodpercre sem ereszti az, ami a színpadon történik. Nehéz elmesélni, „miről szól” az orosz Vlagyimir Szorokin posztmodern regényéből készült színdarab, Ajég. A két részre osztott színpad egyik oldalán hétköznapi lakásdíszletek (hűtőgép, mosogató, gyermekjáróka) hol félrészeg, áttekinthetetlen család kókadozik, táncol, ordítozik, veszekszik, hol fél alvilági személyek, stricik, dílerek ütnek tanyát (a színészek ugyanazok), míg a másik oldalon - két szinten, odafönt Keith Haring, a mindössze 31 éves korában, AIDS-ben elhunyt, kivételes művész idén lett volna 50 éves. Az emlékére rendezett kiállítássorozat most elérkezett Magyarországra is. Keith Haring alkotói pályafutása mellett a másság elfogadásának harcosa is volt: a homoszexualitását nyíltan vállaló művész igyekezett műveivel is felhívni a figyelmet az AIDS-re, valamint a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Rajz iránti szenvedélye korán megnyilvánult: 20 évesen már önálló kiállításon mutatkozott be a pittsburghi Arts and Crafts Centerben. Miután New Yorkba költözött, egy - a külvárosokban, aluljárókban, klubok és korábbi tánctermek tereiben virágzó - alternatív művészeti közegben találta magát. A leghatásosabb médiumra 1980-ban bukkant: felfedezte a metrómegállókban matt fekete papírral leragasztott, használaton kívüli hirdetőtáblákat, amelyekre elkezdett fehér krétával rajzolni. A metró közege lehetővé tetfürdőszoba káddal, vécével - dúl a meztelenség, az egyéni, páros- és csoportszex, és elsősorban zajlik egy különös és kegyetlen beavatási szertartás. Valami rejtélyes szekta tagjai rabolnak el embereket, hogy jégkalapáccsal addig pü- följék a szívüket, míg az meg nem szólal. Akinek megszólal a szíve, az igazi élő ember lesz (a többiek „húsgépek”), fivére és nővére a szekta többi tagjának, a keveseknek, akik beszélik a szív nyelvét. A nézőtéren néma döbbenet. Semmi vihogás, semmi zavart köhécselés, fészkelődés, pedig a közönség túlnyomó részének életkora alig haladja meg az előírt tizennyolc évet. Pisszenés sincs. Moccanás sem. Csak az agyak kerekei forognak lázasan, szinte hallhatóan. Az ember próbál értelmezni. Elvonatkoztatni. Általánosítani. Szimbólumokat keresni. Valami fogódzót, valami ismerős technikát, amivel megragadhatja és megmagyarázhatja magának, mi az, ami most itt történik. S mire a szünethez ér az előadás, rájön, hogy nincs semmi fogódzó. Nincs racionális magyarázat, ez itt kérem a totális színház. Nincs mit mivel behelyettesíteni, értelmezni. Itt csak a hatás van, te számára a kommunikációt az általa vágyott, legszélesebb közönséggel. Öt év alatt gyors, ritmikus vonalakból álló rajzok százait készítette el. Köztéri alkotásai nemritkán társadalmi üzenetet hordoztak: több mint 50 köztéri művet alkotott - tucatnyi városban, szerte a világon. Köztük sokat kórházak, segélyszervezetek, gyermekvédelmi központok, árvaházak részére. Készített festményt a Szabadság-szobor 100 éves évfordulójára 1986-ban, melyen 900 gyerekkel együtt dolgozott, de festett a berlini fal nyugati falára is - lebontása előtt három évvel. Pályafutása során műveit több mint 100 egyéni és csoportos kiállításon mutatták be, és olyan művészekkel, előadókkal dolgozott együtt közös projektekben, mint Madonna, Bill T. Jones, Andy Warhol, William Burroughs, Grace Jones, Timothy Leary, Jenny Holzer és Yoko Ono. Haring meghatározott program mentén építette fel életművét. Műveinek üzenete harsány, azonban korántsem egyértelszavakkal nem magyarázható, racionálisan nem értelmezhető. Mint annyi minden, ami körülöttünk, a világban történik. Szünet után helyet cserélünk a színészekkel. Korábbi helyünkön, a lépcsőzetes dobogón fenyőerdő nőtt, a fák között ott ülnek a színészek. (Fantasztikus kép!) Vége az s akciónak, a meztelenségnek, I a szívkalapálásnak - most me- .'S sélnek. Német katonákról, akik S szőke, kék szemű orosz gyere- ■* kék szívét szólaltatták meg. A föld mélyében őrzött jégmeteorról. A különös szektáról, melynek szálait az NKVD gombolyítja. Sosztakovics harsog, alig hallani a színészeket. Ne félj! - ezt írják fel búcsúzóul mindenhova. Nem félünk, csak szédelgünk kifelé. Hihetetlen a színészi teljesítmény! Fegyelem, tökéletes és lankadatlan fizikai és szellemi összpontosítás. A Krétakör - és köztük a nemzeti színészei - a legnagyobb alázattal adta oda magát szerepének s a rendező, Mundruczó Kornél szuggesztív színházi víziójának. A játék a színpad mögötti térben zajlik. És mintha valami új, friss szél rázta volna meg a nemzeti kulisszáit... Ferencz Zsuzsa mű: sajátos szimbólumrendszerre épül, melynek forrása nagyon sokrétű. Jelen vannak benne a tömegmédia közismert ikonjai éppúgy, mint a keresztény ikonográfia és az Európán kívüli művészet jegyei. Leggyakrabban használt elemei az emberek, a kutyák, a repülő csészealjak, a piramisok és a négykézláb álló baba, melyeket különféle szituációkba helyez - ezzel adva mindig új jelentést az egyes elemeknek. A legismertebb piktogram a „sugárzó . bébi”, amely az energiával teli, fiatal, romlatlan embert jelképezi. Élénk, tiszta szíheket és éles kontúrokat használ. Saját a korát - az amerikai fogyasztói 1 társadalmat - erős kritikával il- -o lette: a hatalom, az erőszak és Sí a háború jelképeit kombinálta a < gépvilág, az embertelen technika szimbólumaival. Számos tabunak számító témával is foglalkozott: az apartheid, az erőszak, a kábítószer-problémák és félelmetes betegsége, az AIDS is megjelenik műveiben. Haring utolsó műveinek egyike volt a Szárnyasoltár, amely a Galéria56 ajándékaként került a Ludwig Múzeumba. Az életA 2B Galéria új kiállításán Rónai Éva textilművész gobelinjeiből összeállított életmű-válogatás látható. Ezek a különleges, nagyon lassan készülő, nagyon drága textil művészeti darabok a XX. század közepétől újra divatba jöttek, a gobelin újra reneszánszát éli. Nálunk ennek a művészeti ágnak az egyik legkiválóbb képviselője Rónai Éva textilművész. A gobelinképek általában úgy készülnek, hogy a felvetőszálak mögé a vázlatokból egy végső vázlattervvé alakított karton kerül, így a technikai megoldás, vagyis a szövés embert próbáló, lassú munkája, az alkotófolyamat jól elkülönülő része. Rónai Éva mellőzi ezt a kartont, szabadon, belső képei és egy-egy munka közben felhasznált fotó alapján szövi a képeket. Ez intenzívebb koncentrációt igényel, mégis sokkal szabadabb az alkotói folyamat. így módja van egy sajátos belső világ életteli megjelenítésére. Anyaghasználata a legnemesebb hagyományokat idézi, természetes festékanyaggal színezett régi fonalakkal szövi kárpitjait. Visszatér a szövés gyökereihez, a klasszikus korszakok, a kopttextilek, a régi keleti szőnyegek, a nemzetközi gótika, a „mille-fleur” kárpitjai, mind megjelennek villanásnyira. így alakítja ki lassan, hosszú évek szorgos műben egyedülálló technikával, bronzöntéssel és aranyozással készült szobor a menny- bemenetel jelenetét ábrázolja Haringre egyáltalán nem jellemző, tradicionális oltárformában és nemes anyagban. A Keith Haring-i életmű egy reprezentáns része most Mamunkájával mára megkülönböztethetően csak reá jellemző egyéni képeit. Kedvenc Velázquez-beállítá- saiban jelenik meg családjának egy-egy tagja, akár a Don Carlos vagy a Farkas és barátai című képet nézzük, ahol unokáját ábrázolja a középkori kárpitokról ismert állatalakok társaságában. Ilyen a Beáta című kép is, ahol a preraffaelita festészet idéződik meg. A képek szemléletmódja a kívülállást, az elvágyódást hangsúlyozza - mindezt nagyszerű arisztokratizmussal. Ilyenkor a művész a számára oly fontos személyeket szinte elrejti más, talán jobbnak vélt korba vagy éppen egzotikus környezetbe helyezve. A csónakázó pár óegyiptomias megfogalmazását erősíti a klasz- szikus gobelinre jellemző szegély, melybe képzeletbeli halfigurák kerültek. A víz és az ég „naplementés” összeolvadása a művész jellegzetes megoldása. Az Indiában fogant kis herceg, az elefántháton érkező unoka is megjelenik külön gobelinképen, de az életmű legironikusabb darabja is látható, a magyarok bejövetele, a művész családja és a többi magyar egymás hegyén-há- tán érkezik Villey Sur Tűibe, ahol már az ezer évvel ezelőtti kalandozásoknak is emléket állítottak a megrettent helybéliek. Rónai Éva kiállítása október 4-éig még megtekinthető. Knox gyarországra is eljutt. Aki ellátogat a novembe 16-áig nyitva tartó tárlatrane számítson a szexuális szaadosság felszínes ábrázolásár, helyette nagy adag pszicbhorrort kap szorongással, tásadalom- és valláskritikával fűszerezve. Papp Orsi A szeptember 19-i szám filmes játékának megfejtése: Az alvilág hírhedt ura Jabba volt a Star Wars-ban. Nyerteseink: Bihari Katalin és Cserta Zoltán. A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Filmes nyereményjáték A lakásban félrészeg, áttekinthetetlen család kókadozik, táncol, ordítozik, veszekszik... A Szárnyasoltár, amely a Galéria56 ajándékaként került a Ludwig Múzeiba. Az Indiában fogant kis herceg, az elefántháton érkező unoka is megjelenik Gobelin-improvizációk Rónai Éva kiállítása a 2B Galériában Graffiti a múzeumban Keith Haring-kiállítás a LuMúban
