Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-07-18 / 28. szám

XVIII. évf., 28. szám www.ferenc varos .hu 2008. július 18. Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja A Maraton-lapcsoport tagja Ha lapunk terjesztésével kapcsolatban észrevétele van, hívja díjmentes tele­fonszámunkat: 06-80-180-533 Ha Ferencváros közterülete­inek rendjével, tisztaságával kapcsolatos észrevétele, pa­nasza van, hívja a parkőrség diszpécserszolgálatának díj­mentes telefonszámát: 06-80-204-904 AJANLO Egy nyári virág- bemutató Idén immár 15. alkalommal rendeztek egynyárivirág-be- mutatót a Dési Huber utca és az Ifjúmunkás utca ke­reszteződésénél. A szín­pompás virágok az egész lakótelepet díszítik - az itt lakók örömére és tevé­keny közreműködésével. 2. oldal Nedvesednek a falak! Ferenc tér 11-ben lakó ol­vasónk betessékelt ben­nünket az 1896-ban épült, ódon ház kapuján. Az épü­let falai sokat láttak, 1916- 1920 között még József Attila is itt lakott. A házat 2005-ben szépen felújítot­ták, most pompás tetőkert szolgálja a lakók kényelmét, s a belső udvaron ragyogó zöldben pompázó díszkertet alakítottak ki. Vendéglátónk szerint itt kezdődik a gond. 3. oldal Philip Glass a MűPaban Újabb világnagyság adott július 3-án és 4-én emlé­kezetes koncertet a Művé­szetek Palotája Bartók Béla Hangversenytermében. A műfajilag nehezen beso­rolható zeneszerző, Philip Glass ismét különlegeset alkotott: korunk legnagyobb hatású dalszerzője, Leonard Cohen verseire alapozva hozott létre egy egész es- tés produkciót. 4. oldal IDŐJÁRÁS Jordán Tamás nehéz búcsúja A HÉT TEMAJA Egynapos sebészet Pénteken hidegfront várható. Az előrejelzés szerint nagyobb esőre kell számítanunk ezen a napon. A hétvégén válto­zóan felhős idő lehet, erős széllel, de eső nemigen lesz. Hétfőn ne induljanak el eser­nyő nélkül, kedden már talán otthon felejthetik, mert bár ez lesz a hidegfront utolsó nap­ja, eső nem lesz, viszont nem emelkedik a hőmérő higany­szála 25 fok fölé. Szerdán megindul a felmelegedés, és csütörtök-péntekre újra elér­heti a 31-33 fokot. Jordán Tamás július elején végleg átadta a stafétabotot utódjának a Nemzeti Színház élén, hogy az új kihívásnak, a szombathelyi színház meg­alapításának szentelje ma­gát. Ferencvárosban sokan megsüvegelik a Kossuth-díjas művészt, akit ezernyi szál fű­zött a kerülethez, s a jövőben sem csupán az emlékei kötik majd ide. Erről s jövőbeni ter­veiről Kőszegen beszélgetett vele munkatársunk, ahol a vár­színházban éppen egy nyári szabadtéri előadás próbáit ve­zényli.- Meghatottan intett búcsút a Nemzeti Színháznak. Mindent felszámolt, vagy marad még va­lamilyen kapcsolata Ferencvá­rossal?- A szívem valóban nehéz egy ilyen búcsú alkalmával. Továbbra is több minden köt a Nemzeti Színházhoz, például a társulat jó része személyes ba­rátom. Bátran állíthatom, hogy gyakran visszajárok majd. A Pinceszínházzal a mai napig szoros a kapcsolatom, és rette­netesen szeretném, ha a Fradi labdarúgócsapata bajnok len­ne valamikor az NB I-ben. Ha ott tartanak, kimegyek majd a mérkőzésekre.- Talán kevesen ismerik zöld­fehér elkötelezettségét. Régi ez a szerelem?- Mindig Fradi-drukker vol­tam, most viszont nagyon ne­héz annak lenni. Az biztos, hogy a csapat megmarad a magyarok közül a legdédelge- tettebb kedvencemnek. Sőt, a fiam is tehetséges játékosnak tűnik. Most 11 éves, és éppen a Milan edzőtáborában focizik.- Visszatérve a színházhoz: nyilván megvonta az elmúlt évek mérlegét. Sikerült a nem­zeti direktoraként mindazt meg­valósítania, ami szeretett volna, Fontos, hogy a színház hatással legyen a mikrotársadalomra fogadására alkalmas tér, ahol nagyon sok eseményt lehe­tett volna rendezni. Sajnálom, hogy ez kimaradt az öt évből. - Jelenleg Kőszegen rendez, ahol olyan színészekkel dolgozik együtt, mint Molnár Piroska, Bezerédi Zoltán, Újlaki Dénes, Epres Attila. Ez a feladat leve­zetés a Nemzeti Színház után, vagy ráhangolódás a szombat- helyi feladatokra?- Igazából egyik sem, hiszen én már 6-7 éve rendszeresen dolgozom a Kőszegi Várszín­házban. Bármi történjen, ez egy fix program. (folytatás a 3. oldalon) i Solténszky Kornélia Alig fél éve működik a IX. Kerületi Szakrendelő Kft.- ben az egynapos sebészet, amelynek működtetésére a szakmai vezetés két éve nyújtott be pályázatot a Fővárosi Közgyűlés Egész­ségügyi Bizottságának. A pályázati pénzből és az ön- kormányzati önrészből jött létre a Mester utcai rendelő 3. emeletén 2007. decem­berében ez az új ellátási forma, amelyről dr. Kovács József igazgatót kérdeztük.- Mi indokolta ennek a szük­ségességét akkor, amikor itt az István kórház? Amióta létezik a Ferenc­városi Egészségügyi Szol­gálat (FESZ), azóta a be­tegellátásban a legszélesebb palettát kívánjuk nyújta­ni pácienseinknek. Korunk felgyorsult volta és a tech­nikai feltételek adta lehe­tőség együttesen alakítot­ta ki az egynapos sebészet szükségességét. Évtizedek­kel ezelőtt amerikai isme­rősök meséltek arról, hogy egy sérvműtét náluk csak egy nap a sebészeten - ak­kor ezt hittük is, meg nem is. Aztán elért hozzánk is a sok komoly egészségügyi változás mellett az a tech­nikai fejlődés, amely a be­tegek igényével párosulva szükségessé tette eme ellá­tási forma létrejöttét. Ma, felgyorsult és kapitalizá­lódott világunkban nem akarnak a betegek heteket tölteni lábadozással a kór­házban. Bizonyos esetek­ben - az egészségügy szem­pontjából is - erre nincs is szükség, mert ambuláns ki­vizsgálással, egy vérvétellel, egy aneszteziológiai ellen­őrzéssel a műtéti engedély megkérhető, és nem marad más hátra, csak egy időpont­egyeztetés a beteggel. A mű­tét után néhány órával már hazamehet a beteg, és ott­hon gyógyulhat. Ennél a le­hetőségnél egyik fél sem tud kényelmesebb megoldást.- Jár táppénz ebben az eset­ben is?- Természetesen, a gyógy­ulás teljes időszakára jár a táppénz, hiszen az OEP ál­tal támogatott és engedélye­zett ellátásról van szó.- Kikkel dolgoznak? Saját orvosaik végzik a műtéteket?- Aki itt dolgozik, termé­szetesen, ha erre van jogo­sítványa, akkor elvégzi a ki­sebb beavatkozást, amelyet saját betegénél szükséges­nek lát. De vannak szerző­dött orvosaink, akik máshol dolgoznak főmunkaidőben, de idejárnak rendelni és mű­teni. Ügyeltünk arra, hogy a szakma legjobbjait hívjuk „külsőzni”. Mintegy húsz or­vos vesz ebben részt. A fellé­pő váratlan helyzetekre pe­dig, az egynapos sebészeti ellátások fekvőbeteg-hátte­rének biztosítására, szerző­dést kötöttünk a Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórházával, a Nyíró Gyula Kórházzal, valamint a Fővá­rosi Önkormányzat Uzsoki Kórházával.- Mennyi a működési költsé­ge az egynapos sebészeti ág­nak?- Létre kellett hozni a mű­szaki és technikai feltétele­ket. Bár volt egy kis műtőnk, amelyet nagy átalakítással kellett szakmailag is alkal­massá tenni a feladatra. (folytatás az 5. oldalon) Zajrekord az Üllői úton Itt a szódás! Szódás a szódavizet! A legtöbb ferencvárosit a közúti közlekedésből eredő zaj érinti Sajnálatosan „előkelő” a he­lyezésünk Budapest zajtop­listáján, a Ferenc körút és az Üllői út találkozása a fő­város leglármásabb pontjai közé tartozik - tudhattuk meg nemrég a sajtóhírek­ből. Az ugyan rejtély, hogy a főváros illetékesei miért pont július elejét választot­ták a tájékoztatásra, a stra­tégiai zajtérkép ugyanis több mint egy éve kész, a zaj csök­kentésére kidolgozandó terv pedig csak az év végére vár­ható, ám a tény sajnos ettől még tény marad. Uniós támogatással már több mint egy éve elkészült Buda­pest és agglomerációja úgy­nevezett stratégiai zajtérké­pe, de a legfőbb érintett, a lakosság vajmi keveset tud róla. A zajtérképek, azon be­lül a Ferencvárost ábrázo­ló térképszelvények a „www. budapest.hu” honlapon min­denki számára elérhetők. Ér­telmezésükre Sebők Endrét, a ferencvárosi önkormányzat környezetvédelmi szakrefe­rensét kértük meg.- Ezek kidolgozásánál - kezdte a szakember - a közúti, a vasúti, az üzemi és a repü­lési zajokat mérték fel - a te­repviszonyokat is figyelembe véve. A nappali és az éjszakai zajszinteket 5 decibelenként változó színárnyalatokkal tüntették fel. Mindegyikhez tartozik konfliktustérkép is, amely jelzi, hol haladja meg a zajszint az úgynevezett stra­tégiai küszöbértéket, amely egyébként nem egyenlő a zaj- terhelési határértékkel. A tér­képekhez tartozó adatbázisból az is megállapítható, hányán szenvednek az adott helyen a zajtól. A zajtérképek elkészí­téséhez csak kevés - kerüle­tenként átlagosan 4 - ponton mérték a zajértékeket, túlnyo­mórészt számítógépes model­lezést alkalmaztak. Ráadásul a repülési zajra vonatkozó adatok használha­tatlanok, mert csak a kis re­pülőterek - amilyen például a budaörsi - zajkeltését mutat­ják, a Budapest Airportról fel-, illetve leszálló gépekét nem, mondván, hogy e zajtérkép el­készítése nem önkormányzati feladat, hanem a közlekedési tárcához tartozik. (folytatás az 5. oldalon) Alighanem.akad még, akinek gyermekkori emlékei között él az „Itt a szódás!” kurjantás. mire a lovas kocsi köré tódul nak a környékbeliek, nehéz hasas szódásüvegekkel. Az óta a szóda egyeduralmát ala posan megtépázta a szifon majd a különféle palackozott ásványvizek térhódítása, a szakma azonban - szerencsé­re - nem halt ki. A szikvizes szakma sorsáról Deák Lászlóval, a Márton utcai Aqua Nova Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk, aki egyben az Országos Szikvízkészítő Ipar­testület elnöke is; e minősé­gében pedig széles a rálátása a szakma egészére. Az 50-es évek végén a kerületben még legalább 6-8 szódásműhely működött - emlékezett vissza Deák úr. Sorolja is őket - pél­dául a Rimmelék, a Deákék, a Stifkáék.- Mára viszont már csak egyedül az ő cége működik Ferencvárosban. A leépülés a rendszerváltás előtt kezdődött, a szocializmus idején ugyanis az önállóan dolgozó és gon­dolkodó kisiparos, kiskereske­dő réteget - közéjük tartoztak a szódások is - nem dédelget­te a hatalom. Itt a kerületben a többi szikvizes vagy kihalt, vagy el kellett költöznie. A nagy leépülés után azonban egy fejlődési szakasz kezdődött, mára a szódás ipar mintegy 1500 céget számlál - előfordul közöt­tük részvénytársaságtól egyéni vállalkozóig mindenféle gazdál­kodási forma -, és képes az egész országot ellátni szikvízzel. (folytatás az 5. oldalon) A hagyományos módon, triciklivel terítik az árut vagy maradt önben némi hiány­érzet?- Amit a pályázati anyagom­ban ígértem, többnyire lét­rejött. Egy kivétellel: nem si­került a szabadtéri színpadot beépíteni a Nemzeti Színház Dunára néző oldalán. így nem valósult meg egy 160 fő be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom