Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-05-23 / 20. szám
Fotó: UIP Duna Film 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. május 23. MOZISAROK Indiana Jones és a kristálykoponya királysága Steven Spielberg rendezésében, George Lucas és Jeff Nathanson története alapján David Koepp forgatókönyvéből elkészült és a világpremierrel egy időben a hazai mozikba is megérkezett a negyedik Indiana Jones-film. A több mint 125 millió dollárból leforgatott szuperprodukció főszerepében ismét Harrison Fordot láthatjuk, aki a rosszmájú jóslatok ellenére hatvanhat évesen is remek formában van. A színész komoly edzéstréninggel készült a látványosabbnál látványosabb akciókban bővelkedő kalandfrhnre, ugyanis a sztár saját kérésére a legtöbb kaszkadőrmutatványt dublőrje helyett vele vették fel. A hatalmas sikerű trilógia újabb része semmivel sem marad el az immár klasszikussá érett, korábbi részektől. A kristálykoponya királysága esetében ilyen jellegű viták valószínűleg nem lesznek, Spielberg nem okoz csalódást a rajongóknak. Lucassal együtt apait-anyait beleadtak, és egy bő kétórás, remek tempójú, csodálatos helyszíneken játszódó, izgalmas és gyakran humoros kalandfilmet készítettek. Spielbergnek amúgy is szívügye az Indiana Jones-sorozat: „Hihetetlen érzés volt látni Harrisont a díszletek között, amint felveszi az ostort, csap vele egyet, és megkötözi az egyik gonoszt - mondja az Oscar-díjas filmvarázsló. - Elképesztő volt látni, hogy Harrison mennyire gyorsan bánt el vele, aztán pedig a díszletek közt látni Indy hátizsákját és többi holmiját - az nem csak nosztalgia volt. Akkor döbbentem rá arra, milyen csodálatos, hogy ezt a karaktert és mindent, amiről szól, ismét életre keltjük nemcsak annak a közönségnek, aki vele nőtt fel, hanem az új nézőknek is”. A történet a hidegháború idején, az ötvenes évek második felében játszódik. Indiana Jonest (Harrison Ford), a kincsvadászként és régészprofesszorként egyaránt kiváló szakembert koholt vádak alapján el akarják távolítani a főiskola tanári karából. Hősünk azonban, bár nem szívesen, inkább elmegy magától. Ekkor találkozik a fiatal és elhivatott Mutt-tál (Shia LaBeouf) aki egy mágikus régészeti lelet felkutatásához kéri a profesz- szor segítségét. Ez a titokzatos kincs a kristálykoponya, mely valahol Peru mélyén, egy állítólag létező aranyvárosban található. A titokzatos és veszélyes küldetés felkelti Jones érdeklődését, kalapot, bőrkabátot, revolvert és ostort ragad, majd fiatal szövetségesével elindul Dél-Amerika legeldugottabb és legvadabb tájaira. Azonban a kristálykoponyára egy megszállott szovjet ügynöknő, bizonyos Irina Spalko (Kate Blanche«) és az általa vezetett kommandó is feni a fogát. A műkincs megszerzésétől azt remélik, hogy annak mágikus erejével a szovjet birodalom világuralomra tehet szert... Állítólag Lucas és Nathanson annyira biztosak az amúgy is jól prognosztizálható kasszasikerben, hogy már a következő rész forgatókönyvén dolgoznak. A tervek szerint ismét Spielberg ül majd a rendezői székben, várhatóan a Tintin film után, de még az Abraham Lincoln életét (Liam Neeson főszereplésével) feldolgozó, grandiózus történelmi filmdráma munkálatainak megkezdése előtt. CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el június 2-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. > (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszá- mukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Melyik két film rendezőjeként kapott Oscar-díjat Steven Spielberg? A május 9-i szám filmes játékának megfejtése: Nyolcvan nap alatt volt. Nyerteseink: Horváth Ágnes és Lévay Attila A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Plein art tizedszer Tavaszi művészeti fesztivál a Ráday utcában A Természet színei Gyüre László kiállítása az FMK-ban A „plein air”(szabad levegő) francia művészeti kifejezés még a 19. századból, amikor a festők java, felhagyva a műtermi festészettel, a valódi szabad természet fényeihez igazodó festészetet próbál létrehozni. A játékos „plein art” kifejezés erre is utal. A művészetek és a szórakozás érdekes elegyét kapta, aki részt vett a Ráday utcában a múlt hétvégén immár tizedik alkalommal megrendezett fesztiválon. A fesztivál három napja alatt óránként nyíló tárlatok, művészeti események követték egymást. Az alapgondolat a képzőművészetek és a társművészetek együttes bemutatása volt. Mára vége a galériák uralmának, az alkotók és az új művészeti kifejezési formák kivonulnak a korábbi helyszínekről, populárisabbak lesznek, és a zene, az irodalom, a performansz és a vegyes média a ma nyilvánosságának részévé kíván válni. Nagy kísérlet erre egy fesztivál. A jubileumi, tizedik fesztivál vendége Kína volt. Az idei olimpia házigazdája, ez a számtalan nép és nemzetiség kontinensnyi országa egzotikusnak tűnő, tradicionális és mégis mai kultúrájának kicsi szeleteit hozta el hozzánk. „Egy hétvége erejéig mi is részesei lehettünk ennek a dinamikusan fejlődő, változó, átalakuló kínai kultúrának itt, Ferencváros művészeti negyedében” - idézem dr. Gegesy Ferenc polgármester megnyitóját. Wang Zheng úr, a Kínai Nép- köztársaság kulturális követe a képzőművészeti szakközép- iskolások bevonuló gonosz sárkányát - szemének befes- tésével - jó sárkánnyá változtatva kezdetét vette egy sárkányos-jelmezes-álarcos felvonulás. Szinte rögtön ez után két Eriin Galéria-beli kínai kiállítással folytatódott a délután. A „Között” című environment (berendezett tér) Lu Pin szobrászművész munkája. A hatalmas, széles, plafonról belógatott selyem földet érve alappá, szinte szobává válik, ahol sok puha, festetten selyemborítású párna hever, egymás közt költői és esetenként igen agresszív kapcsolatban. A rajtuk lévő, valószínűleg egymásnak okozott vágások, horzsolások, megidézik az előzményeket (a múltat) - egymáshoz viszonyított helyzetükre valamiféle magyarázatot ad talán ez a pillanatfelvétel. Az elmúlt két évtizedben Kínában - a nagy változásokkal együtt -, a folyamatosan kapitalizálódó országban változik a régi morál, kialakult az új arisztokrácia dekadens, művi, fülledt világa. A vágy-kéj-szex már-már amerikainak mondható együttese, a testek és arcok kavalkádja, a vörös fények és a zöld bor világa. Ez is volt a címe Yan Yinghong rizspapírra - ecsettel és fekete tussal - festett, hagyományosan figurális, mégis Toulouse- Lautrec-szerűen dokumentatív képdömpingjének. Szinte nem volt olyan része a teremnek, amit ne borított volna be képekkel - a plafont és a padozatot is beleértve. Majd hiperrealista képek és magyar művészek videoperformanszai, másnap a Magyar Szobrásztársaság szabadtéri tárlata, modern zenei bemutatók, a kortárs kínai irodalom bemutatkozása és újabb képző- és iparművészek bemutatói váltották egymást. A tempó, az óránkénti különböző helyszínekre igyekvés az idősebbeket az egyes műsorok közti választásra késztette, de az érdeklődő fiatalok a három nap során - ha ügyesek voltak- több mint negyven műsoron vehdttÖfTészt. “"** Az esti koncertek - az Ektár, a Tudósok majd a Besh o droM- méltó befejezései voltak az estéknek. Knox Virtuális muzeumlatogatas A Videospace új kiállítása a cybertérben tekinthető meg Eike Berg videogalériája már több érdekes kiállításnak adott otthont, amelyek alapja a huszonegyedik század csúcstechnológiája - a digitalizálás és napjaink varázsszava, a média, ahol sokan szívesen képzelik el napfényesen az életüket. A Ráday utca 56. szám alatti új kiállítás galéria a galériában, virtualitás a valóságban - aki szereti a nem mindennapi dolgokat, nem hagyhatja ki. A kiállítás címe, a „Médiamúzeum 1.0 beta” az informatikából vett szóhasználat. A két szám s közte a pont azt jelöli, hogy egy program éppen hányadik változatánál (verziójánál) tart a fejlesztésben. A „béta” jelentése: a programot még tesztelik, de már mások is kipróbálhatják. A Médiamúzeum tehát vadonatúj, amely mögött sejthetőn sok munka áll, hiszen a háromdimenziós virtuális múzeumban programozási technikák használatával elhelyezni a virtuális térben mozgó alkotásokat még komoly felkészültségű programozóknak is kihívást jelent - amit Utz Berg, a Videospace tulajdonosának testvére a jelek szerint kitűnően oldott meg. Az óriási vásznon megjelenő múzeum a korszerű technikához alkalmazkodóan dizájnos, térbeli, mozgó magyarországi médiaművészeti alkotások töltik meg. A múzeum is „él”, a virtuális látogató mozgása A Médiamúzeum 1.0 beta egyszerűen körbejárható két joystick segítségével közben változnak a fények és az árnyékok is. És hogy hogyan is mozoghatunk? Ha az olvasó játszott már számítógépen, nem tesz újdonság számára a joystick, mégpedig mindjárt kettő, amelyek együttes kezelését a kezdőknek kicsit szokniuk kell, amíg valóban biztosan tudnak mozogni a redukált, az alkotásoknak mégis nagyszabású hátteret adó terekben. Ezek mégsem vonják el a figyelmet a kiállított művekről, hiszen nélkülözik a valóságos terek funkcionális, de esztétikailag gyakran zavaró részleteit. A joystickekkel tehet a munkák közt „közlekedni”, közeledni és távolodni, vagy körülsétálni egy-egy műtárgyat, valaMájus 9-én, délután nyílt meg a Ferencvárosi Művelődési Központ Folyosógalériájában a fenti címmel Gyüre László kiállítása, amelyet május végéig tekinthetnek meg a látogatók. Nézem az erős, telített mediterrán színekben pompázó alkotásokat. Az egyedi technikával, papírmassza és különböző anyagok (növények, termések, kagylók) segítségével létrehozott, a síkból kilépő, domborműszerű alkotások olyan „hívószavakkal” igyekeznek megigézni, mint például Magány, A tenger virága, Kikelet, Szenvedély. Elgondolkodom: létezik a magas művészet és a kevésbé magas művészet. Előbbi konok, öntörvényű művelőit többnyire nem értik meg a saját korukban, sokan az éhenhalással küszködnek, műveiket csak a késői utókor ítéli meg reális mércével. A kevésbé magas művészet művelői igyekeznek saját koruk ízlésének és pénztárcájának megfelelni, egyszóval: nem céljuk éhen halni. A látott képek és honlapja tartalma alapján az ifjú Gyüre László - aki magát képzőművészettel foglalkozónak vallja - inkább az utóbbi csoportba igyekszik tartozni. Azoknak ajánlja plasztikus „dizájnképeit”, „akik szeretik a különlegeset, és fontos számukra az egyediség”. Saját definíciója szerint alkotása „több mint kép, mivel stílusával, domborszerűségével a legújabb trendi lakásdekorációként funkcionál”. Ha a kedves megrendelő küld e-mailben egy fotót lakásának, irodájának arról a zugáról, ahová a kiválasztott művet szánja, néhány napon belül megkapja a látványtervet. A művet Budapest területén ingyen házhoz is szállítják. A bemutatott domborképeket Gyüre László kétségtelenül egymáshoz illő színekkel alkotta, s ízlésesen komponálta meg őket. Zenei hasonlattal élve e művek nem kapaszkodnak fel a vonósnégyesek, szimfóniák, operák éteri magasságába, inkább az operettslágerekkel ro- koníthatók. Vannak utóbbiak között örökzöldek és olyanok is, amelyeket már a bemutatásuk évadjában elborított a feledés jótékony homálya. Minden a közönség döntésén múlt és múlik. Krivánszky Árpád Termékenység psákányi Eszter mesélt Sárkány a lépcsőházban - Jancsi meséi mint te tehet kérdezni a hozzá tartozó háttér-információt is. A virtuális galériát projektor vetíti egy térben álló felületre. A látvány tovább erősíti a valóságos és virtuális terek egymásba olvadását. A kiállítás a Reneszánsz Év 2008 keretében, a Műcsarnok szervezésében megvalósult „Na, mi van?” kortárs magyar művészeti körkép című programsorozat része, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is támogat. Egy hosz- szabb távú projekt első megvalósuló fázisa. Nyitva tartás: június 27-éig kedd-péntek: 13-18 óra, július-augusztus: megbeszélés alapján. S. G. Papírsárkány vagy Doktor Sárkány, nem mindegy ám! A két fiatal szerző Nádori Lídia és Kun Fruzsina könyve kicsit modern, kicsit a régi mesekönyveimre emlékeztet. Ahogy pedig Csákányi Eszter mesélt belőle a bemutatón a Goethe Intézet melletti Eckermann kávézóban, a Ráday utcában, az olyan volt, mintha az embernek a saját édesanyja mesélne. Jancsi átlagos kisfiú, eltekintve attól, hogy szilveszterkor született. Úgy éli a mindennapjait, mint bármelyik más óvodás, felfedezi az őt körülvevő világot, legyőzi félelmének tárgyát, a szobájában villany- oltás után megjelenő baglyot, sőt még bátran útnak is indul, hogy megvívjon az utcában lakó félelmetes sárkánnyal, aki, mint kiderül, valójában papírból van. A Naphegy Kiadó első, magyar szerzőpárostól megjelenő gyermekkönyve egy kisfiú, Jancsi hétköznapjaiba nyújt bepillantást. Jancsi meséi hűen tükrözik a gyermeki fantáziavilágot, amelyben remekül megfér egymással a valóság és a képzetet. Mint minden kisgyerek, a négyéves Jancsi is sajátosan dolgozza fel a vele történteket. Végigkövethetjük, amint megérti, ki-kicsoda népes családjában, vagy hogy hogyan mutathatja ki ő is érzelmeit a po- fon-és puszibolt segítségével. A mulatságos, ugyanakkor elgondolkodtató történeteket remekül megérti egy óvodás, ám a szülőknek is könnyed ki- kapcsolódást jelentenek, mivel Nádori Lídia stílusa mindkét korosztályt magával ragadja. A gyermekeket azért, mert rengeteget megtudhatnak a körülöttük lévő világról, a szülőket pedig azért, mert ezek a kis mesék visszaröpítik őket abba világba, amelyről már talán ré- ges-régen megfeledkeztek. A szerző gyakran „nyitva hagyja” a mesék történeteit, így ösztönözve a gyerekeket az önálló, aktív értelmező szerepre, a szülőket pedig az olvasottak továbbgondolására, a gyermekkel közösen történő feldolgozására. Kun Fruzsina, a könyv képeinek rajzolója meleg színekkel fejezi ki a kisfiú érzelmeit. A rajzok és a színek a mesék tartalmát hűen kifejező illusztrációk, ami további segítséget nyújt a gyerekeknek a mesék megértéséhez. A közelmúltban megjelent könyv elgondolkodtató történeteivel és gazdagon illusztrált oldalaival különlegességnek számít a hazai gyermekkönyvek között. Stílusa és humora miatt hamar a gyermekek és a szülők kedvencévé válhat. S. G. Csákányi Esztert a felnőttek is lélegzetvisszafojtva hallgatták A fesztivál idei vendége Kína volt
