Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-05-16 / 19. szám
Ferencváros 2008. május 16. 5 ■ A HÉT TÉMÁJA: ■ A HÉT KÉRDÉSE Összefogás a régi postaládákért Nem használjuk, de ragaszkodunk hozzájuk (folytatás az 1. oldalról) Számításaik szerint a csere helyett a jelenleg is használatos ládák átalakítása 300 millió forinttal többe került volna, ráadásul a lábakon álló mostani nosztalgialádák esetében az öntöttvas lábakat nem is lehetne esztétikusán megrövidíteni, mindenképp újakat kellene helyettük öntetni. Az új nosztalgia-postaládák szerintük külsejükben alig térnek el a régiektől, s állítják, hogy a sajtóban elterjedt hírekkel ellentétben alkalmaMelyik a régi, melyik az új? sak a hagyományos, alulról történő ürítésre. Budapest egy-egy kerületében - területétől függően - 40-80 postaláda található. A főútvonalakon lévők cseréjét a főváros, a többi útvonalon a kerületi önkormányzat engedélyezheti. Ferencváros mintegy 50 postaládája kö- •§ zül 6 esetében van a kerületi ti önkormányzat kezében a g döntés. | Kétségtelen, hogy a jól ki- -g talált és megőrzött utcabú- torok sajátos, egyedi színt kölcsönöznek egy városnak. Egy mozifilmet nézve azonnal tudjuk, hol játszódik: ha egy jellegzetes, kék utcatábla villan elénk, tudjuk, hogy Párizsban, ha egy formás, piros telefonfülke vagy emeletes busz, akkor pedig Londonban. Budapestet miről lehet majd felismerni? - remélhetőleg nem (csak) a szörnyű járdaszéli karókról, hanem a főváros, a kerületek és a posta - közösen - megtalálja a megoldást az idegenforgalmi szempontból sem érdektelen, hagyományos formájú postaládák megőrzésére ■ Olcsó örömök Türelmi zóna Ferencvárosban (folytatás az 1. oldalról) S hogy kik veszik igénybe szolgáltatásaikat? Mint mondják, a kuncsaftjaikat a „vadászat”, a gyors és egyszerű lebonyolítás és a lakásokon dolgozókhoz képest mérsékeltebb árak vonzzák. A többieket viszont éppen ez a „sallangmentesség”, a higiénia hiánya és a közelben ólálkodó stricik tudata taszítja. Meg hogy nincs reklamáció, sőt rossz esetben még bajuk is eshet. Az internet erre szakosodott oldalain jócskán olvashatni rémmeséket ilyen lehúzásokról. Néhány hónapja például a Szabadkai úton is ténykedett egy rablóbanda. A csalilány hátravitte a bozótba a pácienst, de menten megjelentek a „vigyázok”, közölve, túl sokáig tartott az üzlet, ezért fizessen rá. Akadt, aki „megúszta” pár ezer forint plusszal, másnak viszont a mobiltelefonja bánta, de vittek el több százezer forintot tartalmazó táskát is. Minderről Ferencváros rendőrkapitányát, dr. Béres Lászlót is megkérdeztük.- Egy fontos tény a legelején: a Szabadkai úton nincs törvényi kizáró körülmény, tehát nem tiltott a prostitúció, azonban nem is engedélyezett, csak tűrt - kezdte a beszélgetést. A lányok viszont nemcsak itt, hanem a kerületben több helyen is kint állnak. Kollégáim a tiltott helyen ténykedőket szinte naponta hozzák be a kapitányságra, de sűrűn ellenőrzik a Szabadkai úton dolgozókat is, mert korábban több járulékos bűncselekményt követtek el ott. Nem volt ritka a lopás, a rablás, a kifosztás, a testi kényszer, illetve a garázdaság sem - sőt, egy rablótársaság éppen itteni tettei miatt szerepel igen előkelő helyen a körözési listán. ‘'ÄHUSIl -És mi a helyzet jetent^f*"6- Az elmúlt időszakban nem történt semmilyen jogsértés, amelyről tudnánk. Illetve csak egy, amelyben, talán meglepő, nem a kuncsaft vált áldozattá, hanem a lány, aki - jogosan vagy sem, nem tudni -jelezte, hogy lejárt az idő. A kuncsaft ezt nehezményezte, majd letépte a lány táskáját, és gyorsan elrohant. Szerencséje volt, nem kapták el, de ne nyugodjon meg, mert mi is keressük.- Minek köszönhető a változás?- Ehhez talán az is hozzájárult, hogy míg régen több érdekeltségi körbe tartozók álltak kint, ma már rendez- ték egymás között a viszo- | nyokat. Lényegesebb azon- *= ban, hogy mára rendszeres J a jelenlétünk, ellenőrizzük o a papírokat, az egészségügyi könyveket, de nemegyszer a dolgaikat is, megnézzük például, nincs-e náluk kábítószer. Ilyesmivel azonban még nem találkoztunk. A lányok ismérik a játékszabályokat, tudják a jogaikat és a kötelességeiket is. Az előző két hónapban nem is történt semmilyen bűncselekmény. Tudják jól, ha gond van, akkor - kis túlzással - kiköltözünk, nem tudnak dolgozni, így nincs bevételük sem.- Mit jelent a gyakorlatban a gyakori ellenőrzés?- Talán nincs olyan nap, hogy legalább egyszer ne járnák végig az ismert területeket. Az Üllői úti lányok pedig számíthatnak arra, hogy a X. kerületi kollégákkal közösen vizsgáljuk át a környéket. No és heti 2-3 alkalommal, 15- 20 fővel kisebb, nagyjából havonta pedig 140-150 emberrel _ nagyobb „razziákat” is szervezi zünk. s Ilyenkor mindenfelé meg's fordulunk, s ezekben az ak- ö ciókban már több körözött sze- mélyt sikerült elfognunk. Schiller Zsolt Béres László: „A lányok ismerik a játékszabályokat!” Miután kész a járda Ki felel a többször feltúrt aszfaltért? Joggal kérdezik a lakók, hogy miért kell egymás után többször feltörni az útburkolatot? (folytatás az 1. oldalról) Az ingatlan birtokbaadását - a teljes vételár kifizetését - követően a SEM IX. Zrt. érdemben csak akkor tud lépni, ha az adásvételi szerződésben megfogalmazott feltételeket a beruházó időarányosan nem teljesíti. Ilyen feltétel, hogy a birtokbaadást követően a vállalkozónak kötelessége 90 napon belül építési- engedély-kérelmet benyújtani a hatóságnak. Az engedély jogerőre emelkedésének időpontjától számított 90 napon belül el kell érnie a pincefödém szintjét. A következő kitétel, hogy az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított 24 hónapon belülhasználatbavételiengedély- kérelmet kell benyújtani. Ezek az időtartamok persze az építkezés nagyságától függően változhatnak. Amennyiben a beruházó bármelyik időpontot nem tartja, akkor kötbért kell fizetnie. Az építési engedély tartalmazza, hogy mit kell addig teljesítenie, míg a használatbavételi engedélyt megkaphatja. Eredeti állapotban kell átadnia a területet, beleértve a járdákat és az utakat is. Ha kiderül, hogy az útpályán vagy a járdán bizonyíthatóan az építkezéssel kapcsolatosan keletkeztek hibák, akkor a hatósági osztály a használatbavételi engedélyt csak akkor adja ki, ha azt a beruházó kijavította és helyreállította. Ha viszont nem kapja meg a használatbavételi engedélyt, akkor kiszalad az időből, és életbe lép kötbér-kötelezettsége. Utólag már nehéz utánanyúlni a beruházónak, és benyújtani a kártérítési igényt. Persze nehezen dönthető el a felelősség, ha több beruházás folyik egyszerre a környéken. Az elmúlt 4-5 évben sikerült felújítani néhány utcát és a Ferenc teret uniós pénzből. Most is a fiókban áll három utca kiviteli terve engedéllyel, a Tűzoltóé a Ferenc körúttól a Bokrétáig, a Páva utca teljes hosszában és a Liliom utca az Üllőitől a Tompa utcáig. Ha ezt a három szakaszt elkészíthetnénk, akkor teljes lenne a közterületi rekonstrukció a rehabilitáció egy jelentős területén. Solténszky Kornélia (Nem) légből kapott veszélyek Van védelem a káros sugárzás ellen Ferencvárosban adták át Magyarországon az első sugárvédett lakásokat (folytatás az 1. oldalról) A szakember szerint a védelem nem feltétlenül pénz kérdése, orvosolhatjuk a problémát, úgy, hogy a közvetlen környezetünkből egyszerűen odébb toljuk néhány méterrel az elektromos árammal működő berendezéseket, nem a televízióval, hifivel, számítógéppel alszunk egy szobában, acélrugós matracunkat korszerűbbre cseréljük. A helyiség többszöri szellőztetése pedig csökkentheti a rendkívül ártalmas radonsugárzást. Nagyon káros lehet a manapság egyre nagyobb teret hódító szolárium is - főleg annak, aki mellette dolgozik. A főmérnök szerint ez a káros sugárzás pontosan olyan veszélyes, mint amikor valaki egész nap egy trafóház mellett ül. A körültekintő védekezés már a lakásvásárlás vagy -építés előtt kezdődik. A tulajdonos (vagy építtető), miután kiválasztotta a megfelelő építési területet, helyesen teszi, ha méréseket végeztet szakemberekkel. Ezt követően a mérnökök eldöntik, hogy milyen műszaki megoldást érdemes alkalmazni, és ennek megfelelően építtetik fel a házat. A védelem eszközei normál kereskedelmi forgalomban is kaphatók: kül- és beltéri árnyékoló festékektől a speciális tapétákon keresztül, az árnyékoló baldachinfüggönyökig s a textíliákba (akár egyszerű függönybe) szőtt - szintén a sugárzást csökkentő - anyagokig terjednek. A fentiek persze a már használatban lévő lakásokban is alkalmazhatók, de ott nehézkesebb - és költségesebb - lehet a védelmi rendszer utólagos kiépítése. Előfordul, hogy fel kell szedni a parkettát, vagy újra kell festem egy-egy helyiséget az elektromos sugárzás elleni anyagok elhelyezésére. Ilyen lehet § például az az árnyékolópanel, o amely minden meglévő lakásba 5 - különösebb műszaki beavat- -g kozás nélkül is - gyorsan, egy- szerűen behelyezhető. Ennek a mobilpanelnek a fő funkciója, hogy csökkentse a hálószobában az ágy közelében lévő erős elektromos sugárzást. Ez a megoldás szállodákban, kollégiumokban is alkalmazható. A megengedhető sugárzási határértékeket Magyarországon is törvények szabályozzák, s minden országban vannak ezeknél jóval szigorúbb kutatóintézeti, szakértői ajánlások. Ennek ellenére az ületékesek még az előbbiekkel nincsenek minden esetben tisztábah. Elgondolkodtató például, hogy nálunk a radonsugárzás lakásokra vonatkozó megengedett mértéke egyáltalán nincs szabályozva, holott ez a sugárzástípus az egyik - ha nem a - legkárosabb az emberi egészségre, ráadásul a talajból szivárgó ádagos radongáz koncentráció Magyarországon magasabb, mint jó néhány európai országban. Magyar Ágnes Zsófia Önt zavarja a kerületben kijelölt türelmi negyed? Vinczéné Paulik Enikő irodavezető Azt sem tudom, hol van. De nagyon bent Ferencvárosban nem lehet, mivel itt ismerek majdnem minden utcát. Azt gondolom, ha nincs olyan helyen, ahol rossz példa lehet a gyerekeknek, és nem ütközik bele, aki nem akar, miért zavarna?! Végül is magában a prostitúció nem bánt senkit. Szabó Imre szoftverfejlesztő Nem gondolom, hogy ez a legégetőbb közterületi probléma Ferencvárosban, amikor az örömlányok olyan helyen vannak, ahova csak az megy, akinek szüksége van rájuk. Inkább mással kellene foglalkozniuk az illetékeseknek, például, hogy ne törjék össze éjjel a padokat a sétáló része ken. Horváth Géza üzletkötő Úgy tudom, ebben a kerületben van egyedül türelmi negyed kijelölve, máshol nem vették erre a fáradságot, hiába van törvény. Ráadásul olyan helyen van, ami elég messze esik a lakónegyedektől, iskoláktól, templomoktól. Szerintem más kerületben is örülnének, ha ez ilyen jól lenne megoldva. Rózsavölgyi Vanda rendezvényszervező Én elvből ítélem el a prostitúciót, mert ez a „szakma" nincs bűnözés'nélkül, másrészt pedig egyetértek azzal, hogy a nők kizsákmányolása. Ezért zavar, bárhol is legyenek örömlányok. És bárhol beléjük ütközhet az ember, ha késő este van dolga, mert a legtöbbjük nem tartja tiszteletben a törvényt. JUT ESZEMBE... Bulvár Javában folynak az érettségik, s ilyenkor az újságokban is előkelő helyre kerülnek a nagy vizsga mikéntjéről polemizáló írások. Az egyik nagy napilap glosszaírója például ázon kesereg, hogy az idei érettségin „az irodalom ötöst az is megszerezheti, aki négy évig ki sem nyitotta a tankönyvet, elég, ha van némi fantáziája”. Ha jól értem, az a cikkíró gondja, hogy a lexikális tudás tárházai immár szabadon használhatók a matúrán, így ezek elsősorban már a gondolkodást, s kevésbé a bemagolt ismeretek visszaadását kérik számon a diáktól. Eltekintve most attól, hogy a tudás ilyesfajta poros értelmezése miatt egyre dicstelenebb a helyezésünk a nemzetközi PISA-felméréseken, nyilván sértő is arra nézve, aki élete első igazán nagy megmérettetésén valami újat, eredetit, fontosat szeretett volna papírra vetni, hogy bizonyítsa: többre, jobbra képes a bemagoltak puszta vissza- böfögésénél - amelyeket egyébként a Google ablakába beírva ma már bárhol, bármikor, pillanatok alatt felidézhet.' Ámde ha történetesen emeltszintű érettségire vállalkozott, akkor idén egyebek közt egy fiktív olvasói levelet kellett írnia a helyi újság szerkesztőségének, amelyben tiltakozik a lapban az utóbbi időben felszaporodott „hirdetések és bulvártémák igénytelensége és káros következményei ellen”. Egy, a túlzottan bulvártálalástól óvakodó helyi lapban, mint újságunkban, talán az elfogultság gyanúja nélkül feltehető a kérdés: ugyan milyen alapon tesz egyenlőségjelet az érettségi tétel kiötlője a bulvár és az újságírói teljesítmény szempontjából értéktelen között? Miért gondolja úgy, hogy ami szenzációt kereső, az egyben szükségszerűen káros is? S főként miért kényszeríti a dolgozatírót olyan szerepbe, amelyben eleve el kell ítélnie egy érdeklődési irányt? Hiszen miért ne bízhatná rá az olvasóra, hogy mit olvasson, s döntse el maga, hogy mi a káros számára? Erre persze csak akkor képes, ha el tud szakadni a bejáratott sémáktól, úgy is fogalmazhatnánk: van némi fantáziája. Kocsis Kristóf főszerkesztő
