Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-05-09 / 18. szám

Ferencváros 2008. május 9. 5 A HÉT TÉMÁJA: Háromszáznál több hajléktalan él a kerületben Tisztázatlan jogi kérdések is nehezítik az utcai szolgálat munkáját (folytatás az 1. oldalról) Különösen frekventált hely­színekről azonban aligha le­het beszélni, hajléktalanok mindenhol előfordulnak. Az sem meglepő, hogy a tavasz beköszöntével többen vannak az utcán, hiszen számos át­meneti szállás csak télen mű­ködik, s a legtöbben - kevéske vagyonukat féltve - csak a leg­végső esetben veszik igénybe az efféle intézmények szolgál­tatásait.- Tavaly nyárig a lakótelep mögötti kiserdőben tucatnyi­an éltek szedett-vedett búto­rokkal, kályhával felszerelt kunyhókban, az úgynevezett erdőprogram miatt azonban el kellett hagyniuk tákolt ott­honukat. A program próbálta segíteni a lakhatásukat, el­helyezkedésüket is, ám tudni kell, hogy ezek az emberek nagyon nehezen szabadulnak a hajléktalan-életformától, így aztán néhányan átköl­töztek a X. kerületbe, páran megjelentek az Epreserdő út mellett, a Pest-Buda mo­zinál, ám hamarosan innen is költözniük kellett. Emiatt tűnhet úgy, hogy többen él­nek a lakótelep utcáin - vála­szolta Vibling Géza, miután tolmácsoltuk neki olvasónk kérdését. A hajléktalankérdés persze ennél sokkal összetettebb. Ge­deon Andor szerint például tisz­tázatlan a hajléktalanellátás jogi helyzete is. Mint mondja, hiányoznak a legelapvetőbb szabályok, rendelkezések, amelyek például megszabnák, hogy iskolák körzetében nem tartózkodhatnak. Ok azonban nem tudnak és nem is szeret­nének ez ügyben lépni, mivel alapvetően az ellátás, a se­gítségnyújtás, a mindennapi életfeltételek biztosítása a fel­adatuk.- Hogy valamelyest rende­ződjön a helyzet, a társada­lomnak és a politikusoknak is nagyobb felelősséget kel- | lene vállalniuk. Az ugyanis f nem működik, hogy vezény- J szóra eltüntessük a hajlékta- s lanokat - mondta befejezésül “■ az igazgató. Ferencváros vehette meg Eldőlt a kerület egyik legértékesebb területének sorsa Testületi ülés Több jut a rászorulók segítésére is (folytatás az 1. oldalról)- Mindebből milyen haszna származik a kerületnek?- A terület átminősítése után a szokásos beépíthetőséget figye­lembe véve az önkormányzat közreműködésével jelentősen megnő az ingatlan értéke. A szerződésbe megfelelő garan­ciákat építettünk be, hogy az önkormányzat a létrejövő érték- növekedés mértékével vegyen részt a beruházásban, s tetszése szerint kiszállhasson vagy része­süljön annak hasznából.- Honvédségi területről van szó, ahol esetleg talajszennye­zettség is előfordulhat. Ilyesmi s nem húzhatja keresztüli gaz- daságossági számításokat? |- Nem, mert ez a beruhá- | zó kockázata, miként például 2 az esetleges régészeti leletek u_ miatti költségnövekedés is. A szerződés szerint megtekin­tett állapotban veszi meg a területet, mi csak arról nyi­latkozunk, hogy tudomásunk szerint nincs ilyen veszély.- Az egyetem őszre hagyja el a területet. Mikorra várható az átminősítés? ,A terület átminősítése után jelentősen megnő az ingatlan értéke’- A kerület addigra elkészül a szabályozási tervvel, amit még a fővárosi önkormány­zat ügyosztályai is vélemé­nyeznek, és a közgyűlésnek is jóvá kell hagynia. A jövő év elejére várhatóan ez is meglesz, ez után következhet a hasznosítás és az épületek tervezése. Ennek első látha­tó, kézzelfogható eredményei várhatóan 2010-ben jelennek majd meg. Kocsis Kristóf (folytatás az 1. oldalról) A képviselők további húszmil­lió forinttal növelték a veszélyes kémények felújítására elkülöní­tett összeget, és felszabadítot­ták a környezetvédelmi alapból maradt 67 millió forintot is. Az összegből - bizottsági felhatal­mazás után - egyebek mellett az Aszódi úton és a Tinódi utcában játszóteret, a Kosárka sétányon parkot alakítanának ki, a Mester utcában pedig megújítanák a fa­sort és a díszkerítést. A további napirendi pontok között szerepelt a József Attila- iskola művészeti oktatásának térítési díja is. Az iskola ugyan­ul* - művészetiiskola-minősítést kapott, ami a gyerekek után járó állami normatíva meg­emelkedésével jár, s az iskola indulhat a művészeti iskolák számára kiírt eszközbeszer­zési pályázatokon, amelyekre összességében több milliárd forintos központi forrás áll rendelkezésre. Cserébe azon­ban a törvény előírja, hogy az iskolának a művészeti okta­tásért térítési díjat kell szed­nie. A szociális támogatások eredményeképpen azonban az odajáró gyerekeknek a gya­korlatban a magasabb szintű képzésért szinte semmit nem kell majd fizetniük. A képviselő-testület a továb­biakban többek közt elfogadta két önkormányzati társaság - a Feszofe Kht. és az Ferenc­városi Bérleményüzemeltető Kft. - 2007-es mérlegbeszá­molóit és idei üzleti terveit, s megszavazta a várakozási di­jak módosításával kapcsolatos előterjesztést is. A képviselők hosszas vita után bírálták el a Ferenc téri pavilo­nok hasznosítására kiírt pályáza­tot. Ennél*ártedmében a Sikert*. Ferencvárosért Egyesület gon­doskodhat arról, hogy külön­böző kulturális rendezvények színesítsék a Ferenc tér életét. A testület azonban végül úgy ha­tározott, hogy a korábban ígért két és félmillió forintos támoga­tást nem biztosítja a szervezet számára. Az egyesületnek ezért külső támogatókat kell találnia programjai megvalósításához. A képviselő-testületi ülés lapzártánkkor még tart. (-) Késnek a kertészeti munkák Még mindig nincs gazdája a József Attila-lakótelep „A” területének Azzal együtt, hogy késnek a munkák, ellátatlan terület nem lesz Méltán lehetünk büszkék arra, hogy a rehabilitációs program során jelentősen megnövekedett a zöldfelület a kerületben. Ám idén nem Indultak meg Időben a ker­tészeti munkák. Az okokról Kovács István főkertészt kér­deztük.- Miért késnek Ferencvárosban a tavaszi munkák?- Parkfenntartási szerződé­seinket általában kettő vagy négy évre kötjük. Mivel ezek a parkfenntartási szolgáltatások elérik a közbeszerzési értékha­tárt, pályázatot kell kiírnunk.- Mennyibe kerül a kerület éves parkfenntartása?- Százhúszmillió forintról van szó. Már a közbeszerzési pályázat kiírása is hosszabb időt vett igénybe, mert vál­tozás történt a parkok tartal­mában, összetételében. Ezért tavaly felmérettük a parkokat, hogy műszaki terveik, ame­lyeket a pályázatban meg kell jelentetni, megfeleljenek a va­lóságnak. Ez szeptember vé­gére készült el, így csak utána tudtunk hozzáfogni a pályázat kiírásához.- Mit jelent a műszaki tartalom megváltozása?- Azt, hogy más aránya lett a füves és a gyöngykavicsos területeknek, hogy parkok épültek, játszóterek szűntek meg, illetve újabbak létesül­tek. így a feladatok aránya is megváltozott, és kiderült, hogy az elvárt munka és az erre kijelölt összeg nem állt arányban egymással. A park- fenntartási keret nyolc éve állandó, miközben nőtt az infláció, a feladat, és a munka minőségét is magasabb szint­re szerettük volna fejleszte­ni, azaz többször locsolunk és több tápanyag-utánpótlást kapnak a növények.- Milyen eredménnyel zárult a pályázat?- A Belső-Ferencvárosban volt négy területcsoport, a József Attilán szintén négy, de a nyolc területre külön- külön lehetett pályázni. Az első fordulóban egy volt, amelyet a rendelkezésünkre álló fedezet alatti árajánlat­tal nyert meg a Garden - ez a fasorok gondozása volt. Közben az előző szerződé­sek március végén lejártak, az új beruházóknak ekkorra már el kellett volna kezdeni a munkát.- Mi ilyenkor a megoldás?- A közbeszerzésnél van olyan lehetőség, hogy a vállal­kozók írásban leadják áraján­lataikat, majd ha ez nem felel meg nekünk, akkor kiírunk egy tárgyalásos eljárást, ahol minden vállalkozó ismeri a másik árait, s a tárgyaláson, ahol csak ő van egyedül, meg­mondja, mennyivel hajlandó lejjebb menni. így megy ez az összes vállalkozóval a leg­kedvezőbb ajánlatig. Az első fordulóban ez a lehetőség nem szerepelt a kiírásban. Mivel a pályázat eredménytelenül zárult, újra ki kellett írni. A második fordulóban a Belső- és Középső-Ferencvárosban elég közeli árak voltak ahhoz, amelyeket el szerettünk volna érni, ezért meghívással, egy rövidített eljárással bonyolí­tottuk le a közbeszerzést. En­nek eredménye lett, hogy két vállalkozó elnyert két terü­letet a tavalyi áron: a Boróka és a Főkert Parkfenntartó Kft. A belső-középső területből a Haller teret és a Ferenc teret pályázat nélkül a Feszofe Kft. kapta meg.- Mi a helyzet a József Attila- lakótelepen?- Itt egy négyéves szerződés járt le, ezért az árak jóval ala­csonyabbak voltak, így az idei kiírás a megváltozott műszaki tartalom és az árak összefüg­gését tekintve irreális volt, de a két terület közül a „B”-re, amely a Napfény utcától a Ha­tár útig tart, sikerült vállal­kozót találni - a Pannonpark Forest nyert. Viszont az „A” területen, a Napfény utcától az Ecseri útig tartó szakaszra a mai napig nem kaptunk el­fogadható ajánlatot.- Mi lesz a terület további sorsa?- Kötöttünk egy ideig­lenes szerződést az előző vállalkozóval, a Főkert egy hónapra vállalta a terület gondozását, az egynyári vi­rágok ültetését és az egysze­ri kaszálást - ez most folyik. Újra kiírjuk a pályázatot, amelynek talán június elejé­re eredménye is lesz. Solténszky Kornélia ■ A HÉT KÉRDÉSE Ön hogyan oldaná meg a hajlék­talanokkal kapcsolatos gondot? Bakodainé Korom Ágnes kereskedő Erőszak helyett mivel lehet­ne? Mindenhol ott vannak, és ahol amúgy nem zavarná­nak, ott is hamar elege lehet belőlük az embernek, mert disznó módon viselkednek, összepiszkítanak mindent. Legalább a mosakodásra rákényszeríthetnék őket, ha maguktól nem mennek a menhelyekre. Majza Józsefné tisztviselő A hatóságok semmit nem tudnak kezdeni velük. A rendőr általában rájuk sem néz - például a Ferenc kör­úti aluljáróban a közterü­let-felügyelő meg nem sokat tehet. Ha erélyesebben lép fel, maximum átzavarja őket a másik kerületbe, ahonnan visszazavarják ide. De ma­guktól is visszajönnek. Dibácz András vállalkozó Sok épület körül vannak al­kalmas helyek, ahol elrejtőz­hetnek. Például a bokrok és a ház fala között. Ezek min­dig tele vannak szeméttel, és nyáron még az emeleti ablakokból is érezhető a bűz. Rácsokat kényszerülünk fel­szerelni, persze saját költsé­gen. De a kapualjakkal nincs mit kezdeni. Pacsek Ferenc képzőművész Amíg nem lesz rendelet erre, megoldás sem lesz. Bár a törvényeket is képtelenek betartani, ezt miért tudnák?! A Tescót meg lehet büntet­ni, ha este 11 után elad egy üveg bort, a hajléktalant nem, ha tönkreteszi a közte­rületeket? Az meg végképp senkit nem érdekel, ha elér­téktelenednek a lakásaink?! ■ JUT ESZEMBE... ■■■■■»■■■ Aggyá’ pénzt! Pár hete egy körút menti kis utcában sétálva elke­seredetten sivító, szakadt asszonyságba botlottam. Egy épületnek támaszkod­va, görnyedten kiabált: Se­gítség! Kérem, segítsenek! A látvány, a szituáció egy­szerre volt lehetetlen és ijesztő, nem lehetett nem odamenni hozzá. Talán rosszul van, esetleg men­tőt kell hívnom? Tévedtem. Amikor megkérdeztem, mi a baja, vérben forgó szemét rám emelte, és alkoholgő­zös lehelettel rámförmedt:- Aggyá’ pénzt! Nem ad­tam. Minek is adtam vol­na?! Hiszen az újabb flaska pancsolt bor úgysem se­gítene rajta, s a holnap ugyanott találja majd, a fal mellett... Pár nappal később az egyik metróaluljáróban vár­tam osztálytársamra, amikor egy szemüveges, őszes öreg­úr somfordáit hozzám. Ud­variasan elnézést kért, majd kerek mondatokban röviden elmondta, hogy korábban normális életet élt, de össze­csaptak a feje felett a hullá­mok, s az utcára kényszerült. Kérte, hogy ha tudom, segít­sem meg pár forinttal, mert egy használt kerékpárra gyűjt. Egy újságkihordói kar­riert szeretne magalapozni- mondta - amivel a munka­közvetítőben kecsegtették. Talán a történet meghök­kentő volta, vagy az össze­szedett fogalmazás tette, de elhittem neki, hogy valóban erre törekszik, s nem csak fondorlatosán akar alamizs­nához jutni. Zsebembe nyúl­tam s neki adtam minden aprómat. Aztán megérkezett a metró, s felszálltunk a barátommal. Miközben a szerelvény kicsattogott az állomásról, az újságban a BKV-ról olvasott hírek ju­tottak eszembe. Hogy a cég az összeomlás szélén áll, s hogy a dolgozók újabb, immár kéthetes sztrájkkal fenyegetőznek... S akkor felrémlett a falat támasz­tó, pénzért kiabáló asz- szony képe. Aki hasztalan riogatja az arra járókat, mert senki nem hiszi el, hogy talpra tud állni. Átgondolatlan, gazda­ságtalan működtetésre, felesleges „fejlesztésekre”, busás vezetői végkielégí­tésekre miért adna a BKV- nak is bárki egy fillért?! Újabb elpazarolt milliók, milliárdok sem segítené­nek rajta, s holnap ugyan­ott tartana, ahol ma áll. Talán jobb „történetet” kellene előadniuk? Benke Hunor szerkesztő Egymásra utalva - sokan tudomást sem vesznek a hajléktalanokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom