Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2008-04-18 / 15. szám
Fotó: Intercom 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. április 18. MOZISAROK Az utca királyai - Street Kings „Régi rajongója vagyok James Ellroynak. Könyveiben komor, sötét világot rajzol, nem azt a Los Angelest, amit a képeslapokról ismerünk. Ezért aztán különös izgalommal vettem kézbe Az utca királyait. Lenyűgözött, ritka erős anyagnak éreztem, amelyből elképesztően jó filmet lehet készíteni.” (Erwin Stoff producer) James Ellroy, a posztmodern amerikai krimi mestere állítólag remekül szórakozott, amikor megtudta: Hollywoodban filmet szeretnének készíteni regényeiből. A korábban (maximalista realizmusuk és kegyetlen valóságábrázolásuk miatt) megfilmesíthetet- lennek tartott Ellroy-krimik közül a „Szigorúan bizalmas” került először filmre, és hatalmas sikert aratott csakúgy, mint a két évvel ezelőtt bemutatott „Fekete Dália”. „Az utca királyai” történetét a korábbi két adaptációval szemben, melyek az ötvenes évek Los Angelesében játszódtak, napjainkba helyezték át az alkotók. A koncepció remekül bevált, David Ayer rende- ző-forgatókönyvíró nagyon sűrű atmoszférájú krimit forgatott. A rendőri korrupció és politikai összefonódások világában játszódó történet filmfeldolgozásában a kiváló színészeknek köszönhetően hiteles karakterábrázolásoknak, a profi kaszkadőrcsapat munkája eredményeként pedig izgalmas és látványos akcióknak lehetünk tanúi. Tom Ludlow (Keanu Reeves bravúros visszatérése) az angyalok városában szolgál és véd a helyi különleges egység tagjaként. Felesége halála után az alkoholba menekül, de továbbra is dolgozik - jó és kevésbé jó eszközökkel egyaránt. Csapatának (az Ad Vice-nak) főnöke a kompromisszumokat nem ismerő Jack Wander kapitány (Forest Whitaker), akinek utasítására a legkeményebb bűnözőkkel szemben nincs kegyelem. Teljes titokban, bizonyítékokat kreálva vagy éppen meghamisítva „kivégzik” őket, önvédelemnek állítva be az eseményeket. Ennek a titkos osztagnak a tagjai is a „törvényt védik”, de ugyanakkor a törvények felett állóknak hiszik magukat. Az Ad Vice-ból egy korábban már kivált tag, Terrence Washington (Terry Crews) ma már tisztességes, a törvény betűjét betartó rendőr, újra és újra konfliktusba kerül véreskezű, igazságosztó kollégáival. Amikor Wander kapitány és emberei ellen a belső ügyosztály nyomozni kezd, Washingtont egy rablótámadásnak álcázott bűncselekmény során meggyilkolják. A gyanú az Ad Vice tagjaira, elsősorban pedig a gyilkosságot megelőzően az áldozattal durva vitába bonyolódó Ludlow-ra terelődik. Ludlow, önmagát és kollégáit tisztázandó, nyomozni kezd, hogy kiderítse az igazságot. Rádöbben, hogy a korrupció már az Ad Vice tagjai közé is beférkőzött, sőt lehet, hogy csapattársai akarják a bukását. A-mocskos ügy szálai egyre magasabb körökbe vezetnek, és Ludlow végül mindenkivel szembekerül, még azokkal is, akikben mindaddig vakon hitt és maximálisan megbízott... „Olyan filmet akartunk készíteni, amely felnőttként kezeli a nézőt, és kendőzetlenül ábrázolja, milyen ma a rend őrének lenni Los Angelesben.” - mondja Lucas Forester társproducer. Ezt az elképzelést Ayer tökéletesen valósította meg. Az U-571 és a Kiképzés című, emlékezetes produkciók forgatókönyvírója ezúttal rendezőként is bizonyította filmkészítői tehetségét. A film összes jelenetét eredeti helyszíneken, rendőrségi szakértők bevonásával forgatták, annak érdekében, hogy minden a legapróbb részletekig valósághű és hibátlan legyen. Ayer filmje amellett hogy izgalmas és lebilincselő krimi, egyben tanulmány is arról, hogy mi az ára a többség nyugalmának, és ezt az árat kinek kell megfizetnie. Ha az egész rendszer hibás, vétkes-e, aki csupán a rossz logikát követi, és ki vigyáz azokra, akik másokra vigyáznak? CS. D. Filmes nyereményjáték Adjon választ alábbi kérdésünkre, és juttassa el április 28-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy személyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsoljuk a Lurdy Házban található Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz mellett ne felejtsék el feltüntetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Melyik nagy sikerű tévésorozat címszereplője (Hugh Laurie) alakítja a belső ügyosztály nyomozóját? A április 4-i szám filmes játékának megfejtése: a Pingvinek vándorlása volt. Nyerteseink: Tóth Árpád és Kerecsényi Lilla A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Megérkezett Hippolyt, a lakáj A MusicalVarázs bemutatója az FMK-ban Felvállalt vidékiesség Kalocsa-art a Pincegalériában A Ferencvárosi Művelődési Központ színháztermében április 21-én figyelemre méltó bemutatóra kerül sor. Este hét órától az utánozhatatlan humorú Hippolyt, a lakáj című zenés vígjátékot tekintheti meg a közönség a MusicalVarázs társulatának előadásában. Makrai Pál és Tolnai Klári a darab egy jelenetében A darab eredetije komoly múltra tekint vissza. Zágon István színpadi művéből 1931- ben Nóti Károly írt hangosfilmet, amelyben olyan legendás színészek játszottak, mint Csortos Gyula, Kabos Gyula és Jávor Pál. Színpadra a ’80-as években Vajda Katalin és Vajda Anikó „fordították vissza”. A zenék Eisemann Mihály, a dalszövegek Szilágyi László munkáját dicsérik. A MusicalVarázs Alapítvány Színpada a Varázshan- I gok Gyermekkar Alapítvány J utódjaként 2004. szeptembe- £ rében alakult, azzal a céllal, 6 hogy a színház és a musical £ iránt érdeklődő gyermekeket képezze, és szereplési lehetőséget teremtsen számukra, és már lassan egy éve működik a Ferencvárosi Művelődési Központban. A fellépéshez szükséges tudást a gyerekek tanfolyamokon sajátítják el, olyan tanárok segítségével, mint például Dvornik Mónika, Nagy Tímea és Kővári László. Az elmúlt négy évben olyan sztárok társaságában léphettek színpadra, mint Janza Kata, Szinetár Dóra, Dolhay Attila, Bereczky Zoltán, vagy Náray Erika. A növendékek 2005 óta nagy sikerrel játsszák - felnőtt művészek társaságában - a Légy jó mindhalálig! musicalváltozatát. Soraik közül már több ismert személyiség is kikerült, például a Barátok közt sorozatból ismert Dósa Mátyás, Csifó Dorina és Kardos Eszter, de itt kezdte pályafutását a Klipperekből ismert Rátonyi Krisztina. A jeles szinkronhangok: Czető Roland és húga, Zsanett is a csoport tagjai. A társulat vezetője, Valiszka László lapunknak elmondta, hogy igyekeznek minéL több bemutatkozási lehetőséit teremteni a fiataloknak, ezért rendszeresen fellépnek az ország több pontján. A Hippolyt, a lakáj bemutatása régóta dédelgetett álmuk volt, melynek főbb szerepeit Makrai Pál, Gerdesits Ferenc, Szmatana Andrea, és Straub Péter alakítják. Nagyon fontos, hogy a darabot magáénak érzi a társulat, a „gyerekek” pedig fel tudják venni a tempót a darabban fellépő felnőtt művészekkel - tette hozzá a társulat vezetője. A csoport nyáron turnéra indul a darabbal, őszre pedig két új bemutatót tervez az FMK-ba. Papp Orsi Zolnay Vilmos: Járom a pesti utcát Új kötet a régi Budapestről és Ferencvárosról Pompás kis könyvet jelentetett meg a száz évvel ezelőtti Budapestről a Budapesti Városvédő Egyesület és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A kötetet - amelyben helyet kapott a XX. század eleji Belső-Ferencvá- ros története is - Búza Péter állította össze Zolnay Vilmos (1890-1984) polgári foglalkozására nézve hivatalnok, valójában életművész és megszállott naplóíró 1958 és 1961 között lejegyzett, Budapestről szóló írásaiból. Valódi csemege ez a könyv a várostörténet szerelmeseinek, a lokálpatriótáknak, de még a helytörténészeknek is. Zolnay gyerekkora óta rendszeresen írt naplót, amelynek alapján aprólékosan beszámolhatott az 1897 és 1911 között Ferencvárosban, a Soroksári utcában (ma Ráday utca) fekvő Ferencvárosi Dohánygyár igazgatói lakásában töltött éveiről. A gyár a régi Soroksári utca 28.—Üllői út 27.-Köztelek u. 1. által határolt épülettömbben állt, eredetileg kaszárnyának épült, s 1850 és 1911 között működött dohánygyárként. Ez után a református egyház megvásárolta, s 1913 óta a Református Teológiai Akadémiának, valamint a Ráday Gyűjteménynek és a Ráday Könyvtárnak ad otthont. Zolnay Vilmos hétévesen költözött ide, amikor apját 1897- ben kinevezték a dohánygyár igazgatójának. Naplói alapján 1961-ben írta meg az itt töltött évek történetét. Nemcsak a dohánygyárról számol be részletesen, hanem a múlt század fordulójának ferencvárosi hétköznapjairól is. Az egykori Soroksári utcáról és környékéről, a régi Franzstadt jobbára sváb nyelven beszélő lakóiról, utcáiról, házairól, közlekedéséről. A forgalmas Soroksári utcát ekkor még jobbára földszintes házak szegélyezték, csak a Kálvin tér sarkán állt az Első Hazai Takarékpénztár négyemeletes palotája. Miként a Bakáts tér sarkán is magasodott már az Elöljáróság épülete, de a Mátyás utcát például még csak ekkor kezdték áttörni a Lónyay utca irányába. Leírja, hogy a Soroksári utcai kis házak udvarán kút állt meg akácfa, s dézsákba ültetve a kor divatos növénye, a leander. Az ablakokban dunsztosüveg, benne béka meg létra (időjóslás céljából) vagy a napon érlelődő kovászos uborka, mely az üvegbe dobott angyalos rézkrajcártól vált haragoszölddé. Az utca kövezett volt, még nem járt rajta villamos, mégis a városrész legforgalmasabb utcája volt. Itt közlekedtek a mecklenburgi lovakkal vontatott nehéz társzekerek, amelyek a közeli malmokból hozták a nagy fehér liszteszsákokat. Döcögő parasztszekereken érkeztek a környező falvakból a „milimárik”, kannákban hozták a tejet, fehér lepedővel borított kosarakban a lapulevélbe csavart írós vajat, cserépköcsögökben a túrót, a tejfelt. Hintók is jártak erre, a nagy gőzmalmok igazgatói utaztak rajtuk, a konflisokon pedig (le- -§ nézett közlekedési eszköz volt | <1> ez akkoriban) zugügyvédek, .'S szőnyeg- és képkereskedők, mu- | zsikus cigányok. S gyakran vág- ■* tattak végig a Soroksári utcán a tűzoltókocsival a lovak - oltani a gyakori malomtüzeket. Mindez csak parányi ízelítő abból a sok-sok érdekességből, amellyel a könyv írója szolgál. Zolnay Vilmos sok ezer oldalnyi (120 kötetre rúgó), egyelőre kiadatlan naplói, emlékiratai még temérdek kincset tartogathatnak a város és a várostörténet rajongói számára. Ferencz Zsuzsa A régi dohánygyár épülete a mai Ráday utcában Kiáltványuk szerint a hetykén és némi büszke daccal felvállalt „vidékiesség”, a lokalltás közös a Kalocsa-art kiállító művészeiben. Valószínűleg mégis inkább a közös művésztelepen, Hajóson kialakult barátság a tényleges összekötő kapocs a különböző stílusban, anyaggal, technikával alkotó, immár több éve rendszeresen együtt, Kalocsa-art néven kiállító művészek között. Mindig különleges élmény, ha más vidékről szól egy tudósítás. Az ismeretlen, még ha közeli is, vonz másságával. Kalocsa városa itt van szinte a közelben, mégsem ismerem. Ha a közhelyeket gondolom végig, a városról a paprika, a jellegzetes népművészet és a katolikus egyházi központ jut eszembe. Arról, hogy milyen ma ott a művészeti élet, sokat megtudunk ezen a tárlaton. A kiállítás nézése közben eltűnik az első látásra sokféleség, és kialakul egy apró részletekből álló kép, melyben minden kockának szerepe van. Ezekből az elemekből már jól érzékelhetők a törekvések, a Kalocsa-art önmeghatározása. Porkoláb Károly heroikus önarcképeket készít. A kőgolyót emelő, vagy A tigris idomárja számítógépes grafikák, gyermekkori fantáziálások ön- irónikus megfogalmazásai. Balogh Györgyi kollázsfestményei, újságosstandja vagy hirdetőoszlop-részlete - mint kollázskompozíció - érdekes mai folytatás, ugyanakkor megidézi a kezdetek nagy alakjait is. Farkas Tibor kőszobra, kalocsai népművészeti mintából kibomló nőalakja tavaszt idéz. Lakatos Ervin újmódi csendéleteivel a helyi hiperrealizmust képviseli. Deák Gábor képei, a különlegesen strukturált, spahlival felhordott felületek, előadásmódjuk miatt a kiállításjelentős darabjai. Kiss István most nonfiguratív, úgynevezett gesztusképeket állít ki. Balogh Györgyi textilfája szépen megoldott kompozíció, bár itt indokolt lett volna nagyobb passpartou és nagyobb keret. Török Ferenc sajátos hangulatú, ködös képe, az ellenfényben megfestett lány a vízben is érdekes megközelítés - bár ez kissé már fotószerű realizmus. Farkas Ferenc meghitt, bensőséges, méz-arany színvilágú képei, csendéletei számomra a kiállítás másik csúcspontját jelentették. Kiss Ernő úgynevezett angol lazúros technikájú akvarelleket fest. Ezek a képek, akár mint fontos helytörténeti dokumentumok, előbb vagy utóbb könyvbe kívánkoznának. Köhler Péter virtuóz rajzú ak- varelljei, a Káin és Ábel vagy a Teher nézése közben az egyetemesség és a létezés kérdései vetődnek föl bennünk. Porkoláb Magdolna szorongásait, kétségeit festi meg. Nagy erejű, Czóbel Bélához hasonlítható kifejezésmóddal fogalmazza meg tépelődéseit, és jut a művészet erejével valamiféle nyugvópontra. A Kalocsa-art tagjainak a világ megfogalmazására tett közös kísérletük megtörtént, a kiállítás áll, az alkotók művei megnézhetőek áprilisban, a Ferencvárosi Pincegalériában. ■ .............■...Knox K issé már fotoszerűen realisztikus Képek és modelljeik Naszódi Zsuzsa kiállítása a Kartonartban Az Idén hatodik alkalommal megrendezett Europoetica Fesztivált Naszódi Zsuzsa festőművész Portré és modell című tárlata nyitotta meg április 10-én, este a Ráday utcai Kartonart Galériában. A zsúfolásig megtelt teremben először a rendező, Orbán György és a támogató ön- kormányzat képviseletében dr. Gegesy Ferenc polgármester fűzött néhány gondolatot a fesztivál elé, majd a kiállítást Radnóti Sándor esztéta nyitotta meg - stílszerűen saját portréja előtt. A teremben efféle kettős látványokkal találkozhattak a megnyitó résztvevői, ugyanis mind a 16 modell helyet foglalt egy kis puffon saját portréja alatt. Ez alkalmat adott a hasonlóság megítélésére, de egy festménynél nem ez a döntő, hanem a modell személyiségének, kisugárzásának megragadása a festő sajátos „szemüvegén” keresztül. Aki ismeri őket - Balázs Esztert, Békés Pált, Bitó Lászlót, Csiszár Miklóst, Deák Gábort, Dettre Gábort, Dés Lászlót, Fenákel Juditot, Forgách Andrást, Karinthy Mártont, Kopeczny Katát, Popper Pétert, Sári Lászlót, Szipál Mártont, Vázsonyi Jánost -, őriz magában valamilyen képet a személyiségükről, munkásságukról, műveikről, előadóművészetükről. Ezt a képet a kiállításon elé táruló portré pedig megerősítheti vagy éppen megváltoztathatja. Ki-ki meggyőződhet minderről, ha megtekinti a május 13-áig nyitva tartó kiállítást. Krivánszky Árpád
