Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-01-18 / 2. szám

Ferencváros 2008. január 18. 5 ■ A HÉT TÉMÁJA: A HÉT KÉRDÉSE Törvény kötelez az akadálymentesítésre Először az általános iskolákra kerül sor (folytatás az 1. oldalról) Szeptemberben az önkor­mányzat pályázatot nyújtott be a Norvég Alaphoz az akadály- mentesítés anyagi fedezetének megteremtésére. Norvégia - a 2004-ben újonnan csatlako­zott tíz ország részére - kétol­dalú szerződésekkel létrehozta a Norvég Alapot. Ebből hazánk - öt éven keresztül - összesen évi 27 millió euró támogatást kap., A pályázat beadásának egyik feltétele volt, hogy az önkor­mányzatnak rendelkeznie kell a megpályázott összeg tizenöt százalékával. Novemberben a szeptemberben előirányzott nyolcvanmillió forintot a kép­viselő-testület százhúszmillió­ra emelte. Ebből az összegből a köz- intézményekben, elsősor­ban az általános iskolákban megközelíthetővé teszik a földszintet mozgássérültek számára, három szerencsés intézményben - a Szent-Györ- gyi Albert, a Molnár Ferenc és a Weöres Sándor Általános Iskolában - pedig teljes lesz az akadálymentesítés. Bár dr. Cziráki Szabina eu­rópai és integrációs tanácsnok szerint Ferencváros helyzete az akadálymentesítés szem­pontjából jó, és tartható a 2010-es dátum, országos szin­ten sok esetben később, lehet, hogy csak 2013 végén feje­ződik be a közintézmények akadálymentesítése. ■ A legtöbb esetben a lépcső leküzdése a legnagyobb feledat Jeges balesetek A vízirendészet idén erősebben ellenőriz Kérdéses a határidő Veszélyben a Fővám téri metróállomás A vízszerető ember vágyik télen is a vizek partjára. A Duna las­súbb folyású mellékvizein már megjelent az egybefüggő, de még vékony jégtakaró, a főme­derben pedig a hátraklévő hetekben még előfordulhat jégzajlást. Ahogy a nyári fürdőidénynek, úgy - az előírások nem isme­retéből vagy be nem tartásából fakadóan - a jeges vizeknek is megvannak az áldozatai. A vízirendészeti szolgálat sze­retné, ha ebben az évben csök­kennének a balesetek, ezért indokoltnak tartja, hogy időben felhívja a lakosság figyelmét a jégen tartózkodás és közlekedés legalapvetőbb rendelkezéseire. A szabad vizek jegén tartóz­kodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. Az állóvizek jege akkor tekinthe­tő szilárdnak, ha vastagsága eléri vagy meghaladja a tíz centimétert. Tilos a szabad vizek jegén tar­tózkodni éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, jármű­vel, kikötők és veszteglőhelyek területén, folyóvizeken, kivéve, ha megteremtették a biztonsá­gos munkavégzés feltételeit. Teherbírást csökkentő ténye­zők lehetnek a fenékről előtörő kisebb-nagyobb források, csa­tornabekötések, áradás, apa­dás által kialakuló jégmozgás. Ilyenkor a jégréteg elvékonyo­dik, veszélyes lehet. A folyóvizekre jellemző, hogy a már beállt jégmezőre újabb táblák torlódnak. Ezek nem biz­tonságosak, rajtuk közlekedni életveszélyes és tilos! A vízszint jég alatti változásai jégmozgást idéznek elő, apadás következ­tében a látszólag szilárd jég beroppanhat. Napos, melegebb idő hatására a felület mosódik, csökken a jég szilárdsága, ezért veszélyes rajta a közlekedés, sportolás. Nagyobb jégfelüle­ten veszélyeket rejthet a friss havazás, mert a jég tényleges állapotát nem lehet időben felismerni. Felhívják azon gazdálkodó egységek, horgászegyesületek, horgászok és magánszemélyek figyelmét, akik valamely vízte­rület tulajdonosai, kezelői, hogy amennyiben a jégen léket vág­nak, jégkitermelést folytatnak, kötelesek a jégmentessé vált területet távolról felismerhető módon, egy méter magasságban elhelyezett, legalább tíz centi széles, piros-fehér csíkozású korláttal körülhatárolni! Jégki­termelés vagy más munkavég­zés esetén a munkáltató köteles figyelőszolgálatot szervezni, és mentőeszközt biztosítani. Azokon a területeken, ahol felnőttek vagy gyermekek meg­jelenése várható - szabad stran­dok jegén, átkelési helyeknél -, a mentéshez tartsanak felúszó, nagy felületű tárgyakat, falét­rát, pallót és megfelelő erőssé­gű kötelet. A jégből mentett embert ne vigyék azonnal túlfűtött, meleg helyre, dörzsöléssel próbálják a vérkeringését beindítani, ha je­ges ruházatától megszabadítot­ták, azonnal orvosi ellátásban kell részesíteni. Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság (folytatás az 1. oldalról) Bizonyára sokakban felme­rült a kérdés, egyáltalán mi indokolja az állomás megépí­tését, hiszen amúgy is rend­kívül közel helyezkedik el a Kálvin térhez. Nos, a válaszok némiképp ellentmondásosak, annyi bizonyos, hogy gyökere­ik a hetvenes évekig nyúlnak vissza. Ekkor fogalmazódott meg először a négyes metró megépítése, noha akkoriban még egészen más volt a kon­cepció. Az emberek jelentős része ugyanis a tömegközle­kedést részesítette előnyben, kevesebb autó füstölte tele Budapest utcáit. A cél az volt, hogy a főbb útvonalakon a föld alá vigyék a tömegköz­lekedést, ezáltal több helyet biztosítva az autóknak. Már­pedig ha a metró a buszt és a villamost váltja ki, akkor meg is kell állnia mindenhol. 1996-ra azonban - amikor el­fogadták a nyomvonalat - már sokat változott a helyzet, mi­képpen az álláspontok is egy­re különbözőbb vágányokra terelődtek. Vitézy Dávid, a Városi és Elő­városi Közlekedési Egyesület szakértője szerint jobban felül kellett volna vizsgálni a több mint két évtizedes terveket, hiszen ekkor már láthatóvá vált: a belváros egyre növekvő autóforgalmát csak úgy lehet csökkenteni, ha a tömegközle­kedés fejlesztésekor az agglo­meráció felé nyitnak.- Budapesten a kilencvenes évek elején kezdték felismerni, hogy nem a legjobb irányba haladnak a dolgok, kellett hát egy projekt, ez lett a 4-es met­ró. Az építése azonban rendkí­vüli módon átpolitizálódott^a szakmai megfontolások a hát­térbe kerültek. Ésszerű ötletek helyett politikai csatározások színtere lett a beruházás - mondta Vitézy, aki szerint a jelenlegi nyomvonalon még mindig praktikusabb és gaz­daságosabb lenne a Fővám téri állomás kihagyása, és a Kálvin térről egy hátsó kijárat biztosí­tása a Lónyai utca felé. Balogh Árpád ezzel szem­ben azon az állásponton van, mivelhogy belvárosi metrósza­kaszról lévén szó, minél több kapcsolatot kell biztosítani a felszíni közlekedéssel.- A 2-es villamos vonala, va­lamint a Budapesti Corvinus Egyetem helye is indokolja az állomás megépítését. Ráadásul a megvalósíthatósági tanul­mányban is tíz tömegközle­kedési kapcsolat szerepel, ezt már nehezen lehetne módosí­tani, és nem is lenne ésszerű - érvelt a projektigazgató. A tanulmányokon, elem­zéseken, költség-haszon mu­tatókon pedig rendkívül sok múlik. Többek között az is, hogy a projekt mennyi vissza nem térítendő támogatást kap az unió kohéziós alapjából. Brüsszelben idén ősszel dön­tenek erről, a pályázatokat tavasszal nyújtják be. A do­kumentumoknak a legapróbb részletekig tartalmazniuk kell, hogy mennyi utasa lesz a metrónak, milyen mértékben lesz pozitív hatással a felszí­ni közlekedésre, és nem utol­sósorban: mikor térül meg a befektetés. Benke Hunor Adózási változások 2008-ban Kisebb módosítások - lényegében változatlan adóteher (folytatás az 1. oldalról) Összességében nem változik sem a munkaadó, sem a mun­kavállaló társadalombiztosítási járulékterhe, azonban ügyelni kell a bevallásokra és az átuta­lásokra, mert a belső összetétel változik: kevesebb egészségbiz­tosítási és több nyugdíjjárulékot kell fizetni. Új áfatörvény lépett a koráb­bi, számtalanszor módosított törvény helyébe. Az áfa alapel­vei és az adókulcsok változatla­nok. Pozitívan változtak viszont az áfa-visszaigénylés szabá­lyai. Ha az áfatöbblet egy-egy adó-megállapítási időszakban meghaladja a havi bevalló adó­alanyok esetében az egymillió, negyedéves bevallók esetében a 250 ezer, éves bevallóknál pedig az 50 ezer forintot, akkor az áfa visszaigényelhető. Az alanyi adómentesség ér­tékhatára 5 millió forintra emel­kedett a korábbi 4 millióról. Az áfacsalások visszaszorítása érdekében az ingatlan értékesí­téséhez kapcsolódó szolgálta­tásoknál (pl. bontás, takarítás, karbantartás) is bevezetik a fordított adózást, azaz a termé­ket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó adóalany helyett a ter­mék beszerzője, illetve a szol­gáltatás igénybevevője lesz az adófizetésre kötelezett. Az adózás rendjéről szóló tör­vény is számos ponton vált szigo­rúbbá. A mulasztási bírság felső határa magánszemélyek esetén 100-ról 200 ezerre, más adó­zóknál 200-ról 500 ezer forint­ra nő, de számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott fog­lalkoztatása és igazolatlan ere­detű áru forgalmazása esetén nincs különbségtétel az adózók között, s a bírság akár egymillió forint is lehet. Számla, illetve nyugtaadási kötelezettség el­mulasztása esetén az idei évtől a törvénysértő alkalmazott is bün­tethető 10-50 ezer forint közötti összegű bírsággal. Az APEH be nem jelentett alkalmazott fog­lalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg , az elmaradt adót, járulékot. Számlatömböt csak aj a vál­lalkozó vagy cég vásárolhat, aki/ amely adóalanyiságát vásárlás­kor eredeti okmány bemutatá­sával igazolja (pl. cégbejegyzés, egyéni vállalkozói igazolvány). Az adóhatóság kockázatelem­zéssel az induló vállalkozások legalább 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre - az adó- elkerülésre létrejött vállalkozá­sok kiszűrése érdekében. Egyszerűsítést jelent, hogy a bevallást elektronikusan telje­sítők számos más kötelezettsé­güknek is egyszerűbben, sorállás nélkül, elektronikus úton tehet­nek eleget, például az adóigazo­lás iránti és a fizetési könnyítésre vonatkozó kérelmeket is elektro­nikusan terjeszthetik elő. A minimálbér havi 69 ezer fo­rintra emelkedett idén, az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanács pedig 5-7,5 százalék közötti bruttó keresetemelést javasol 2008-ra. A nyugdíjakat és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat 5 százalékkal emelték január 1-jétől. Az idei évtől megállapí­tásra kerülő nyugdíjakat csök­kenti, hogy az alapul szolgáló bruttó jövedelemből nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem a munkavállaló által befizetett egyéni járulékokat is levonják. Az viszont emeli a nyugdíj ösz- szegét, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmeket egészen a nyugdíjazás évét megelőző év szintjére valorizálják, azaz figyelembe veszik az egyes évek átlagos inflációját. Krivánszky Árpád Mi akadályozza leginkább a mozgáskorlátozottakat? Demjei Béláné adminisztrátor Szinte sehol nem végezték el az akadálymentesítést. Mind­egy, hogy középületről vagy bármi másról legyen szó. így a legtöbb helyre gondot jelent a bejutás, mindegy, hogy üz­let vagy hivatal, ha az ember kerekes székkel közlekedik. Hogy valami jót is mondjak, legalább a körúti villamosokra már fel lehet így is szállni. MesszerAnna háztartásbeli Még mindig nagyon kevés az olyan útkereszteződés, ahol gondoltak a látásukban és a mozgásukban is korlátozót-' takra. Azaz ahol a járdáról rámpa vezet az úttestre, és ezt a rámpát bottal és lábbal is érzékelhetően, az aszfalttól eltérő felületű anyaggal borí­tották. Emellett a hangjelzés is hiányzik sok zebránál. Aidái József rokkantnyugdíjas A mozgáskorlátozottak nincse­nek elkényeztetve számukra készült autókkal, és támoga­tást sem egyszerű szerezni a megvásárlásukhoz vagy átala­kításukhoz. És ha sikerül is a kocsihoz hozzájutni, és még el­különített parkolót is találunk, szinte biztosan áll ott valaki, aki nem is lenne rá jogosult. Folta Károlyné titkárnő A mozgáskorlátozottak parko­lóhelyeire vonatkozó szabá­lyok senkit nem érdekelnek. Pedig az utcán a rendőrök és a közterület-felügyelők elvileg büntethetnének a jogosulat­lan használatért. A bevásárló- központokban pedig végképp nem hagyják szabadon eze­ket a helyeket, sőt gorombák, ha szól érte az ember. JUT ESZEMBE... ■■■■■■Hl Rozsda marja Rozsdásodik a lift a József Attila-lakótelepen, a Nap­fény Patika lépcsőjének korlátján. Öt évvel ezelőtt súlyos pénzekért szereltet­te fel a gyógyszertár, eleget téve törvényi kötelezettsé­gének: az akadálymentesí­tésnek. A szerkezetet nagy csinnadrattával, a sajtó és az érdeklődők népes hadá­nak jelenlétében adták át. Kinek is? A gyógyszertárnak vagy a lakosoknak? A beruházó minden esetre eleget tett a törvényben fog­laltaknak s persze saját lel­kiismeretének. Nem érheti szó a ház elejét. De mi hasz­na, ha nem használja senki? Ugyanis amióta felszerelték, még senki nem vette igény­be. Hogy miért? Ahhoz, hogy valaki hasz­nálhassa a liftet, kulcsra van szüksége, ami azonban a gyógyszertárban található. Következésképpen ahhoz, hogy valaki segítséget kap­hasson, először fel kell jut­nia a lépcsőn - akkor meg már minek?! Az is igaz, hogy a gyógyszertáros egyébként sem tudna segíteni, mert nem tudja, hol a kulcs, de azt sem, hogy miként kell a szerkezetet működtetni. Persze a szerkezet nem csak a mozgáskorlátozottak életének megkönnyítésére lenne alkalmas. Például a babakocsival közlekedők is hasznát vehetnék, ám mint megtudtam, eddig még erre a célra sem akarta senki igénybe venni a liftet. Le­het, hogy ugyanezért? Kö­rülbelül tíz percet töltöttem a helyszínen, ezalatt három édesanya jött fel - szatyrok­kal agyonaggatott - baba­kocsival a lépcsőn, amelyet segítség nélkül, csak nagy kínlódások árán tudott felcipelni. Lehet, hogy egy kevésbé meredek lépcső egy rámpá­val sokkal olcsóbb és főként használható megoldás lett volna? Solténszky Kornélia

Next

/
Oldalképek
Tartalom