Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-04-04 / 13. szám

XVIII. évf., 13. szám www.ferencvaros.hu 2008. április 4. Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja A Maraton-lapcsoport tagja AJÁNLÓ Gazdasági elemzés kormány- párti szemmel Dr. Veres János pénzügy- miniszter szerdán, a József Attila-lakótelepen, a Köz­életi Klub rendezvényén aktuális gazdasági helyzet­képet adott hallgatóságá­nak. 2. oldal Gazdasági elemzés ellen­zéki szemmel Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke ele­mezte a gazdaság helyzetét a ferencvárosi Hajrá, Magyar- ország! klub hétfői rendezvé­nyén. 2. oldal Az Örökkéva­ló kedveltje Jelinek Benjamin a 2. vá­lasztókerület egyéni kép­viselőjeként jutott a kép­viselő-testületbe. Nem ismeretlen előtte a képvi­selői feladat, mert az előző ciklusban az egészségügyi bizottságban már mint szakértő tevékenykedett, és tagja volt a József At- tila-lakótelepi részönkor­mányzatnak is. 3. oldal Indul a Kultucca Gárdos Péter művésze­ti vezető úgy gondolja, a Kultucca bárhol megállná a helyét, hiszen nincs rá sok példa, hogy egy he­lyen legyen megtalálható a kultúra ilyen sokszínű együttese. A Kultucca ka­maszkorát éli, a közeljövő feladata hozzásegíteni, hogy belépjen az érett fér­fikorba. 4. oldal A Schöpf-Merei végórái Csaknem percre pontosan egy évig élt a remény, de ma már szinte biztos: nem működik tovább a Schöpf-Merei kór­ház. Ráadásul egy friss revizori jelentés súlyos szabálytalan­ságokat állapított meg, ame­lyeket a főigazgató cáfol, a dolgozók pedig csak kiszolgál­tatottságukat érzik. Áprilistól végleg megszűnt a fekvőbeteg-ellátás a Bakáts té­ren: kórházként nem működik tovább a Schöpf-Merei Ágost Kórház. Szakrendeléseken még fogadják a pácienseket, egyelő­re azonban kétséges, hogy a későbbiekben folyik-e itt még •■§ egyáltalán gyógyító munka. s A Schöpf-Merei Ágost Kórház s és Anyavédelmi Központban -g a korábbi kormánydöntés ér- telmében éppen egy éve szűnt meg az egészségbiztosító által finanszírozott kórházi ellá­tás. Akkor úgy volt, hogy még májusban pályázatot írnak ki, amelyre az intézmény dolgozói szerettek volna elsőként jelent­kezni. A közgyűlés kötelezte Demszky Gábor főpolgármes­tert, hogy vessen be mindent a kórház megtartása érdekében. Nyílt, piaci alapú pályázatot hirdettek, amelyben eladásra kínálták a százszázalékos fővá­rosi tulajdonú kht.-t, valamint a Schöpf-Merei kórház ingatlan és ingó vagyonát. A menedzsment és a 12 tagú orvos-nővér csoport kft.-t alakí­tott a kórház megvásárlására, s a fővárosi önkormányzatnak vételi ajánlatot tettek eddigi intézményükre. Garamvölgyi György főigazgató és társai együtt hozták létre az új gaz­dálkodási formát, hogy kivásá­rolják a fővárosi tulajdonú kht. Ha felszámolják a kórházat, vajon mi lesz a csecsemőmentő inkubátor programmal? teljes tulajdonjogát, s megve­gyék az ingatlant is. A négy­ezer négyzetméteres területen magánkórházat szerettek volna működtetni, ahol minden ko­rábbi ellátást megkaphatnak a betegek, de már csak pénzért. A főigazgató akkor úgy szá­molt: két éven belül megtérül a befektetés, a kórház pedig jövedelmező vállalkozás lesz. Ha magánintézményként mű­ködnek tovább, kiegyensú­lyozott marad a gazdálkodás, amit addig a társadalombiz­tosítás forrásaiból fedeztek. A tb-fmanszírozás nélküli gazda­ságossághoz úgy kalkuláltak, hogy a 260 dolgozó közül csak 100-120 munkájára számít a vezetőség, a többiek végkielégí­tésére 800 millió forintot külö­nített el az önkormányzat. A Schöpf-Merei Ágost Kór­házmenedzsment Egészség­ügyi Szolgáltató Kft. azóta elállt vételi szándékától, a tár­saság nem indult a kht. meg­vásárlására kiírt pályázaton - számukra kedvezőtlennek ítélve az eladási feltételeket. Ez azonban nem akadálya annak, hogy a szakemberek fogadják a náluk jelentkező betegeket. A pályázatot kés­ve írták ki, de nem is volt rá jelentkező, az intézmény dol­gozói számára pedig az abban megszabott feltételek vállal- hatatlanok voltak. Időközben viszont a kórház tovább mű­ködött a korábbiak szerint, az ellátásért azonban mindenki­nek fizetnie kellett, egyedül a PIC-központ, a koraszülött in­tenzív osztály került új helyre. Az intézményben nagyjából az addig az egészségbiztosító által kifizetett összeget kérték el a páciensektől. Egy szülés így a terhesgondozással együtt 135 ezer forintba került. Az átalakulás egyszerűnek tűnt, mégis kicsit furcsán si­került: a fenntartó most nem találja szabályosnak, hogy az át­meneti időszakban, vagyis amíg nincs döntés a kórház sorsáról, a korábbi állapotokat fenntartva, más kasszába kerüljön a beteg- ellátásból befolyó pénz. A na­pokban a fővárosi egészségügyi bizottság elé került egy revizori jelentés, amelyből az derül ki, hogy az intézmény gazdálkodá­sában komoly zavarokat okoztak a változások. Állítólag „nehezen ádátható viszonyokat” teremtett először a közhasznú társasággá alakulás, majd a működési fel­adatok miniszteri szűkítése, to­vábbá az a tény, hogy egyszerre van ugyanazon a címen jelen a kórházban egy kht. és egy kft. (folytatás az 5. oldalon) Ahol világbajnokok nevelkedtek Egy diákjuk Idén bejutott a könyvtárhasználati verseny országos döntőjébe Közel a ku­pabravúrhoz Néhány sor erejéig rendre írunk férfi kézilabdásaink - jórészt fölényes - győ­zelmeiről. A mostani hosz- szabb beszámoló nagyobb része egy vereségről szól, mégis a büszkeség beszél belőlünk, hiszen a múlt héten, lapzártánk után a négy közé jutásért csatá­zott az együttes a Magyar Kupában. 12. oldal IDŐJÁRÁS A kellemes napsütést felvált­ja a megerősödő felhőzet, de ez a tavaszi hőmérsékleten csak néhány foknyi lehűlést, eredményez. A levegő hő­mérséklete még így is 13-19 fok körül alakul. Egy hideg­front hatására szórványosan kialakulhatnak záporok, zi­vatarok, de ezek ellenére is megkezdődik a fokozatos fel- melegedés. Már a hajnali hő­mérséklet is csak a hétvégi hidegfront hatására süllyed 3 fokra, utána 9-12 fok között marad. Ki ne akarná a legtöbbet meg­adni csemetéjének, a legala­posabb tudással felvértezve útnak indítani az életben? Hogy ez miként sikerül, az már jórészt az alapoknál, az első iskola kiválasztásánál eldől. Ma, amikor a tanintézmények csábítóbbnál csábítóbb aján­latokkal versengenek a diá­kokért, nem is olyan könnyű a választás. A legbiztosabb módszer talán az, ha saját szemünkkel győződünk meg a leendő iskola oktatási, neve­lési elveiről, módszereiről és felkészültségéről. A Molnár Ferenc Általános Iskolában a gyerekek iskolai fejlődését feltérképező, orszá­gos kompetenciamérés során a pedagógiai hozzáadott érték a kerületben kimagasló ered­ményt mutat. Április 10-én, csütörtökön, 17 órától nyílt napot tartanak, ahol az érdek­lődők közvetlen benyomásokat szerezhetnek az iskola életéről, terveiről. A Mester utca körút felőli végén található, patinás iskola padjait számos híresség koptatta, ide járt iskolába töb­bek között Magyar Zoltán tor­nász olimpiai bajnok, Hajdú B. István sportriporter, Frenreisz Károly zenész, Gál Róbert tor­nász, Lengyel Imre műugró vagy például Galkó Balázs színész is. Dóráné Tóth Judit általános igazgatóhelyettes elmondta, hogy az itt végzett diákok 86 százaléka folytatja tanulmá­nyait gimnáziumban vagy szakközépiskolában. A Molnár Ferenc különösen három specialitása miatt von­zó iskola. Először is nagyon jók a testnevelései adottsága­ik, saját úszómedencéjüket, három, modern eszközökkel felszerelt tornatermüket és két sportpályájukat alighanem az egész országban megirigyel- 4§ hetnék, korántsem véletlen, s hogy számos későbbi olimpiai s bajnok is egykor az iskola falai -0 között nevelkedett. Erősségeik közé tartozik a pezsgő szakköri élet is. Gya­korlatilag valamennyi diák­juk beiratkozott az iskola 20 szakkörének valamelyikébe, sokan egyszerre többe is. A kézművesszakkörben a leg- professzionálisabb a munka, a hatodik évfolyamig külön kézművesosztályokat is szer­veznek. A diákok alkotásaiból rendszeresen kiállításokat is rendeznek, idén májusban például a Művészetek Palotá­jában. Harmadik specialitásként az informatikai oktatást emelte ki az igazgatóhelyettes. Ezt már az első osztálytól elindít­ják - emelt szintű matematikát társítva hozzá. A gyerekek két, egyenként 12 géppel korszerű­en felszerelt laboratóriumuk­ban sajátíthatják el a számítás- technika alapjait, a jövő évtől pedig már az interaktív iskola­táblájukhoz (White board) ki­dolgozott tantárgyi programok is segítik majd az oktatást. Sok gyerek már számítógéppel ké­szíti otthon a házi feladatát, és prezentáció formájában szá­mol be tudásáról. Az iskola az idén küllemé­ben is megszépül, az önkor­mányzat 85 millió forintot fordít felújítására. Az átlagos­nál messze jobb adottságok miatt az iskola diákjai kiemel­kedően szerepelnek szinte va­lamennyi kerületi tanulmányi versenyen, és jól megállják a helyüket a fővárosi és orszá­gos megmérettetéseken is. Szentiné Malatinszky Zsu­zsa alsós igazgatóhelyettes elmondta azt is, hogy szeptem­bertől - újdonságként - felme­nő rendszerben bevezetik az iskolaotthonos nevelést. Egész napon keresztül két tanító néni felváltva foglalkozik majd az elsősökkel, játékos formában könnyítve meg a kicsik számá­ra az átmenetet az óvoda és az iskola között. (-) 31 VB A A HÉT TÉMÁJA Veszélyes kölykök Az utóbbi hetekben sorra olvasni a híreket agresszív diákok deviáns magatar­tásáról. Vajon csak a mé­dia nagyítja fel a gondot, vagy valóban egyre több a kezelhetetlen gyerek az is­kolákban? Ferencváros két iskolájában jártunk, hogy megtudjuk, ma miért az a „menő”, a „jófej”, aki arro­gánsán lép fel tanáraival szemben... „Rosszcsont” gyerekek mindig is voltak, kár lenne tagadni, ám a megnyilvá­nulási forma mégis megvál­tozott az elmúlt években. Arról, hogy mi lehet ennek az oka, először a kimondot­tan magatartászavaros diá­kokkal foglalkozó Dominó Általános Iskolában kérdez­tük a szakembereket.- Talán egészen a rend­szerváltásig kellene vissza­nyúlnunk, amikor is nem csak a politikai, hanem a társadalmi környezet is gyökeresen átalakult. A versenyalapú gondolkodás a gazdasági életből szép lassan átgyűrűzött a ma­gánéletbe, a családok min­dennapjaiba is - kezdte a beszélgetést Dicső István igazgatóhelyettes. Jobbnak, ügyesebbnek lenni a másiknál. Sokan mindezt elengedhetetlen­nek tartják ahhoz, hogy ér­vényesülni tudjanak - vagy éppen megmaradhassanak - munkahelyükön. Az ezzel járó stressz, pörgés, túlhaj­szoltság pedig nem ér véget a munkaidő lejártával. A szülők fásultan, fáradtan érnek haza, kevesebb ide­jük és energiájuk marad gyermekükkel foglalkozni. A család kohéziója gyengül, a magát elveszettnek érző kamasz pedig - érezvén, hogy igazán sehol sincs biztos helye, háttere - a sa­ját kortársai között próbál érvényesülni.- A serdülők közötti konfliktusok egyik típusa - fűzte hozzá Peer Kriszti­na programkoordinátor -, hogy a hierarchiában ma­gasabb pozíciót szeretné­nek kivívni maguknak. Ehhez hozzájárul az a mér­hetetlen agresszió, amivel nap mint nap szembesül­nek, ha például bekapcsol­ják a tévét vagy leülnek az internet elé. A gyermekét nem támogató családi kör­nyezet negatív irányban hathat személyiségfejlődé­sükre, s ezáltal társadal­milag kevésbé elfogadott értékrend alakulhat ki bennük - mondta.- A másik probléma - vet­te át a szót Zibolen Márta, az iskola igazgatója -, ha olyan családi környezetből érkeznek, amelyben a tanu­lás, a tudás nem érték. Ha a gyerekek azt látják otthon, hogy segélyekből és innen- onnan szerzett pénzekből is el lehet tengődni, egyál­talán nem motiválja őket az iskola. Éppen ezért fontos, hogy aktív kapcsolat mű­ködjön az oktatási intézmé­nyek és a családok között, máskülönben elkallódnak a gyerekek. (folytatás az 5. oldalon) Otthonra találtak Fennállásának több mint negy­ven éve után, a dzsessz tanszék tavaly decemberben foglalhatta el végre - úgy tűnik - végleges helyét Ferencvárosban. Binder Károly zongoraművész, zene­szerző, az iskola egykori hall­gatója, most tanszékvezető tanára művészetről, dzsesszről és arról beszél, hogy milyen jó érzés „belakni” új otthonukat. A Gonda János tanár úr által 1965-ben létrehozott, akkor még dzsessz tanszaknak neve­zett intézmény a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépis­kola tanszakainak egyikeként kezdte meg működését - me­séli Binder Károly. - A tanszak 1990-ben átkerült a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézeté­hez, amely mára integrálódott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem intézményébe, így most annak egyik tanszéke­ként működünk. A dzsessz tanszaknak és tan­széknek korábban soha nem volt állandó otthona, minden­ütt albérlők voltak. Kezdetben a Bartók Béla konzervatóriumban, majd a Semmelweis utcai Buda­pesti Tanárképző Intézetben, később a Benczúr utcában, a Postás Művelődési Központban, végül Újpesten, az Ady Művelő­dési Központban kapott helyet az iskola. Több mint negyven év után azonban végre megérhet­ték, hogy reményeik és céljaik szerint végleges otthonra talál­janak Ferencvárosban, a Köz­telek utca 8-ban. Ez a tanszék eddigi történetében az egyik legjelentősebb esemény, melyet elsősorban Gőz László harsona­művésznek, az iskola tanárá­nak, a szintén a IX. kerületben működő Budapest Music Center igazgatójának és megalapítójá­nak köszönhetnek (Gőz László szervezésében jött létre a Mól Budapest Dzsessz Fesztivál, amely minden év szeptembe­rében Ferencváros legnagyobb dzsesszeseménye). A munka oroszlánrésze azonban csak most kezdődik- mondja a tanár úr, hiszen a zeneoktatás speciális feladat, amely megfelelő oktatóhelyisé­geket kíván, hangszigeteléssel, a hangszereknek megfelelő kiala­kítással. így több helyiséget telje­sen át kell alakítani, ami komoly költséggel jár. Fel kell építeni az infrastruktúrát (számítógépe­ket, fénymásolót, egyéb irodai berendezéseket kell telepíteni), ami a korábbi albérletekben, a művelődési házakban adott volt.- Ezt nem panaszként, csupán tájékoztatásul mondom, hiszen hatalmas előrelépés az is, hogy itt vagyunk - mondja. (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom