Ferencváros, 2008 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2008-03-21 / 11. szám

Fotó: Budapest Film 4 K ULTÚRA Ferencváros 2008. március 21. MOZISAROK Gyilkos ígéretek - Eastern Promises Kuriózum a Pinceszínházban József Attila: Szabad ötletek jegyzéke - Egy elmebeteg naplója Egymillió a könyvtárnak Az önkormányzat segítsége A meglehetősen sablonosra sikerült magyar cím David Cronenberg legújabb, rop­pant szuggesztív atmosz- férájú drámába ágyazott pszichokrimijét takarja. A kanadai David Cronenberg az intelligens, művészi biohorror atyjaként ismert filmkészítő, számos, füg­getlen produkciója után (Videodrome, A légy, Agy- fürkészők, Két test egy lélek, Meztelen ebéd stb.), melyek amerikai és európai film- fesztiválokon is nagy sikert arattak, 2005-ben a szakma és rajongótábora nagy meg­lepetésére műfajt váltott. A kultikus művészi horrorok után Cronenberg leforgatta az Erőszakos múlt című, ki­váló bűnügyi filmjét Viggo Mortensennel a főszerepben, mely egy a múltjával végér­vényesen szakítani próbáló bűnöző pokoljárását vette g0rcS^jSt3SBW^,^Ä®ÖÄ CrQjrppberg új filmje a Londonban játszódó Gyilkos ígéretek - Eastern Promises, ismét egy első osztályú, intel­ligens darab, sorstragédiákba ágyazott bűnügyi történet. A férfi főszereplő ismét Viggo Mortensen, őt a filmben nyújtott alakításáért idén Os- car-díjra jelölte az amerikai filmakadémia. Egy a fogva tartóitól meg­szökött, kegyetlenül megvert, fiatalkorú, állapotos pros­tituált a kórházban belehal a szülésbe, amelynek során egy egészséges kisbabának ad életet. Anna, a fiatal szü­lésznő (Naomi Watts ismét drámai szerepben brillírozik) egy orosz nyelven írt naplóra és egy helyi, elegáns orosz étterem reklámkártyájára bukkan a szerencsétlen lány holmija között. Elhatároz­za, hogy megkeresi a lány hozzátartozóit. A naplót odaadja orosz származású nagybátyjának, és megkéri, hogy fordítsa le a lány fel­jegyzéseit, ő pedig elmegy az étterem tulajdonosához (Armin Mueller-Stahl szokat­lan és egyben hátborzongató karakterformálása). A jól szi­Adjon választ alábbi kérdé­sünkre, és juttassa el már­cius 31-ig a szerkesztőségbe postán, e-mailben vagy sze­mélyesen! A kérdésre helyes választ adók között kisorsol­juk a Lurdy Házban találha­tó Palace Cinemas kétszer két tiszteletjegyét. (A válasz tuált orosz étteremtulajdonos tagadja, hogy bármiről is tud, azonban amikor a naplóra te­relődik a szó, felajánlja segít­ségét a fordításhoz és a lány rokonainak felkutatásához. Anna nem sejti, hogy a roppant udvarias, előzékeny idős úr a londoni orosz maffia egyik főnöke, aki alkoholista, agresszív fia, Kirill (Vincent Cassel démonian hozza a figurát) testőrét, Nyikolájt (Viggo Mortensen Janus-ar- cú, mesteri alakítása) bízza meg, hogy szerezze vissza a naplót... Cronenberg filmjében a fenti történetszál csupán egy a filmben egymás mellett futó, különböző dramatur­giai vonalak közül. A maffi­án belül Kirill egy korábbi, meggondolatlan gyilkossá­ga miatt kisebbfajta háború kezd kibontakozni, illetve az eleinte külön-külön, majd összefonódva futó esemé­nyek közben, rendhagyó kül­ső narrációként lassanként a napló tartalmát és ezzel a halott lány tragikus sorsát is megismerhetjük. A kiváló rendezésnek és a remek forgatókönyv­nek köszönhetően egyrészt metszőén éles, már-már dokumentarista stílusban készült látlelet bontakozik ki előttünk a Londonban műkö­dő orosz maffiáról, másrészt ennek foglalataként elkárho- zott emberi sorsok - ártatla­noké és bűnözőké egyaránt - bomlanak ki a vásznon. A kiváló színészek első osztályú alakításokat nyújtanak, ami •ászben a rendező rutinos színészvezetésének és a hite­lesen megírt karaktereknek is köszönhető. Cronenberg komplex egységbe szerkesz­tette a zsarolással, árulással, kiszámíthatatlan fordulatok­kal tűzdelt történetet, a kü­lönböző szálak között mindig a kellő pillanatban váltva - és ezzel feszült atmoszférát teremtve. Filmje egyszerre izgalmas, egyedi megoldások­kal elkészített krimi, valamint továbbgondolásra késztető utazás az emberi lélek rejtett mélységeibe. CS. D. mellett ne felejtsék el feltün­tetni telefonszámukat vagy egyéb elérhetőségüket) E heti kérdésünk: Viggo Mortensen melyik világhírű fantasy-regény- trilógia filmfeldolgozá­sában alakította az egyik főszereplőt? Ritka és különleges alkalom, ha bepillanthatunk egy alkotó belső világába. Jordán Tamás egyedülállóan személyes elő­adásában József Attila legbelső énje tárul a közönség elé. Napló? Szürrealista szabad­vers? Pszichoanalitikus önval­lomás? Vagy páncélszekrény mélyére kívánkozó kóranyag? A Gyömrői Edit pszichológus kezelése alatt álló költő 1936- os életrajzi szövegével eddig nem tudott mit kezdeni az iro­dalomtudomány. A vallomást sokáig tiltott gyümölcsként kezelték: kiadatlan maradt, mert az irodalomtörténészek tanácstalanok voltak, hogy az írás a publikum elé tár­ható-e vagy túl személyes Az Iparművészeti Múzeum­ban március 25-én kezdődik a Reneszánsz Év, amelynek keretében 4X a Reneszánszról címmel kiállítássorozat lesz látható június végéig. Tavaly novemberben már hírt adtunk a készülődésről „Beatrix hozománya” című írásunkban. Érdemes felidézni és kiegészí­teni most már a teljes prog­ram ismeretében a múzeum eseményeit. Hunyadi Mátyás trónra lépé­sének 550. évfordulója alkal­mából a 2008-as esztendőt a magyar kulturális kormány­zat a magyar reneszánsz évé­nek nyilvánította. A kulturális rendezvényekhez kapcsolód­va közös kiállítást rendeznek négy múzeumban. A Buda­pesti Történeti Múzeumban Mátyás király udvarát, az Iparművészeti Múzeumban az itáliai majolikaművészetet, a Magyar Nemzeti Galériában a magyar reneszánsz művé­szetet, az Országos Széchenyi Könyvtárban pedig a korabeli könyvkultúrát mutatják be. Az Iparművészeti Múzeum tárlata a 15. század végi itá­liai luxusművesség kiemelt műfaját, a majolikaművészetet mutatja be - hazai és külföldi múzeumok anyagából. A kiál­lítás célja kettős: egyrészt az Európában akkor új kerámia­technika, az ónmáz használatá­nak, másrészt a Mátyás, illetve Jagelló kori magyar királyi ud­varban megjelenő majolikatár­gyak eredetének és készítési körülményeinek bemutatása. A részben töredékes, ám igen gazdag magyarországi anyagot Itáliából kölcsönzött, hasonló stílusú, ép tárgyak egészítik jellegű? A kalózkiadások köz­ben kézről kézre jártak, ezért végül a megjelentetés mellett döntöttek. József Attila elfojtott vá­gyakról, állandó kétségekről, félelmekről és hatalmas sze- retetéhségről beszél. A zseni és az elmebeteg kettősségét látjuk magunk előtt. Az alko­tás roppant sok emlékanyagot tartalmaz az infantilis szexua­litás területéről, a költő pedig sokszor dühösen, tehetetlenül, pőrén, ugyanakkor őszintén tárja fel önmagát. Jordán Tamás egyedülálló­an személyes jellegű előadása a költő ritkán feltáruló, véd­telen leikébe enged bepillan­tást, így egyszerre két alkotó vívódásainak lehet tanúja a ki a bemutatón, rámutatva a Magyar Királyság és az itáliai majolikaművészet központjai közötti élénk kapcsolatokra. A ..Beatrix hozománya” című kiállítás utolsó termé­ben a Medici-kárpitok néven ismert négy alkotást láthatja az érdeklődő. E négy pompás kárpit a Gyermekek játéka-so- rozathoz tartozik. A sorozat tervét a Medici családból szár­mazó X. Leó pápa rendelte meg, amelyeket Raffaello váz­latai alapján valószínűleg két tanítványa készített el. A szö­vést Pieter van Aelst brüsszeli műhelyére bízta a pápa. Az eredeti darabok elvesztek, így az, hogy mégis lehet némi fogalmunk a reneszánsz kori textilművészet e kiemelkedő alkotásairól, annak köszönhe­tő, hogy megszületésük ide­jén élénk kortársi visszhangot keltettek; számos tollrajz és sokszorosított grafikai másolat (rézmetszet) készült róluk, illet­ve az előállításukra szolgáló kar­tonokról. Ráadásul a 17. század első felében Rómában a sorozat közönség. Mint lapunknak elmondta, már több mint két- százszor előadta a darabot, mégis mindig újra és újra kü­lönleges örömét leli a játékban, ami minden alkalommal más és más. Az előadás leginkább -g egy intim baráti beszélgetésre 1 hasonlít, egyfajta gyónásként .'S is értelmezhető. A személyes > | hangvételnek köszönhetően a < nézők úgy érzik, hogy maguk is részesei a döbbenetes írás­ból kihallható gondolatoknak. Ezt az érzést tovább erősíti a Pinceszínház különleges, csa­ládias hangulata. József Attila segítségével mindannyiunk szorongását, vágyait is feltárja brutális őszinteséggel, lehetet­lenné téve a szégyenlős elfor­dulást. Papp Orsi jó néhány darabját ismét leszőt­ték. Ennek a Rómában készült sorozatnak négy példánya az 1930-as években magyarorszá­gi magángyűjteménybe került, majd 1946-ban megvásárolta az Iparművészeti Múzeum. A sorozatból (egyetlen New York­ban őrzött kárpiton kívül) csak a kiállításon látható négy darab maradt fenn. Mint minden nagyszabású kiállításához, a reneszánsz tárlatokhoz is rendez az Ipar- művészeti Múzeum hétvégi kiegészítő foglalkozásokat azoknak, akiket a téma mélyeb­ben is érdekel. Jelen lehetünk Beatrix és Mátyás lakodalmán, megismerkedhetünk az apró- dok életével, részesei lehetünk reneszánsz vásárnak, meg­tudhatjuk, miként készülnek a majolikatálak, a pajzsok és a címerek, megtudhatjuk, mi­ként öltöztek az udvarhölgyek, és mit rejtett a reneszánsz kor- g ban a kelengyés láda, valamint 1 részesei lehetünk egy lovagi >g tornának is. j| Solténszky Kornélia < Dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazga­tója, és Pál Tibor, Ferencváros alpolgármestere, megállapo­dást írt alá a kerületi könyvtár­fiókok fejlesztéséhez nyújtott önkormányzati támogatásról. Az elmúlt években is volt példa arra, hogy az önkormányzat egy­szeri, éves támogatást nyújtott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár számára, hogy azt a kerületben működő három könyvtárfiók fej­lesztésére fordítsa - mondta el lapunk kérdésére Pál Tibor. Ferencváros alpolgármeste­re és a könyvtár főigazgatója a megállapodás aláírásakor hang­súlyozta, az önkormányzat és a fiókkönyvtárak között - bár azok fővárosi fenntartású in­tézmények - hagyományosan jó a kapcsolat, s ez nem csupán az anyagiakat jelenti. A Mester utcai, a Boráros téri és a József Attila-lakótelep Börzsöny utcai könyvtárának vezetői rendsze­resen kiveszik részüket a kerüle­ti rendezvények szervezéséből, a lakótelepi napokból, ifjúsági napokból, búcsúkból, egészség­napokból is, így aktív részese­ivé válnak a kerület életének. Megtudhattuk, hogy a kerületi Szabó Ervin-könyvtárfiókokban Nemrég, vagy fél éve láttunk egy hasonló című és témájú kiállítást a Ráday utca egy másik galériájában. Már csak ezért is kíváncsiak voltunk, most mit láthatunk Möbiusz- spirál ürügyén... Az Art 9 Galériában megren­dezett kiállításán Zolta, va­gyis Szlabey Zoltán kiállított képeivel a marketing szinte minden követelményének ele­get tesz. A jól hangzó emblé­ma, a nagyméretű látványos, színes képek a falakon, min­den a modern festészet egyik ágának, a geometrikus abszt­rakció új, minden eddiginél látványosabb megjelenését sugallja. A kiállítóterem falá­ra közvetlenül felragasztott, kis, egyenlő oldalú három­szögekből állnak össze a da­rabonként másfél méternél is nagyobb, hatalmas, látvá­nyos, egyenlő oldalú három­szögek. Ezeknek a belsejében vannak a Möbiusz-spirálok a beiratkozások száma megha­ladja a budapesti átlagot, ami­nek egyik valószínű oka, hogy az önkormányzat átvállalja az időskorúak és a tanulók beirat­kozásának költségét. Az önkormányzat éves költ­ségvetésének elfogadásakor a képviselő-testület támogatta, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egyszeri, egymillió forintos támogatást kapjon a kerülettől a kerületi fiók- könyvtárak számítástechnikai hátterének fejlesztésére, kor­szerűsítésére. A modern tech­nika olvasóközeibe hozása a könyvtárak jövőbeni szerepét erősíti. A támogatás egyébként - az alpolgármester szavaival élve - a „legolcsóbb” formá­ja a könyvtár-látogatási kedv növelésének, és kitűnően be­leillik Ferencváros kultúrakon­cepciójába is. Egy új könyvtár kialakítása nagyságrendekkel nagyobb összeget követelne. Pál Tibor végezetül elmond­ta, örülne, ha a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a ferencvárosi önkormányzat közötti együtt­működés jó példája nyomán más intézményekkel is sikerülne ehhez hasonló, közvetlen és jó kapcsolatot kialakítani. Steiner Gábor elhelyezve, természetesen át­írva, szögletesen, motívum­ként összekötve a kiállított képeket. Más köze a Möbiusz- spirálhoz, mint a topológia objektumához, nincs is! Tovább erősítik rossz ér­zéseimet az alkotó címadá­sai: hideg, meleg, tompa és hegyes Möbiusz-spirálokat nevez meg, nyilván valami­féle külsődleges megköze­lítésről lehet itt szó. Zolta postvasarelys képei látványo­sak, de nem képesek elérni a stílus névadójának szintjét. Talán, ha az erős, tiszta szí­nek, a vörös, a kék, a sárga, a barna másféle alkalmazása más irányba vezethetné vagy lágyítaná, esetleg módosí­taná ezt a szigorú geomet­riát, még újabb, érdekesebb kompozíciókká alakíthatná újabb képeit. Igazi örömöt a hat darab kis képének nézése jelentett, amelyek mentesek a nagyobb képek gondjaitól. Knox A március 7-i szám filmes játékának megfejtése: Nyolc Oscarra jelölték a Nem vénnek való vidék című filmet Nyerteseink: Kukor Csaba és dr. Váry Zalán A nyereményhez gratulálunk! A szerkesztőség címe: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Filmes nyereményjáték A költő szaggatott gondolatai mindannyiunk szorongásait feltárják Reneszánsz év jegyében Beatrix hozománya és a Medici-kárpitok a fő attrakció A sorozatból csak az Iparművészeti Múzeumban őrzött négy kárpit maradt fenn Megint Möbiusz Zolta-kiállítás az Art 9 Galériában

Next

/
Oldalképek
Tartalom