Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. szeptember / 9. szám
Tisztelt Olvasónk! Jelenlegi formájában utoljára találkozik lapunkkal: a Ferencváros a jövő hónapban már hetente, színes nyomással, újságformátumban, tartalmában és küllemében megújulva kerül a postaládákba. A gyakoribb megjelenés lehetővé teszi, hogy a korábbiaknál sokkal aktuálisabban tudósíthassuk olvasóinkat az őket legközvetlenebbül érintő eseményekről. Korszerű, friss, dinamikus lapot szeretnénk átnyújtani önöknek, ami hagyományos értékei megőrzése mellett egy sor új témával, színes, izgalmas olvasnivalóval is szolgál majd. Közérthetően, a döntések hátterét sokoldalúan megvilágítva tájékoztatunk az önkormányzat döntéseiről, s egyben fórumot biztosítunk olvasóink ötleteinek is, hogy még élhetőbbé, még otthonosabbá válhasson kerületünk. A Ferencváros a főváros talán legdinamikusabban fejlődő kerülete. A lap hasábjain megjelenő írások is tükrözik majd ezt a lendületet, a környezet gyökeres átformálódását a városrehabilitáció nyomán, s a kulturális élet kerületünket jellemző pezsgését. Erősíteni kívánjuk lapunk szolgáltató jellegét is, egyebek közt például jogi és egészségügyi tanácsokkal, illetve a korszerű technika világában eligazító írásokkal segítve olvasóink mindennapjait. Átfogó összeállításaink körüljárják legégetőbb, legtöbb vitára okot adó helyi gondjainkat, az egészséges lokálpatriotizmust pedig a Ferencváros múltját megörökítő írások, illetve a kerületben élő vagy innen elszármazó hírességek, s Ferencvárosért legtöbbet tevő személyiségek portréi erősítik majd. Kérjük, októberben fogadja szeretettel a mirólunk, a velünk történő eseményekről immár heti rendszerességgel tudósító új Ferencvárost. Kocsis Kristóf főszerkesztő 70 éves a Petőfi híd A Dunát a IX. és XI. kerület között átívelő közúti híd avatásakor -1937. szeptember 19-én - még a leánykori nevét viselte, Horthy Miklós hídnak nevezték. Három évig épült, s a kormányzó tiszteletére tengerész emlékművet is avattak rajta. Nem telt bele nyolc év, 1945. január 14-én a visszavonuló németek felrobbantották az átkelőt. A budapestieknek csaknem újabb nyolc évet kellett várniuk az újjáépítésre: a második avató ünnepségre 1952. november 20-án került sor, ekkor kapta Petőfi nevét. Hidunk három északi szomszédja büszke és szép felépítményt, pilont visel. Nem úgy, mint most jubiláló átkelőnk, amely lapos; szó szerint és látványként is. A színe is unalmas-szürkés. A rácsszerkezetében viszont van valami műszaki jellegű szépség, amit kihozhat belőle egy pompás, színes alkonyat. A széles híd jól bírja az egyre növekvő gépkocsiforgalom terhét, s rajta halad át a főváros legforgalmasabb villamosvonala, a 4-6-os is. Az új villamosok szebbek, mint a híd, a híd pedig még mindig kellemesebb látvány, mint a pesti hídfőben elterülő Boráros tér. Az átkelő környezetében pozitív változások mentek és mennek végbe: tisztulni fog alatta a folyam vize az unió által is támogatott szennyvíztisztítók üzembe helyezésével, átépítik, új funkcióval látják el a Közraktárakat, ennek kapcsán megszépül a Nehru part is. A hídtól délre színesednek a Boráros tér házai, különleges, ún. loftlakások létesülnek a Gizella malom épületében, s beépülnek a Millenniumi negyed utolsó foghíjai is. Ez a poros, szürke ruhás híd nem illik bele a kialakuló összképbe. Felújításánál úgy kellene eljárni, mint a franciák az Eiffel-toronnyal: minden átfestésekor vonzó, más-más pasztellszínárnyalatba öltöztetik. Lendítene a látványán egy stílusosabb korlát, szebbek lehetnének a közvilágítás oszlopai, s talán össze is lehetne kötni az egy oldalon állókat valami pilonra emlékeztető, izgalmas térszerkezeti megoldással. Kezdeményezés kellene, és művészi képzelőerő: hamarjában a dunai halak és a híd körül tanyázó vízimadarak jutnak eszembe művészi motívumként. Ha nem is tengerészeti, de egy „dunai hajós”-emlékmű is helyet kaphatna a hídon. És a pénz? Az a legkevesebb! Krivi Utasbarát, turistabarát BKV Zrt. Sajtótájékoztató színhelye volt július 31-én a napi 4 millió utazást lebonyolító BKV Zrt. Akácfa utcai székháza, amelyen Demszky Gábor főpolgármester, Danes Gábor, az önkormányzat tömegközlekedési referense és Antal Attila vezérigazgató tájékoztatta az újságírókat a közlekedési társaság címben jelzett intézkedéseiről. Ismertették a Szabadság híd lezárása miatti forgalmi változásokat, az ősztől bevezetésre kerülő forgalomfejlesztési intézkedéseket, illetve a turista- forgalom kiszolgálására tervezett szolgáltatásfejlesztést. A társaság a budai oldalon hosszú villamosjáratokat alakít ki, hogy az utasok minél kevesebb átszállással érhessék el úti céljukat. Az 56-os villamosok Hűvösvölgy végállomástól Budafok Városház térig, a 18-as villamosok pedig Hűvösvölgytől a Savoya Parkig közlekednek. A két vonal látja el részben a metróépítés és a Szabadság híd lezárása miatt kieső 47-es villamos forgalmát is. A 49-es villamosokat a budai oldalon az eredeti útvonalukon sűrítve közlekedő 19-es villamosok pótolják (Etele tér- Batthyány tér). A 47-es, 49-es villamosok helyett az Etele tér és a Deák tér között villamospótló csuklós autóbuszok járnak 47-49V jelzéssel az Erzsébet hídon keresztül. Javult Ferihegy 1, a „fapados” reptér megközelítése; a 200-as buszok kifelé is betérnek a terminálra, s kiépítettek egy vasúti megállóhelyet is; a menetidő a Nyugatitól fél óra. A közvetlen eljutást szolgálja, hogy 105-ös jelzéssel összevontan közlekedik az eddigi 105-ös, 4-es és gyors 4-es autóbusz a Gyöngyösi út és a budai oldalon levő Apor Vilmos tér között. Megváltozik a fővárosban és környékén a járatszámozási rendszer. A gyorsjáratok a szám mögött „E” betű kiegészítést kapnak az eddigi piros szín és keret helyett. A névvel jelzett járatok - mint például a Ferenc busz - is beszámozásra kerülnek, azonban a szerződéses viszonylatoknál esetleg megmaradhat a számjelzés mellett a név is. Hosszabb távon nem lesz két, azonos számjelzésű járat (például autóbusz és troli ugyanazzal a számmal), s más országokhoz hasonlóan az elővárosi járatok is számjelzést kapnak (300-tól 899-ig), akár a BKV, akár a Volán-társaságok üzemeltetik azokat. A Moszkva téren, az Örs vezér terén és a Nyugati téren új, úgynevezett POS-terminálokat helyeztek el, amelyeknél hatféle bankkártyával lehet jegyet vásárolni. Később más helyszíneken is csökkentik a sorban állást az automatákkal. Forradalmi változást a várhatóan 2010-től bevezetésre kerülő csipkártyás rendszer jelent majd. A bevezetés előfeltétele, hogy a Budapesti Közlekedési Szövetség tagjai - BKV, MÁV, Volánbusz - megegyezzenek az alkalmazandó rendszerben, s találjanak egy közreműködő bankot. A csipkártyákkal számos más városi szolgáltatást is könnyedén igénybe vehetnek majd a kártyatulajdonosok. A turistabarát intézkedésekről távirati stílusban: újraindítják a Centrum buszt a Deák térről a Ferihegyi repülőtérre, ún. „Hop-on Hop-off” rendszerű városnéző buszokat közlekedtetnek, városnéző hajókat állítanak üzembe, többnyelvű prospektusokkal tájékoztatják a turistákat. krivi Ferencváros 3 2007. szeptember
