Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. január / 1. szám
Cziráki Szabina európai uniós és pályázati tanácsnok Jogász, 2004-ben végzett a Pázmány-egyetera Jog- és Államtudományi Karán. Az előző ciklusban külsős bizottsági tag volt az egészségügyi és szociális, később a közbeszerzési bizottságokban. Korábban egy informatikai cégnél dolgozott, jelenleg főállású képviselő. Feladatairól, munkájáról, céljairól kérdezem.- Elődleges feladatom az, hogy minél több pályázati lehetőséget feltárjak a kerület számára. A 2007-től elinduló operatív programok keretében kiírandó pályázatokon való részvétel lesz az elsődleges célkitűzés a jövőben. Fontos az, hogy az önkormányzat célzottan tudjon pályázni, ezért lényeges kérdés a pályázati prioritások kidolgozása az önerő minél jobb felhasználása érdekében.- Melyek ezek a prioritások?- A kerület fejlesztése szempontjából lényeges a Belső-Ferencváros, ennek kulturális negyeddé alakítása, a Középső-Ferencvárosban a József Attila-terv, amely a Gát utca környékének rehabilitációjára vonatkozik. De fontosak lesznek még a környezetvédelmi projektek, valamint az intézmények fejlesztése.- Milyen tapasztalatai vannak a pályázatfigyelésben, illetve pályázatírásban?- Korábbi munkámmal összefüggésben dolgoztam már pályázatokkal, még az NFT1. operatív programjain belül kiírt pályázatokon vettünk részt, volt, amelyiken nyertünk, volt, amelyiken nem.- Van-e már futó program?- A tavalyi évben kimagasló eredményt ért el a kerület, hiszen a Ferenc térnek és környékének felújítására uniós forrásból került sor. Emellett kisebb pályázatokon vett részt az önkormányzat, a Flumán Erőforrás Operatív Program keretében nyert pénzt bölcsődefejlesztésre. mezsu Dr. Boldizsár Ildikó meseterapeuta novemberben a Boráros téri könyvtárban tartott előadást kerületi pedagógusoknak a mese varázserejéről és gyógyító hatásáról. Varázslás és fogyókúra - Mesék, mesemondók, motívumok - Mesepoétika címmel láttak napvilágot elméleti írásai, de szépirodalmi művei is jelentek meg: Amália álmai - Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról (Az év könyve Artisjus-díj) a Fekete Világkerülő Ember (IBBY-díj). Egyes meséit lefordították angol, olasz, francia és német nyelvre, kötete Németországban vár megjelenésre. Két saját mesekönyvén kívül 14 mesekönyvet állított össze és rendezett sajtó alá, valamint olvasókönyveket írt az általános iskola 2., 3., és 4. osztálya számára. 2002-ben Fitz József-díjat, 2003-ban Aranyalma-díjat kapott az olvasáskultúra területén végzett munkájáért. 1993 óta óraadóként több főiskolán és egyetemen tanított gyermekirodaimat és meseesztétikát. Az elmúlt tíz évben előadásokat tartott az ország legnagyobb könyvtáraiban, oktatási intézményeiben, valamint Helsinkiben és Tallinnban. 2006-ban József Attila-díjjal jutalmazták munkásságát.- Mit jelent az, hogy a mese gyógyít?- A mese gyógyító erejéről először egy gyerekkórházban szereztem tapasztalatokat, ahová az én akkor ötéves fiam is került. Nemcsak neki, hanem az ott fekvő többi gyereknek is sokat meséltem, és láttam, hogy a mesék milyen elementáris erővel hatnak a kis betegekre. A fiam gyógyulása után visszajártam a kórházba, és sok-sok mese elmondása után értettem meg, hogy nemcsak minden élethelyzetnek, hanem minden betegségnek is megvan a maga meséje, és akkor tudok a legtöbbet segíteni, ha a mesét és az embert egymásra ismertetem. A többi már az ő dolguk.- Miért és miben segít a mese?- A mesékben olyan üzenetek vannak kódolva a világról, az emberről és a bennük lévő lehetőségekről, amelyek elképesztő energiákat képesek megmozgatni a mesehallgatókban. Az „egymásra isMeseterápia mérés” ugyan könnyen megtörténhet, de az, hogy mit kezd az ember saját meséjével, vagyis végső soron saját sorsával, már bonyolultabb folyamat, és ilyenkor bizony előfordul, hogy segítségre van szükség. Meseterapeutaként én ezt a segítséget igyekszem megadni. Mivel minden mese az egyensúly elvesztéséről és újra megtalálásáról szól, nekem az a dolgom, hogy ebben, vagyis az egyensúly helyreállításában segítsek, legyen szó akár szervi, akár mentális kibillentségről. Feladatomnak tekintem, hogy a mesék közvetítésével megtaláljam a páciens számára az elvesztett vagy éppen még meg nem talált utat, amely kivezeti őt a bajból, és kulcsokat adjak a kezébe ahhoz, hogy az út során elé tornyosuló kapukat, ajtókat, sziklatömböket ki tudja nyitni.- A mesével való gyógyítást lényegében ön találta ki?- Meseterápia mindig is létezett, csak nem így hívták. Igazi elődeimnek az archaikus kultúra mesemondóit tartom, azokat a férfiakat és nőket, akik mindennap meséltek valamit a törzs tagjainak. Ez csodálatos hatással volt rájuk! Mindenki tudta a dolgát, és ha elakadt, a következő napi mese továbblendítette az úton. Nagyon fontos egyébként számomra, hogy a legtöbb mesemondó férfi volt! Aztán a hindu orvoslásban is megszokott volt a mesékkel való gyógyítás. A lelki vezető adott egy mesét a betegnek kontempláció céljára, és a beteg addig foglalkozott ezzel a történettel, amíg meg nem értette, merre kell mennie. A pszichológia is alkalmazza a meséket, de sajnos nem olyan mértékben, amennyire ez kívánatos lenne. Egyébként Jung és tanítványai, elsősorban Marie-Louise von Franz is alkalmaztak meséket terápiában.- Mindenki gyógyítható mesével?- A meseterápia a bölcsőtől a koporsóig alkalmazható, és ezt szó szerint kell érteni. A legfiatalabb „betegem” egy 24 hétre született magzat volt, akinek az inkubátorában folyamatosan szóltak a kizárólag az ő számára kiválasztott és az ő élethelyzetének élet és halál határa megfelelő mesék, amelyek meggyőzték őt arról, hogy maradjon közöttünk. A meseterápia hasznos kisgyerekeknek, kis- és nagykamaszoknak, fiatal felnőtteknek, az életük közepén járóknak és azoknak is, akik már búcsúznak az élettől. A titka ennek csupán annyi, hogy mindig az adott élethelyzetnek megfelelő és az adott személyre szabott mesével kell dolgozni, és akkor megtörténik a csoda. mezsu „Ferencvárosi mozi” A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény minden kedves érdeklődőt szeretettel vár január 26-án pénteken, délután S órakor a Ráday utca 18.-ban kezdődő rendezvényére (bejárat az Erkel u. 15. felől), melyen „A hely szelleme” című programsorozatunkat folytatva Blaski János festőművésszel beszélgetünk: hogyan látta a festő 1944-45-ben Budapest ostromát? A programon archív felvételeket is levetítünk az ostrom által okozott pusztításokról, majd ezt követően kötetlen beszélgetésre kerül sor. A szervezők mindenkit szeretettel várnak. Figyelem!!! A rendezvényen való részvételhez előzetes bejelentkezés szükséges telefonon vagy e-mailen. Tel.: 218-7420, e-mail: helytorteneti@ferencvarosimuvkp.hu Ferencváros 5 2007. január
