Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. szeptember / 9. szám
2007. szeptember A F erencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény tisztelettel meghívja Önt „Ferencvárosi mozi” című időszaki kiállításának megnyitójára 2007. szeptember 21-én pénteken, délután 5 órakor A kiállítás négy kerületi mozi - Akadémia, Balaton, Kinizsi, Pest-Buda - történetét mutatja be, autentikus mozibelsővel, a budapesti mozikkal kapcsolatos híradórészletek levetítésével, különös tekintettel az 1960—70-es évekre. A kiállítás megtekinthető: keddtől péntekig 12-18 óráig, szombaton 10—14-óráig, várhatóan 2008 februárjáig. Cím: 1092 Budapest, Ráday utca 18. (bejárat az Erkel utca felől). Tel.: 218-7420 Évad előtt-évad után A Piccolóból Pinceszínházzá lett ferencvárosi teátrum három bemutatóval és több repertoáron maradt régi darabbal egy fél évadot tudhat maga mögött. Zubornvák Zoltán igazgatót arról kérdeztem, mennyire sikerült megvalósítani a színház arculatára ars poetica-jára vonatkozó elképzeléseit, mi az, amin tovább változtatnának, és mi újat láthatunk szeptembertől.- A tervünk az volt, hogy egy olyan játszóhelyet hozzunk létre, ahol a magyar színjátszás meghatározó egyéniségeire építve kifejezetten színészcentrikus előadásokat mutat be. Természetesen figyelembe kellett venni a helyi adottságokat, a négyszer hatméteres színpadot, ami meglehetősen behatárolja a lehetőségeket. A három új darab közül Jordán Tamás felújított József Attila-elő- adóestje jövőre is műsoron marad. Pogány Judit Pedig én jó anya voltam című monodrámája a színházi fesztivál egyik legsikeresebb előadása volt, és egy zenés daraHangoskönyv-sarok Boccaccio: Dekameron Pontosabban: ízelítő a Dekameronból, hiszen a száz novella közül mindössze négyet hallgathatunk meg a Kossuth-Mojzer kiadó Irodalmi Fülbevaló sorozatában megjelent CD-n. Boccaccióról általában pajzán történetek jutnak az eszünkbe, amelyekben még a szent életű férfiakon és nőkön is elverik néha a port. Valóban, az író még mai mércével mérve is merésznek hat a testi szerelem ábrázolásában, nemkülönben némely egyházi emberek viselt dolgainak bemutatásában. Nem véletlen, hogy a reneszánsz életörömmel és a bűnös világi élvezetekkel szemben fellépő Savonarola máglyára vetette Boccaccio könyvét. A Dekameron természetesen sokkal több pajzán históriák gyűjteményénél. Szerzője, Dante és Petrarca mellett az itáliai reneszánsz egyik előkészítője, Petrarca barátja, Dante első életrajzírója, aki magyarázatokat is készített az Isteni színjátékhoz. Boccaccio irodalomtörténeti jelentősége, hogy megteremtette a novella műfaját. A Dekameron száz novellából álló könyv. Maga a szó azt jelenti: tíz nap, ami a novellafüzér keletkezésére utal. A kerettörténet beszéli el, hogy az 1348-ban kitört firenzei pestisjárvány elől hét nő és három ifjú egy vidéki kastélyba menekült, ahol történetek mesélésével szórakoztatták egymást. Mindennap megválasztották a „királyt”, aki meghatározta, mi legyen az aznapi történetek témája. Tíz nap alatt mindenki tíz történetet mesélt el (a századik a kerettörténet). A történetek hátterében ott sejlik mindig a közelben fenyegető halál, ennek ellenére vagy éppen ezért a mesék az élet igenléséről és győzelméről szólnak. Ez a halálközelség magyarázza a novellákból áradó életszeretetet, a világi örömök fontosságát, sőt elsődlegességét a túlvilággal szemben, ami a száz év múlva virágzó reneszánsz életszemléletben teljesedik majd ki. Boccaccio 1348 és 1353 között írta meg művét, amelyet később ő maga is el akart égetni, amiben Petrarca szerencsére megakadályozta. Történetei szatirikusak és keserűek egyszerre. Hősei életében nagy szerepe van a sorsnak és a szerencsének, de saját józan eszüknek, furfangjuknak, leleményességüknek is. Sok novellában - így a CD-n hallhatókban is - a főszereplők papok, szerzetes barátok. Boccaccio kíméletlenül leplezi le a vakbuzgóság mögött rejlő képmutatást, hazugságot, öncsalást. Sosem a hitet ítéli el, hanem mindig azokat, akik szégyent hoznak a vallásra, holott nekik kellene saját életük példájával a hit legfőbb támaszának lenniük. Irónia és távolságtartás jellemzi a novelláit, soha nem ítélkezik, azt az olvasóra bízza. Nekünk kell eldöntenünk, hogy amellett, hogy jól szórakozunk, miként vélekedünk a mások feleségével incselkedő papokról és azokról a hölgyekről, akikkel így lehet incselkedni, és az apácákról, akik a kolostor kertészét csábítják ágyukba. Lehet, hogy sokak szerint Boccaccio megbotránkoztat, de hétszáz év távlatából nézve higgyük el neki, hogy ezek a botrányok a szeme előtt játszódtak, legalábbis a korabeli Toscanában és környékén. Ferencz Zsuzsa bot is műsorra tűztünk: Mai Róbert Ki kért meg rá, hogy énekelj? címmel. Cserhalmi György Petri-estje sajnos egyelőre nem kerülhet műsorra a színész elfoglaltsága miatt, ugyanis jelenleg három filmben forgat. ■ Milyen nézettség mellett futottak a darabok? Az első félév statisztikái szerint hetven százalékos a nézettségünk, ami a korábbi évekhez képest javulás. Gondolkozunk azon, hogy bérleti rendszerrel vagy pártoló tagsággal lehetne még növelni a nézőszámot, de mivel ennek eddig nem volt hagyománya, a marketing- tevékenység erősítésével próbálunk ezen is változtatni. A színház méretéhez, hangulatához nem igazán illik a harsány reklámozás, pénzünk sincs a divatos médiafogásokra, ezért inkább személyes kapcsolatokra, benső- ségességre törekszünk, egyfajta klubszínházi miliő megteremtésére. Mindehhez a Pinceszínház négy hónapja nem volt elegendő, de úgy érzem, a mi egyéni arculatunknak van egy olyan erős értelmiségi vevőköre a belső-Ferencvárosban, aki majd ideszokik. ■ Lesz-e új bemutató? Ősszel minden új előadásunk műsoron marad, de új előadásokat is tervezünk. Kőváry Katalin rendezi Dosztojevszkij Ördögök című darabját, erre novemberben, decemberben kerül sor, Fullajtár Andrea önálló estje egy Greta Garbóról szóló bestseller alapján készül.(szerző: TIN ANDERSEN AXELL: Átkozottimádott fruska) Minden hónapban lesz egy vendégjáték, Veszprémből a Gondnok című Harold Pinter darabot szeretnénk elhozni, a Gózon Gyula Színháztól a Nem félünk a farkastól-1 kérjük kölcsön Igó Éva és Vallai Péter főszereplésével. Szacsvay László és Benedek Miklós egy zenés kabaréval lép fel nálunk. Verebes István: Sorsjáték címmel mutat be önálló estet, híres közéleti szereplők közreműködésével, októberben. Az évad második felében szintén Verebes István rendezésében láthatjuk majd a Libikóka című darabot Szervét Tiborral és Dobó Katával. A koncepciónk továbbra is az, hogy meghatározó, ismert és magas színvonalon dolgozó magyar színészek kerüljenek színpadra Ferencvárosban, a kerület egyetlen kőszínházában. (mzs) 8 1 Ferencváros „Ferencvárosi mozi”
