Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. szeptember / 9. szám
Egy éve, 2006. augusztus 2-án avatták fel kerületünkben, a Nehru parton a roma holokauszt emlékművét, amely arra emlékezteti az utókort, hogy 1944. augusztus másodikáról harmadikára virradó éjszaka Auschwitz- Birkenauban, a 2/E lágerben legyilkoltak csaknem háromezer, Magyarországról elhurcolt romát, hogy helyet csináljanak a magyarországi zsidó transzportnak. Az idei megemlékezésen az emlékmű felállítását kezdeményező roma Megemlékezés a holokauszt roma áldozatairól szervezetek szónokai, többek között Daróczi Agnes és Horváth Aladár rámutattak arra, hogy hosszú ideig nem lehetett hivatalosan megemlékezni a vészkorszak roma áldozatairól. Magának az emlékműnek a felállítását is tízévi, kemény szervezőmunka előzte meg. Újfent köszönetét mondtak a megvalósításhoz anyagi és más segítséget nyújtó szervezeteknek és személyeknek, közöttük a ferencvárosi önkormányzatnak is. Roma költők versei, a túlélők visszaemlékezései, autentikus népzene tette ünnepélyessé a megemlékezést, evangélikus-metodista-zsidó közös vallási szertartást hallgathattak meg a jelenlévők, és sorra szólaltak meg a magyar közélet ismert szereplői. Beszédet mondott többek között Demszky Gábor főpolgármester, Kállai Ernő, a nemzetiségi és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Csizmár Gábor államtitkár, s szóvivője útján üzent az egybegyűlteknek a kormányfő is. A szónokok mondandójának közös vezérfonala az a gondolat volt, hogy ilyen szörnyűségnek nem szabad újra megtörténnie. Ezen túlmenően többen emlékeztettek arra, hogy a romák ma is súlyos problémákkal küzdenek, mint például a szakképzetlenségből eredő magas munkanélküliség, a mostoha lakáskörülmények, az oktatásban tapasztalható erősödő szegregációs törekvések, a kedvezőtlen életkilátások. A főpolgármester hangsúlyozta: nem engedik meg roma gettók kialakulását, ezért támogatják a Vili—IX. kerületi - itt él a legtöbb roma Budapesten - lakásrehabilitációs programokat. A kisebbségi jogok biztosa szerint a roma közösség csak saját erejéből, a fejlődés iránti elkötelezettséggel javíthat a saját sorsán, nem elegendő a múltba nézés. A helyzet javításának elengedhetetlen feltétele a roma vezetők megosztottságának megszüntetése: ki kell alakítani egy közös minimumot, amely mindenki számára elfogadható. A fejlődés érdekében fontos a roma értelmiség kinevelése, tanulással a saját egzisztencia kialakítása. A megemlékezést - amelyhez hasonlót tartottak a fővárosban a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban és a VII. kerületi Dohány utcában is - koszorúzás zárta. Krivánszky Árpád tízmillió ember látta, a Páva utcában november 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás még azután is a közelben marad, 2009-ig a határ menti régiókban és a visegrádi országokban fogják bemutatni. A zsinagóga karzatán elhelyezett 34 tablón naplórészletek és rendkívül gazdag fotóanyag segítségével kísérhetjük végig a Frank család és az őket segítő emberek, valamint az egész második világháború történetét. A képeket az apa, Otto Frank készítette, aki amatőr fényképész volt. A negatívokat még sikerült eljuttatnia Svájcban élő családtagjaihoz. S bár Anne naplója nagyon érzékletesen számol be az eseményekről, írja le rejtekhelyüket, az amszterdami háztömb „hátsó traktusát”, megdöbbentő és felkavaró érzés látni ezeket a képeket, különösen a két szépséges kamasz lányt, a mosolygós Annét és nővérét, Margot-t. Meg az íróasztalt, ahol Anne a naplóját írta, a parányi, ablaktalan fülkéket, ahol a család két éven át rejtőzködött. Mint Szabó Júlia, az amszterdami Anne Frank Ház nemzetközi osztályának munkatársa is elmondta, a kiállításon nincsenek sokkoló képek, mert úgy gondolták, a látogató több információt kap, ha nem a szörnyűségekre helyezik a hangsúlyt, hanem a hétköznapokat, Anne Frank személyes életét mutatják be, érzéseit, gondolatait önmagáról, a háborúról, saját zsidóságáról. (És - teszem én hozzá - a szívében épp ekkor ébredező szerelemről is.) A tárlatvezetést ezen a vándorkiállításon általában diákok végzik, így nálunk is. A fiatalokat kétnapos tanfolyamon készítik föl a feladatra. A látogatók, főleg a diákok jobban figyelnek egy velük egykorú vezetőre, könnyebb megérteni és átérezni Anne sorsát és azon keresztül a háború, a holokauszt tragédiáját. A kiállításnak éppen az a célja, hogy Anne Frank példáján keresztül mutassák be és értessék meg az emberekkel - elsősorban a fiatalokkal mit jelent a vészkorszak. Ezekre az ismeretekre ma talán nagyobb szükség van, mint valaha. Azok, akik megnézik ezt a kiállítást, bizonyára elolvassák majd Anne Frank teljes naplóját, amely ma már természetesen az interneten is hozzáférhető. Ferencz Zsuzsa (fotó: Krivi) Közmeghallgatás A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. szeptember 7-én 16 órai kezdettel a Ferencvárosi Művelődési Központban közmeghallgatást tart a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat vagyonkezelői jogának járóbetegszakellátásához kapcsolódó átadásának kérdésében. Ferencváros 5 í 2007. szeptember
