Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. augusztus / 8. szám
2007. augusztus E vangélikusok kivonulása a Ferenc térre A Ferenc teret az Úristen is erre a hangulatra teremtette. Kézművesek a pavilonokban, az emelvényen a fúvósötös éppen Bachot játszik, talán az F-dúr kisprelúdium feldolgozását. Valaki zsíros kenyeret ken, ezt kínálja a hallgatóságnak. Az arcfestő keze alól a sokadik oroszlán, pókember, medve szalad az anyukájához boldogan. Pádon üldögélő, lófráló, rollerező emberek: gyerekek, párok, családok. A házakban gyorsan megy a hír, jobban, mint az utcai röplapokon. Újabb és újabb arcok tűnnek fel. Néha persze komolyra is fordul a dolog. Egy történet Tomedliről, akit a hatodikosok felzavartak a fára, nem mer lejönni, ezért mobiltelefonon kér segítséget. A történet mesélője kérdezi: vajon számunkra, akik az életünk fáira gondoktól felzavarva ülünk, van-e segítség? Van kit felhívnunk? Ez a délután a Ferencvárosi Evangélikus Egyházközség rendezvénye. A kis gyülekezet néhány éve templom és parókia nélkül próbálja megélni a történelmi gyülekezetek által megszokott életformát. Nincs torony, hova tudnák hívni az embereket? Még legalább két év, amíg a Thaly Kálmán utca és a Balázs Béla utca sarkán elkészül az az új épület, amely helyet ad a modern templomnak, idősek garzonházának, lelkészlakásnak. Addig marad a sajátos vándorló lét. Vannak persze ennek is előnyei. Megismerték a kedves római katolikus gyülekezet szeretetét, amely lehetővé teszi számukra a Gát utcai templom használatát, és ad egy helyet a Haller utcai plébánián. Előny ez a Ferenc téri rendezvény is, amely talán soha nem jött volna létre enélkül a „hontalan” sors nélkül. Mert a ferencvárosi evangélikus közösség élni szeretne mindenáron. Tagjai lelkesek, ilyen délutánt nem is lehetne másképp megszervezni. Ezt a lelkesedést karolta fel az önkormányzat pályázati lehetősége is. Az evangélikusoknak meghökkentő értékeik vannak. Csodálatos hangú énekművésznőjük, Magyar Szilvia, tehetséges művész-kántoruk, Simon Barbara. Eljött Péter Agnes képzőművész, aki a kézművescsapatot irányította. A Salon Brass Quintett és a Large Room zenekar - csupa régi ismerős. Legnagyobb értékük azonban a mondanivaló. Hogy a keresztyénségnek vannak életmegoldásai itt, ebben a kerületben ma is. Az ünnepi délutánon most a vasárnaponként 11 órakor kezdődő istentiszteletükre hívogatnak a Gát utcába. Keresik a ferencvárosi evangélikusokat. Egy asszony a keresztelés lehetősége felől érdeklődik, egy svájci üzletember lakásokat vásárolna az idősek garzonházában. Ha az Úristen erre a hangulatra teremtette a Ferenc teret, akkor talán igaz az, hogy ezen a délutánon különösen is ott volt. Koczor Tamás evangélikus lelkész Az emberi méltóság megőrzéséért Brüsszelben 25 ország delegáltjai vettek részt az Európai Szegénységellenes Hálózat szervezésében május 4—5-én a Szegénységben Élők VI. Európai Találkozóján. Mint a május 7-i, ferencvárosi sajtótájékoztatón megtudtuk, hazánkat a Magyar Szegénységellenes Hálózat öt tagja: Gyimesiné Franyó Borbála, Rugyainé Major Éva, Biri Imre, Schwolcz István és Beke Márton képviselte. A találkozón a magyar delegáció a gyermekek szegénységéről; a hazai egészségügyről és oktatásról; a szociális ellátások és szolgáltatások színvonaláról, valamint a fogyatékkal élők helyzetéről tartottak ismertetést. A gyermekszegénységgel összefüggésben a delegáció beszámolt a „Legyen jobb a gyerekeknek” stratégia megalkotásának folyamatáról és várható országgyűlési elfogadásáról. Ismertették a Magyar Szegénységellenes Hálózat által jelenleg előkészítés alatt álló, a szociális ellátások anomáliáira, a gyermekszegénységgel kapcsolatos folyamatokra vonatkozó monitoringprogramot. Bemutatták az egészségügy átalakítása által okozott, egyre erősödő társadalmi feszültségeket, az azokat előidéző anomáliákat. Beszámoltak a Hálózat Koordinációs Testületé által megfogalmazott nyílt levelekről, nyilatkozatokról. Az oktatással összefüggésben ismertették a fejlesztési hozzájárulás (tandíj) bevezetéséből eredő, a szegénységben élők felsőoktatásban való részvételét nehezítő hatásokat. Szóltak a közoktatási rendszerben tapasztalható szegregációról is. A szociális ellátásokkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban kiemelték a kistelepülések egyre növekvő hátrányait, szóltak az ott élők egyre erőteljesebb ellehetetlenüléséről. Rámutattak a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében hozott intézkedések negatív hatásaira. A fogyatékkal élők helyzetével kapcsolatban hangsúlyozták, hogy az amúgy is hiányos szolgáltatásháló az e helyzetben élő emberek számára a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés folyamatos halogatása miatt nem hozzáférhető. így a hátrányok halmozódnak, s a fogyatékkal élők kirekesztettsége megmarad. Gyimesiné Franyó Borbála, aki maga is fogyatékkal él, mivel hallássérült, elmondta, milyen szomorú tapasztalatokat szerzett álláskeresése során. Sajnos ha a munkáltatók megtudják, hogy az egyébként képzett, a pályázati kiírásnak minden szempontból megfelelni látszó pályázó fogyatékkal élő személy, különböző indokokra hivatkozva elutasítják. Ez pedig súlyosan sérti az esélyegyenlőségi törvényben megfogalmazott elveket. A fogyatékkal élők problémáira az Európai Unióban sincsenek még kellőképpen felkészülve a szakemberek. Gyakran a pénz hiányára hivatkoznak, pedig nemcsak az anyagiakon múlik, hogy egy látás-, hallás- vagy mozgássérült, illetve értelmi fogyatékos ember a társadalom teljes értékű tagjának érezhesse magát. Az uniós találkozó jó alkalmat teremtett arra, hogy a résztvevők kicseréljék egymás között a tapasztalataikat. Rugyainé Major Éva, aki három gyermeket nevel egyedül, azt szorgalmazta, hogy a gyermekeikkel magukra maradó szülők emberibb módon élhessenek, mint eddig. Az alacsony jövedelmű családok nem terhelhetők tovább a gazdasági megszorítások miatt. Sok család él kiszolgáltatott helyzetben, kirekesztést, lenézést tapasztalva éppen az anyagi lehetőségei következtében. A magyar delegáció ezért többek között javasolta azon jogszabályok felülvizsgálatát is, amelyek nem felelnek meg a hazánk által elfogadott nemzetközi egyezményeknek, s nem teszik lehetővé a szegénységben élők szociális biztonságát. Szorgalmazták a szociális szolgáltatások fejlesztését, s ehhez igénylik az állam támogatását is. Elengedhetetlennek tartják az érintettek bevonását az élethelyzetüket jelentősen befolyásoló döntések kialakításába. A szociális szolgáltatások és ellátások legfőbb céljának az emberi méltóság megőrzését tekintették. Garamvölgyi A Magyar Szegénységellenes Hálózatot három évvel ezelőtt 17 civil szervezet hozta létre annak érdekében, hogy hallhatóvá tegyék a szegénységben élők hangját. Szervezetüket 2004 végén felvették az Európai Szegénységellenes Hálózat tagjai közé. Az együttműködők közös munkájának eredményeként a hálózatuk keretében közel 80 helyi, területi és országos civil szervezet dolgozik együtt a közös célok érdekében. 14 \ Ferencváros
