Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. augusztus / 8. szám
2007. augusztus „A pró lépések” Konferencia a korai felzárkóztatás irányairól A ferencvárosi önkormányzat, a Ferencvárosi Egyesített Bölcsődei Intézmények, valamint a 15 éves Budapesti Korai Fejlesztő Központ szervezésében megtartott konferencián a kora gyermekkori intervenció magyarországi lehetőségeiről, a korai fejlesztés gyakorlati tapasztalatairól és a társadalmi befogadás esélyeiről cseréltek eszmét a szakemberek. A ferencvárosi gyermekintézményekben dolgozó szakemberek integrált nevelésre való felkészítését célzó „Társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” című pályázati program záróeseményén a kerületi szakemberek közül Tamás Jánosné a Ráday utcai bölcsődében zajló korai fejlesztés tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Mint elmondta, az intézmény keretein belül 2000 óta speciális csoportban, 2004-től integrált formában is megvalósul a gyermekek fejlesztése. Korai segítségre akkor van szükség, ha az érzékelési, értelmi és mozgási folyamatok elmaradnak az életkori átlagtól. Az egyéni fejlesztés főbb területei a konduktív, a beszéd és a megismerő funkciók fejlesztése, ami a csoportos foglalkozások során kiegészül a finom motorika fejlesztésével. Míg a kilencvenes években kevés tapasztalattal rendelkeztek a nevelők a sérült gyermekek ellátásával kapcsolatban, mára a bölcsőde a korai fejlesztés egyik legfontosabb színtere. Ezzel lehetővé válik az anyák munkaerő-piaci integrációja, a bölcsődei adaptáció alkalmat ad arra, hogy a gyermek és szülei kikerüljenek addigi zárt közegükből. Sajnos gyakori, hogy a sérült gyermeket nevelő családok bezárkóznak, pedig a problémák feltárása és megbeszélése, a hasonló gondokkal küzdőkkel való kapcsolattartás a családon belüli kommunikációra, ezáltal a gyermek fejlődésére is jótékony hatással van. Éppen ezért a bölcsőde fejlesztő programjain a gyermekek és a szülők közösen vesznek részt, ami jótékonyan hat a szociális készségek fejlődésére is. Nagyné Dobó Erika az óvodában zajló intervenció gyakorlatát egyik kedves növendéke példáján keresztül mutatta be. A Csudafa óvodába járó hallássérült Kinga története bizonyítja, hogy megfelelő háttérrel, pedagógiai segítséggel a sérült gyermekek zökkenőmentesen képesek együttműködni egészséges társaikkal. Kinga sikerrel teljesítette az óvodai követelményeket, nem maradt le társaitól, így a beiratkozhat egy integráló iskolába. „Legfőbb partner a család” című előadásában Óvári Andrea a Ferencvárosi Komplex Óvoda és Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben zajló munkáról beszélt. Az intézmény 2003-ban, a kerületben elsőként építette ki minőségbiztosítási rendszerét, amelynek egyik legfontosabb területe a partnerközpontúság. A sajátos fejlődési utat bejáró gyermekek családjának segítése érdekében rendszeresen feltérképezik a családok igényeit, és a kapott információk birtokában alakítják programjukat, amelyben kiemelt szerepet kap a komplexitás. Ennek keretében nem csupán a kevésbé fejlett terület, hanem a gyermek összetett fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. A programokba a szülőket is bevonják, hiszen a gyermek fejlesztése nem lehet eredményes a családdal való együttműködés nélkül. Családtámogató szolgáltatásaik között szerepel a szülőklub működtetése, az eszközkölcsönzés és az ambuláns vagy napközis ellátás biztosítása. Köszönhetően a már néhány hónapos kortól elvégzett szűréseknek, illetve a védőnői és gyermekorvosi hálózattal kialakított együttműködésnek, az intézmény kiemelkedő eredményeket ér el a korai felderítés terén. Végezetül Bakos Antalné gyámügyi ügyintéző nyújtott tájékoztatást a gyámhatóság munkájáról. Szó esett az igénybe vehető támogatásokról, a veszélyeztetett kiskorúak védelméről, a hivatal szülői felügyeleti joggal, gyámsággal, gondnoksággal összefüggő feladatairól. k Körbetartozások Törvénnyel próbálnak segíteni a helyzeten A Ferencvárosban (is) pezseg a gazdasági élet, ennek bizonyítékai a lépten-nyomon látható beruházások, út-, közmű-, lakás- és irodaépítések. Kevesen tudják, hogy az itt tevékenykedő becsületes, munkájukat magas minőségben és színvonalon teljesítő vállalkozások is veszélybe kerülhetnek, ugyanis Magyarországon mintegy 200 milliárd forintra becsülik az ún. körbetartozások mértékét, s ennek több mint fele az építőiparban alakult ki. Mit is jelent a körbetartozás? Például valamilyen oknál fogva a megrendelő, építtető nem tudja kifizetni a fővállalkozót, ezért az nem tudja átutalni az alvállalkozóinak, beszállítóinak, fuvarozóinak az elvégzett munkájukért járó ellenértéket. Kialakul egy ördögi kör: ennek leggyakoribb vesztesei a kis méretű vállalkozások, amelyeknek gyakran kell szembenézniük a tönkremenetel, a csőd, a felszámolás rémképével (az üzleti bukás nem feltétlenül kerüli el a nagyobb vállalkozásokat, fizetésképtelenné vált például az egyik nagy autópálya-építő társaság is). Az Országgyűlés június végén törvényt hozott a körbetartozások mérséklésére, amely gazdasági szakértők szerint szükséges, de nem elégséges lépés. A csődtörvény módosítása szerint - többek között - amennyiben a vállalkozó teljesíti a szerződésben vállalt munkát, az attól számított 15 napon belül el kell kezdeni az átadás-átvételi eljárást. A kifizetés határidejét a teljesítéstől számított 30, uniós projekteknél pedig 60 napban állapították meg. A polgári törvénykönyv módosítása szerint az építési szerződéseknél a vállalkozó a megbízási összeg erejéig zálogjogot jegyeztethet be a megrendelő ingatlanán, amelyen munkát végez. A közbeszerzési törvényben is számos módosítás történt. Cél az, hogy az alvállalkozók tudomást szerezhessenek arról, ha az ajánlatkérő szerződő fél fizetett a fővállalkozónak, illetve megakadályozzák az ajánlatkérőnek a szerződésszegésért fennálló vagy a késedelmi kamatra vonatkozó felelőssége alóli kibújását. A Magyar Kereskedelmi Kamara szerint egy makrogazdasági problémát nem lehet kizárólag jogszabállyal megoldani, csupán enyhíteni. A kialakult helyzetnek költségvetési összefüggései is vannak: az államnak, önkormányzatoknak és háttérintézményeiknek csak annyi kötelezettséget volna szabad vállalni, amennyire biztos fedezet van a költségvetésben. Más gazdasági szakértők szerint meg kellene újítarti a csődtörvényt. Rámutatnak arra is, hogy az építési szerződéseknél a zálogjog bejegyzése sem garanciája annak, hogy a vállalkozó hozzájut a munkája ellenértékéhez, hiszen többen jegyeznek be ilyen jogot a szóban forgó épülő ingatlanra, mint például a finanszírozó bankok. Így a bejegyzések sorában hátrább állónak vajmi kevés esélye van követelései kielégítésére. Krivánszky Árpád Közmeghallgatás A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. szeptember 7-én 16 órai kezdettel a Ferencvárosi Művelődési Központban közmeghallgatást tart a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat vagyonkezelői jogának járóbcteg-szakellátásához kapcsolódó átadásának kérdésében. 6 Ferencváros
