Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. július / 7. szám
Veszélyelhárítás kéménybéleléssel Az el nem végzett kéményjavítások miatt a háztartások kizárhatók a gázszolgáltatásból Budapest kéményseprő-ipari közszolgáltatója, a Főkétüsz Kft. évente egyszer minden fővárosi lakást felkeres, hogy elvégezze a kémények és a tüzelőberendezések kötelező ellenőrzését. A kéményseprő-ipari szolgáltató 2001 óta minden lakónak tanúsítványt ad a kémények és tüzelőberendezések állapotáról, melyben közli, milyen javításokat szükséges elvégeztetni. Sajnos a kéményseprők a korábbi években azt tapasztalták, hogy a tanúsítványban foglalt iránymutatásaikat a tulajdonosok jelentős része nem vette komolyan, ezért számukra tavaly óta már a „Figyelmeztetés” című nyomtatványon jelzik az elengedhetetlenül szükséges javítási, korszerűsítési munkákat, amelyeket mindenképpen végre kell hajtani az életveszélyes állapot elkerülése végett. Abban az esetben, ha a figyelmeztetést követő, újabb éves ellenőrzés során újból találkoznak a kéményseprők a kijavítat- lan hibákkal, kérvényezhetik a Fővárosi Gázműveknél, hogy az életveszély elhárításáig ideiglenesen szüneteltessék a gázszolgáltatást. A figyelmeztetésüket követően érdemes minél előbb helyreállítani a kéményt, annak rendellenes működéséből eredő károkért ugyanis a társaság már semminemű felelősséget nem tud vállalni. Javítási javaslataiban, illetve figyelmezetéseiben a Főkétüsz legtöbbször a kémények bélelését írja elő, 2002 óta ugyanis nálunk is érvényben van az az európai uniós szabvány, miszerint belső szigeteléssel biztosítani kell a kémények állagvédelmét. Ez az előírás különösen időszerűvé vált azáltal, hogy egyre több lakásban cserélik le a régi berendezéseket korszerűbbekre: míg a régebbi készülékek kevésbé hatékonyan használták fel az energiát, azaz magas hőfokon távozott belőlük az égéstermék, a modernebbek az energiatakarékosság jegyében már alacsonyabb hőmérsékleten engedik ki a füstgázt. A hatékonyabb energiafelhasználás azonban azzal jár, hogy az égéstermékből gyorsabban kicsapódik a víz. Az égés során keletkező kéntartalmú gázok a yízzel elegyedve savas kémhatásúvá alakulnak át, ami különösen károsítja a kémény belső vakolatát, és kivirágzásokat, elszíneződést okoz a falazatokon keresztül is. A kicsapódó víz a téli fagyok idején a kémény tetején is komoly veszélyhelyzetet okozhat, hiszen a jég szétre- pesztheti a falazatot, s téglahullást idézhet elő. Ha lehull a tégla, az kárt tehet a tetőben, utcára eshet, de a kéménynyílást is eldugaszolhatja, aminek égéstermék-visszaáramlás és szén-monoxid-mérgezés lehet az eredménye. Noha a kéményfelújítás nem olcsó mulatság, ennek elodázásával nem érdemes spórolni, hiszen az előbbi példák is mutatják: emberéleteket menthet. Bár a kéménybélelést senki sem végzi el fillérekért, a kivitelezők árai között nagy eltérések mutatkozhatnak, érdemes tehát több árajánlatot is kérni. Természetesen nem szabad kizárólag az ár alapján dönteni, hiszen a minőségi munkavégzés és a minőségi anyagok használata rendkívül fontos. A jelenleg használt, leggyakoribb bélésanyagok közül a legtartósabb, ugyanakkor a legdrágább a merev koracél, illetve a FuranFlex elnevezésű, üvegszállal erősített műgyanta bélés (ez utóbbi korrózióállóságára 25 év garanciát vállal a gyártó). A korrózióállóság szempontjából gyengébbek, ugyanakkor jóval olcsóbbak az alumínium béléscsövek. Fontos tudni, hogy elhúzott (ferde) kéménybe a hatályos szabvány szerint már csak vastag falú alumínium béléscsövet lehet behúzni, a vékony falú, hajlékony alumínium viszont nem alkalmazható, mivel ez a behúzáskor könnyen szakad, sérül, illetve a használat során gyorsan korrodálódik. -dVízügyeink - nyári folyadékpótlás Vigasztalanul nézzük az ablaküvegen lefutó esőcseppeket, kerülgetjük a pocsolyákat, felháborodva vacogunk ázott ruháinkban a hirtelen jött májusi őszben, majd néhány nap múlva a rekkenő hőségben kívánkozunk hűsítő permet után. Igen, a víz tagadhatatlanul fontos szerepet játszik életünkben. Száraz számokkal kifejezve szervezetünk átlagosan 60 százalékát alkotja a folyékony éltető elem - újszülötteknél ez az arány 72 százalék, míg időseknél mindössze 50 százalék. Élettani szerepe sokrétű: a vérkeringés strukturális és funkcionális eleme; kémiai reakciók résztvevője; sejtreakciók közege; lehetővé teszi a tápanyagok, a salakanyagok és a gázok oldását, szállítását; szerepet játszik a vérnyomás, a testhőmérséklet szabályozásában; stb. A napi folyadékveszteség átlagosan 2500 ml, a felvett folyadék mennyisége ideális esetben ugyanennyi. A felsoroltakból is kitűnik, mennyire fontos a folyadékháztartás egyensúlyának fenntartása, s e célból összetett mechanizmus munkálkodik szervezetünkben. E finomra hangolt működés azonban könnyen megbillenhet bizonyos állapotokban. Kisgyermekekben, idősekben a szomjúság érzékelése még, illetve már nem megfelelő. A szabályozás károsodása vagy késedelmessége figyelhető meg bizonyos agysérülésekben, cukorbetegségben, az epe- utak, máj, belek, vese megbetegedéseiben, valamint kábítószer (leginkább az amfetamin- származékok: speed, ecstasy) fogyasztása esetén. Fokozott a folyadékvesztés sporttevékenység, láz, hasmenés-hányás, vérvesztés és a külső hőmérséklet emelkedése esetén is. Az emberi test víztartalmának 0,5 százalékos csökkenése szomjúságérzetet vált ki. 2 százalékos folyadékvesztés esetén romlik mind a fizikai, mind a szellemi teljesítőképesség; az első tünetek a fejfájás, a koncentrálás nehézsége, fokozódó szomjúság. 10 százalék körüli súlyvesztés már kórházi kezelést igényelhet! Rohanó mindennapjainkban gyakran elbagatellizáljuk az első figyelmeztető jeleket, holott a gyötrő szomjúság már a szervezet vészjelzése. Tudatos odafigyeléssel, a folyadékpótlás megtervezésével megelőzhetjük a bajt. Fontos tudnivaló a meleg nyári napok közeledtére várva, hogy 30 Celsius-foknál 3 literre, 40 Celsius-foknál 4 literre nő a szükséges napi folyadékigény! A napi folyadékpótlás biztosítására legalkalmasabb a jó minőségű víz és ásványvíz, a gyümölcsökből és zöldségekből készült ivólevek, lehetőleg cukor hozzáadása nélkül, minél magasabb rosttartalommal, a gyümölcstea és gyógytea, a tej és a folyékony tejtermékek - a kefir, joghurt, gyümölcsjoghurt, tejeskávé, kakaó, a levesek, a főzelékek, a mártások, valamint a szilárd élelmiszerek. Az alkohol- és a koffeintartalmú italok csalókák: minél többet iszunk belőlük, annál többet kívánunk vízhajtó hatásuk miatt. Vigyázni kell a magas cukortartalmú üdítőitalokkal is, amelyek hosszú távon nem rendezik folyadékháztartásunkat. Mindig legyen nálunk egy kis üveg víz, gyógytea vagy gyümölcslé, és figyeljünk azokra is, akik ezt kevésbé tudják megtenni: kisgyermekeinkre, idősebb vagy beteg hozzátartozóinkra. Kevés energiával nagyobb bajt előzhetünk meg. Dr. Szabó Györgyi Ferencváros 21 2007. július
