Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. június / 6. szám
Tovább zakatol a gasztrovonat: Pest vendégfogadói így kezdődött - Buda várának 1686-ban történt visszafoglalása romba döntötte az egykori fővárost, és szegénységbe rántotta a vele sorsközösségben élő Pestet. Pest siralmas állapotban volt. Városfalai romba dőltek, külvárosai eltűntek, maga a város elnéptelenedett, s régi, roskatag épületeivel, hevenyészett házikóival, leromlott maradék lakosságával alig emlékeztetett a g r I 11 & w i n e nagy ]^tre, ameiy egykor falai közt tündökölt. Új telepesekre volt szükség, hogy életet hozzanak a romok közé. Ebben a korban egész Európában folyt a vándorlás a tengerentúli gyarmatokra és a török uralom alól felszabadult országokba. A jobb megélhetés reménye és a kalandvágy mozgatta a magukban bízó embereket. Ezek épkézláb emberek voltak, akik sok pénzt nem hoztak magukkal, ehelyett munkaerejüket, ipari képzettségüket és kereskedelmi ügyességüket állították új hazájuk szolgálatába. Az első pesti telepítés 1686-1702 között történt. A kamara ugyanis mindjárt a visszafoglalás után megkezdte az elhagyott telkek olcsó eladását vagy elajándékozását azzal a kikötéssel, hogy az illető azt három év alatt beépíteni tartozik; addig nem tekintették őt teljes jogú tulajdonosnak. Egyesek halmozottan jutottak telkekhez vagy olyan telekcsoporthoz, amely kis birtoknak is beillett. Így szereztek háztelkeket magas állású katonák, állami, megyei és városi tisztviselők, de szemfüles polgárok is. Végül voltak olyanok, akik kevésbé ingyentelekre pályáztak, mint inkább eladó ingatlanok olcsó megvásárlására. Ezekben sokáig nagy volt a választék. Pesten érdemes volt üzletembernek lenni. Igaz, hogy mindenkinek valamely szakmához kellett tartoznia, de e szakmák még középkori keretekben mozogtak, s nem gátolták az újszerű világ kalmárját abban, hogy kihasználja egy egykori főváros újrateremtésének lehetőségeit. Ilyeneknek kell elképzelnünk az első pesti fogadósokat is: sokoldalú üzletembereknek, erős érdeklődéssel a város ügyvezetése iránt. Ami Pest vendégfogadóit illeti, az első pesti szállóról Toll Jakab emlékezik meg 1687- es magyarországi útjának leírásában. „Amikor a Budát Pesttel összekötő hídhoz értünk - írja Toll először Pestre mentünk és vendégfogadó után néztünk, mert ilyent Budának a háború vihara által csaknem egészen szétrombolt házai közt nem remélhettünk.” Az a vendégfogadó (diversorium), amelyben Toll 1687-ben megszállt, az első nálunk az újkori típusból. A magyar vendéglátás rendszere ugyanis kiegészítésre szorult. Eddig vidéken minden nemes ember zokon vette, hogy ha valaki hasonszőrű - még ha nem is ismerte őt - „elkerülte a háza táját”. Papok zárdákban szálltak meg, vagy valamelyik lelkésztársuknál. Iparosok, kereskedők szintén ahhoz mentek, akivel üzleti összeköttetésben voltak. Ha nem volt ilyen, a céh gondoskodott róluk meg a vándorló legényekről is. Ha valakinek senkije sem volt, akkor a városházára sietett, s a bíró vagy a polgármester szállásolta el őt. E rendszer csökevényei még a 19. században is megvoltak. Az elszegényedett, roskatag Pest nyomorú lakóitól azonban efféle vendégszeretetet a 17. században nem lehetett várni. Idegen viszont esőstől dőlt a városba. A legtöbb átutazóban volt Budára vagy a Dunántúlra; volt, aki vásárolni, olyan is, aki eladni akart. Az egyik munkát keresett, a másik telekhez akart hozzájutni. Nemcsak magyar földről jöttek, hanem idegenből is. Ezeknek szállás kellett. Így létesültek a kezdetleges Pest apró szállói, hogy fedelet adjanak. Szerkesztette: Vágvölgyi Mihály GASTRONOMIAI CALENDARIUM (1674 Lőcse, Lippai János által kiadatott) JÚNIUS: A fogoly madarat a bokrokban kell keresni, mert aratás előtt nem igen járnak a mezőre. Tőrrel lehet őket fogni. A tőrt szőrből, vagy vasvesszőből készítse a madarászgató ember. - Úrnapja után kezdődik a legjobb rákászat és az angolna-fogás. - A veteményes kertet szorgalmasan kell gyomlálni, hogy szépen nevelkedhessék a zöldségféle. - Árpát learatni, szénát gyűjteni, hogy magadnak és jószágodnak ne légyen hiánya. Suga Tamás a Veranda Grill&Wine séfjének fapados receptje haladóknak Bobályka A bobálykát tájegységenként (EUsan régiónként) másként készítik el, de lényegében a mákos gubáról van szó: kiflit karikázunk, s hagyjuk kicsit szikkadni. Tejet mézzel, mazsolával, vaníliával, citrom s narancs reszelt héjával ízesítjük, persze nem hagyjuk ki a lényeget a darált mákot sem. Felforraljuk és egy kicsit állni hagyjuk. Majd nyakon öntjük kifliket, megszórjuk porcukorral, és ham! Beleönthetjük a kivajazott jénaiba és betakarhatjuk habbá vert tojásfehérjével, aztán uzsgyi a sütőbe!! Bobályka után remek móka az asztal körül a fogszépségverseny... Lóugrás indulj el a jobb alsó négyzettel és lóugrásban haladva ohasd össze a betűket! Helyes megoldás esetén egy neves ifjúsági író neve alakul ki. s r A E K T E T N V I E F Idő utazás az őskorba Ausztria, Bad Gleichenberg, Rábafuzestől 40 kilométerre! STY^ÄSsSiC PARK A Park nyiívaíaríáss 2007 -Imi: Március 31 -töl október Szünnap nélkül! Napi nyitvatarlás: 9-17 óriág Októberben: 16 óráig Utószezon 20íri-beu: /November 1 - Not ember 30-ig Részletes információ árakról, shovvműsorokról: wmv.stvrassicpark.at Kérdéseikre, kételyeikre "liappm»A>tt válasz” (magsaiul is) jjypfgpf Mag. .Judit Meise! PR - igaz gátétól 00 43 676 90 80 140-es mobil telefonon vagy e-mailen: iudit.mct.sclcraon.at Kedves Gyerekek! A rejtvények hely es megoldásait a következő címre vári uk: Ferencváros Szerkesztősége 1094 Budapest, Tompa u. 12. Beküldési határidő: 2007. június JS. A helyes megfejtést beküldők között három nyertes részére 2-2 db belépőjegyet sorsolunk ki az ausztriai Styrassic Parkba.