Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. június / 6. szám
Forgalmi változások a 4-es metró építése miatt Május 14-étől megindult a Fővám téri metróállomás építése, ezért ettől az időponttól lezárták a pesti alsó rakpartot a Közraktár utca és a Belgrád rakpart között, a járművek itt csak szeptember 2-a után közlekedhetnek újra. Tekintettel arra, hogy a Vámház körutat keresztező kis utcák a rakpart forgalmának csak a töredékét tudják felvenni, ezért már a távolabbi pontokon is táblákon hívják fel az autósok figyelmét a bekövetkező változásokra és a lehetséges elkerülő utakra. A Belváros felől a szűk Sóház utcába, illetve a Belváros felé a Pipa utcába (egyirányúságát megfordították) csak a célfogalomnak célszerű behajtania; így is állandó dugók lesznek itt. A Dél-Pest felől érkezők és az Észak-Pestre igyekvők a Könyves Kálmán körútra, a Vágóhíd utcára, a Mester utcára vagy a Ferenc körútra kanyarodva kerülhetik el nagy ívben a lezárt szakaszt, illetve a Lágymányosi hídon vagy a Petőfi hídon átmehetnek a budai alsó rakpartra. Az Észak-Pest felől érkezők, délre tartók az Árpád hídon és a Pacsirtamező utcán át kerülhetnek a budai alsó rakpart felé, vagy a lezárt szakasz előtt jóval kitérhetnek a József Attila utcán balra. 89-es jelzésű trolibusz közlekedik rövidített útvonalon, az Orczy tér és a Kálvin tér között, amely az Üllői úton fordul vissza a Baross utcába. A 83-as troli teljes eredeti útvonalán trolipótló autóbuszok járnak. Tovább súlyosbítja majd a közlekedési gondokat a felső rakpart lezárása június 21-étől. Nem közlekedik majd akkortól a 2-es villamos sem, helyette villamospótló autóbuszok járnak a lezárt szakaszon. Május 10-től megszüntették a gyalogosforgalmat a Kálvin téri templom előtti járdán. Június 1-jétől kétirányú forgalom lesz a Török Pál utcában, innen közelítheti meg a célforgalom a Ráday utcát. A Kálvin tér Üllői úti sarkán zebrát festenek fel a gyalogosok számára, a forgalmat pedig áthelyezik a Kálvin tér páros oldalára. Megkezdődött a Szabadság híd felújítása a korrózióvédelmi munkálatokkal, amely augusztus 20-ig csak a gyalogosforgalmat zavarja: először a déli járdát zárták le, elkészülte után sor kerül az északira is. A járműforgalom elől augusztus 21-én zárják le a hidat, de a gyalogosok a híd valamelyik járdáján az építkezés teljes időtartama alatt átkelhetnek. krivi 120 éves a soroksári HÉV 1882-ben határozta el a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) az első helyiérdekű vasúti vonal létesítését a Vágóhíd és Soroksár MÁV- állomás között. A helyiérdekű vasútvonalakat koncessziós részvénytársasági formában építették ki, a nagyvasútnál kisebb forgalomhoz igazodóan egyszerűbb kivitelben, jórészt egyvágányosán, helyi anyagok és munkaerő felhasználásával. A mai ráckevei HÉV első, 1887 nyarán átadott, már akkor is normál nyomtávú szakasza mindössze 9,4 kilométeresvolt,scsakPesterzsébetig, akkori nevén Erzsébetfalváig építették ki mindkét vágányt. Ugyanazon év novemberétől már Dunaharasztiig jártak a HÉV-szerelvények, Ráckevéig pedig külön társaság, a Haraszti-Ráckevei Vasút építette ki a vonalat 1891-ben. A két cég később egyesült. A vonalnak két leágazása is volt, az egyik hurok formájában Erzsébetfalvát vette körül - ennek maradványain közlekedik ma a 30-as és az 52-es villamos -, a másik pedig a Gubacsi hídon keresztül Csepelre ívelt át. Tervezték a vágóhídi végállomás beljebb telepítését a Kálvin térre, de a városvezetés a zajos-büdös gőzvontatás miatt ezt nem engedélyezte. Gőzerővel épült ki ezekben az években a főváros többi HÉV-vonala is; üzemeltetésüket 1889-től a BHÉV nevű társaság vette át. Kevesen tudják, hogy a korai időszakban bizony élénk volt a teherszállítás is, számos iparvágány csatlakozott a HÉV-vonalakhoz; darabáru-, sőt postaszállítással is foglalkoztak. A teherforgalom az 1950-es évektől visszaesett, 1996-ban pedig meg is szüntették. Apropó, gőzerő: az első években gőzmozdonyok vontatták a 32 ülőhelyes, a grazi Weitzer cég gyártotta személykocsikat. Tizenhat mozdony közül egy maradt meg, amely annak idején nevet is kapott; a „Haraszti” gőzmozdony, amelyet a Szabad Osztrák-Magyar ÁllamVasút Társaság bécsi gyárában építettek 1887-ben. A zömök, nem egészen 4,5 méter hosszú mozdony 70 lóerő kifejtésére volt képes. A helyi lakosok ellenérzései miatt hamar leáldozott a gőzvontatásnak a HÉV-eken, 1906-ig fokozatosan átvették helyüket a villamos mozdonyok. Mi lett a „Haraszti” sorsa? Sokáig a Láng Gépgyárban tolatómozdonyként teljesített szolgálatot, erősen át is alakították. 1987-ben restaurálták eredeti állapotába. „100 év” feliratú virágkoszorúval köszöntötte különvonatként az 1987 nyarán jubiláló ráckevei HÉV-vonal utasait, majd a Közlekedési Múzeumba került, 1999-től pedig a BKV Rt. szentendrei Tömegközlekedési Múzeumában csodálható meg ez a szépséges szerkezet. Vajon milyen változást hoz a jövő a HÉV-vonal életében? 5-ös metróként emlegetik a szentendrei és a ráckevei HÉV-vonalak tervezett összekötését és a Belváros alatti átvezetését (miközben a 4-es metró építése is épphogy csak elkezdődött). Egy biztos, Európában reneszánszukat élik a helyiérdekű vasutak. Ha mi is ezt szeretnénk, nálunk is korszerűsíteni kell: például nem túlságosan vonzó az utasoknak, hogy a leghosszabb, 40 kilométeres ráckevei HÉV-vonalon egy óra tíz perc alatt döcögnek végig a szerelvények. Krivi Ferencváros 3 2007. június
