Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. április / 4. szám
2007. április / Á prilis I. 1807. Elhunyt RÉVAI MIKLÓS nyelvtudós, szerkesztő, költő; a szegedi kegyesrendieknél, a piarista rendbe lépett. A magyar nyelvtörténeti módszer úttörője. 2.1847. TÁNCSICS Mihály ferencvárosi kapcsolatát igazolja az Üllői út 23 sz. egyemeletes klasszicizáló épület homlokzatán olvasható felírás. AIX. kerületi tanács 1959-ben készíttette, amely szerint „ebben a házban élt a népből kiemelkedő, a népét, a szabadságot az egyenlőség, testvériség szellemében szolgáló” TÁNCSICS Mihály. 4.1883. JUHASZ Gyula tanár, költő, hírlapíró születésnapja. Szegedről a piaristák váci noviciátusába került. A rendet elhagyta, egyetemi évei alatt mély barátságot kötött Babitscsal, Kosztolányival és Oláh Gáborral. A Petőfi és a Dugonics Társaság tagja volt. JÓZSEF Attilának a könyvhétre (1922) megjelent első verseskötete: a SZÉPSÉG KOLDUSA bevezetőjét Juhász Gyula írta. 6.1814. YBL Miklós építész születésnapja. A képviselőház 1866 áprilisában már abban a Sándor utcai új képviselőházban tarthatta ülését, amelyet ő tervezett. A Bakáts téri templom is a tervei szerint készült el, és 1867-ben az operaház tervezésére kiírt pályázatot is megnyerte. 7. 1880. FELVINCZI TAKATS Zoltán művészettörténész, egyetemi tanár, kandidátus születésnapja. HOLLÓSSY Simonnál Münchenben és Nagybányán, Budapesten és Berlinben végezte tanulmányait. Részt vett a Körösi Csorna Társaság és a M. Nippon Társaság alapításában. 8. 1888. Bakáts tér melletti Schriffel vendéglőben megalakult a budapesti tímáregylet. 10.2002. Fél évszázados fennállását ünnepelte a GUNDEL Károly Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Középiskola a Ferencvárosban. II. 1905. „Az utca és a föld fia”: JÓZSEF Attila született a Gát u. 3.-ban, földszintes szoba-konyhás lakásban. Itt írta a Külvárosi éj. Elégia, A város peremén c. verseit. Ezen a napon tartjuk a KÖLTÉSZET NAPJÁT. 12.1827. HOLLÓSY Kornélia - a „magyar csalogány”, a színjátszás őskora nagy énekesnőjének a születésnapja. Nagy nemzetközi sikerek után a Nemzeti Színház tagja. Jelentős szerepet vállalt a magyar szerzők műveinek bemutatásában; ő volt az első Szép Ilonka (Mosonyi M.) és az első Melinda (Erkel E: Bánk bán). 13. 1873. BEÖTHY László színházigazgató, író, újságíró születésnapja. 1903-ban megalapította a Király Színházat. 1918-ban az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. vezérigazgatója, 1923-ban a Bp.-i Színházigazgatók Szövetsége elnökévé választották. 14.1849. Az 1800-ban épült debreceni Nagytemplomban, „a magy ar szabadság őrvárosában” ismertette KOSSUTH Lajos az országgyűlés két házának ülésén a Magyarország függetlenségéről és a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló határozatot. 15. 1856. Elhunyt a nemesi származású IRINYI János. A berlini egyetemen tanult vegyészetet. Bécsi kísérletei közben A hónap névnapja - Márk Jellegzetes szokás volt Szent Márk napján, április 25-én, hogy az ünnepi szentmise után a hívek kivonultak a közeli búzamezőre, és a pap megáldotta a vetést. Ez a búzaszentelés. A szokásnak, bár Márk napjához kapcsolódik, semmi köze sincs az evangélistához, inkább az időjáráshoz, hiszen április vége felé már igencsak zsendül a vetés, szüksége lehet az áldásra. Szent Márk valószínűleg sosem látott búzát; sem Jeruzsálemben, ahol ifjúkorát töltötte, sem később Rómában, majd Alexandriában, ahol 100 körül mártírhalált halt. Életéről az Apostolok Cselekedeteiben olvashatunk. Gyermek volt még (és szemtanú), amikor Jézust a Getsemáne-kert- ben elfogták. Ebben az időben még nem is Márk, hanem anyja játszott nagy szerepet Krisztus és első híveinek az életében. Jeruzsálemi háza amolyan illegális találkahelyként működött. Itt szállt meg többször Péter apostol, aki fiaként szerette a fiatal Márkot, egyes vélekedések szerint ebben a házban zajlott az utolsó vacsora, s a Getsemáne-kert is Márk anyjáé lehetett, a fiú ezért tartózkodhatott a kertben azon a végzetes éjszakán. A házban később is gyakran összegyűltek zsinatra az apostolok, hogy beszámoljanak egymásnak térítőútjaikról. Márk az idősebb apostolok, Péter, Pál és Barnabás segítője volt, sőt egyenesen „Péter tolmácsának” nevezik, mivel evangéliumát az ő római prédikációiból írta meg 50 és 60 között. Úgy tartják, Márk volt az alexandriai egyház alapítója, első püspöke, és valószínűleg Traianus császár uralkodása alatt halt vértanúhalált. A keleti egyházban kezdettől, a rómaiban a 11. századtól tartják ünnepét április 25-én. Szent Márk neve a 9. század óta elválaszthatatlan Velencétől, amikor kereskedők Alexandriából városukba vitték hamvait. Ettől fogva Szent Márk Velence védőszentje, jelképe - senki sem tudja, miért - a szárnyas oroszlán. Velence, amely megalapítása, 697 óta köztársaságként működött és uralkodott a tengereken, büszkén nevezte magát Szent Márk köztársaságának. Pontosan 1100 évig, 1797-ig tartott ez a dicsőség, amelynek Napóleon vetett véget. Szent Márk kultusza azonban máig töretlenül él tovább Velencében. A város és benne a Szent Márk tér az emberi kultúra legfényesebben ragyogó kincsei közé tartozik. Szent Márk nevét kapta Velence híres szülötte, Marco Polo kereskedő, utazó és író, aki újra felfedezte Kínát a középkor számára. Már kereskedő apja is eljutott a távoli országba, ahová 1272-ben fiát, a 17 éves Marcót is magával vitte. Marco Polo 21 évet töltött keleten, s Velencébe visszatérve megírta (pontosabban börtönbéli cellatársának tollba mondta) kalandjait. Könyve, A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai egy csapásra népszerűvé tették íróját, bar kortarsai ketkedve fogadtak, hazugságnak tartották történeteit. Akár igazak, akár nem, Marco Polo nélkül - miként szülővárosa, Velence nélkül - szegényebb lenne az emberiség. Miként szegényebb lenne például Marcus Aurelius, a filozófus császár nélkül is, aki néhány évtized híján Szent Márk kortársa volt. Igaz, jó rómaihoz méltóan ő is üldözte a keresztényeket, de természetesen nem ezért tiszteljük, hanem Elmélkedéseiért, amelyek egy lelkiismeretes, önzetlen, törvénytisztelő uralkodó és ember lelki nagyságának maradandó dokumentumai. Ez a mű közel kétezer éve sikerkönyv, a világirodalom ma is egyik legnépszerűbb alkotása. Jó tudni, hogy 12. fejezetét Solvában, a mai Esztergomban írta meg a császár 170-180 között, amikor Pannóniában vezette a római hadakat a „barbárok” ellen. Diósjenőn szobrot is állítottak neki itteni csatározásai emlékére. Ennél híresebb viszont Marcus Aurelius lovas szobra, az egyetlen megmaradt római kori bronzszobor. Rómában a Capitoliumon áll, a Michelangelo által tervezett talapzaton és téren, a Piazza del Campidoglión. S reméljük, ott fog állni az emberi vüág végeztéig. Ferencz Zsuzsa 16
