Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)

2007. április / 4. szám

Szabadok-e az ötletek? Jordán Tamás estje a Pinceszínházban Annak idején sok vitát kavart s talán kavar még ma is, ha egyáltalán fog­lalkozik még manapság valaki szín­házzal és költészettel, hogy szabad-e nyilvánosság elé tárni egy ember - költő - legbensőbb privát gondolata­it, amelyeket még magának is alig mer kimondani, s melyeket, ha rajta múlik, biztosan nem kívánt volna publikálni. Előrebocsátom: magam is a kétkedők táborába tartozom, ta­lán azért is, mert számomra József Attila több, mindig is több volt költő­nél. Ezt ma már talán kevesen értik, de a hatvanas-hetvenes években a fi­atal értelmiség számára ő valóban egyfajta idol volt, bálvány, mert úgy éreztük, ő az, aki felel minden kérdé­sünkre, amelyeket a világ s mi ma­gunk teszünk föl magunknak. Szava, költészete mérték volt és irányjelző, zaklatott, fájdalmas élete - azt hittük - nyitott könyv számunkra, hiszen ott lüktetett a verseiben, kiolvashat­tuk belőle, és a magunkénak érezhet­tük. Tudtuk, hogy kezelték, hogy analízisbe járt, hogy szabály szerint beleszeretett az analitikusába, s tud­tuk azt is, hogy mennyire tiltakozott a betegség ellen: „Én nem vagyok bolond” - írta. Régóta lehetett tudni a pszichoana­litikus napló létezéséről is, néhány ki­ragadott sora („Öcsödön rossz volt ”) meg is jelent, elhangzott előadóeste­ken, Berek Kati emlékezetes tolmá­csolásában például. De a teljes szöve­get csak jóval később ismerhette meg, aki akarta. S a Szabad ötletek jegyzéke két ülésben hamarosan meg­jelent a pódiumon is, Jordán Tamás előadásában. Amit most a Pinceszín­ház közönsége is láthat-hallhat. Jordán az előadás előtt tartott „rá­hangoló”, de egyben informatív be­vezetőjében elmondja, hogy 1980- ban találkozott a külföldről előkerült s akkor még szamizdatban terjesztett szöveggel, s olyan nagy hatással volt rá, hogy úgy érezte, ezt mindenkinek el kell mondania. El is kezdte Kapos­várott, egyenként „súgta fülbe” a kollégáknak, majd 1986-ban fellé­pett vele a Radnóti Színpadon, ott is ,Julbe suttogós” megoldással: a né­zők fülhallgatón keresztül hallgatták a motyogva-hadarva előadott szöve­get. Jordán úgy érezte, s joggal, hogy ez a rendkívül intim szöveg, melyet a költő 1936-ban analitikusának, Gyömrői Editnek írt, nem ordítható világgá egy színpadról. A fülhallga­tót azóta elhagyták, az előadó egy speciális mikrofonba suttogja bele a felzaklató, vad asszociációkat, egy fájdalmas, szeretette éhes és ezért na­gyon-nagyon kiszolgáltatott ember vallomását. Egyetértek: ha közkincs- csé kell tenni, akkor csak így lehet. Így lehet valamennyire megőrizni az intimitást, elviselni a szöveg sokszor kínosan privát, obszcenitásoktól sem mentes jellegét. Az ötlet kétségkívül sokat segít abban, hogy valóban fel­kavaró élményben legyen részünk, bár változatlanul kétlem, hogy mind­ez ilyen pőrén és nyersen valóban ránk is tartozik. Mindenesetre lenyű­göző, amit Jordán csinál, hatása alól nem lehet egyhamar szabadulni. Színész és közönsége mindig köl­csönösen hatnak egymásra. Ebben az esetben ez fokozottan igaz. A kap­csolat szokatlanul szoros és bensősé­ges, és elhiszem Jordánnak, hogy ezért minden előadás más és más, a közönség nagyon meghatározza az est kimenetelét. A Pinceszínházban sajnos sikerült pár kínos percet is át­élnünk, amikor egy-egy trágár szó el­hangzásakor belevihogtak az elő­adásba. Pedig hát hol van ez a trágár­ság attól, amit ma úton-útfélen hall­hatunk, például az iskolából kitóduló jövő nemzedék szájából! Sajnáltam az előadót, magunkat és legfőképpen a költőt, akinek „poénjait” illett vol­na érettebben és fegyelmezetten elvi­selni. Ferencz. Zsuzsa Budapest Nagyvárad Téri Református Egyházközség Áldott feltámadásünnepet kívánunk minden kedves olvasónak! Húsvéti ünnepi alkalmaink Április 2-7. (hétfő-szombat) 18.00 Evangelizációs Passió-hét az altemp­lomban Április 6. Nagypéntek 10.00 Úrvacso- rás istentisztelet Április 8. Húsvétvasámap 10.00 Úrva- csorás istentisztelet Április 9. Húsvéthétfő 10.00 Úrvacso- rás istentisztelet A Nagyvárad Téri Református Egyházközség rendezvényei Április 28-án, szombaton 10-15 óra között az altemplomban csak hölgyek­nek: Téma: Bölcs és bolond asszonyok Teára, kávéra a gyülekezet mindenkit vendégül lát. Személyes ügyek intézése (keresz­telő, házasság, temetés, egyéni lelki gondozás, gyülekezetbe történő beje­lentkezés) a Lelkészi Hivatalban. 1089 Bp., Üllői út 90. H.-P. 9-13 óra között. Telefonos időpont- egyeztetés: 210-4459. Húsvéti üzenetünk Jézus mondja: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz én-bennem, ha meg­hal is, él, és aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha.” (János 11,25) GARABONCIÁS TALÁNYOK Gyerekek, fiatalok! Rejtvényrovatun­kat a GARABONCIÁS EGYÜTTES szerkeszti. A kérdések, feladatok az együttes útjelzői, érdekességeket idéznek a történelmi játékok jegyében. A rejtvények megfejtését a hónap utolsó tanítási napján adjá­tok postára: Ferencváros újság, 1095 Bp., Tompa u. 12. Küldhe­tnek a megfejtést a GARABONCIÁSOK e-mail címére is: garaboncias@t-online.hu. A helyes megfejtések beküldői jutalomban részesülnek: tör­ténelmi tárgyú könyveket, történelmi játékokhoz használható eszközöket, GARABONCIÁS kivágós játékokat, a GARA­BONCIÁS EGYÜTTES előadásaira szóló bérletet kapnak. A GARABONCIÁS TALÁNYOK utolsó száma után találko­zót rendezünk a rejtvénycsomagok valamennyi megfejtője szá­mára (azok számára is, akiknek nem volt eredményes megfejté­se)! A találkozón történelmi játék, látványos műsor vár rátok, és a GARABONCIÁS TOMBOLÁN értékes nyereményekre szá­míthattok: történelmi játékok, jelmezek, albumok és „Garabon­ciás vendégkártya”, mely számos érdekes eseményre szolgál belépőül. Ä találkozón jelentkezni lehet a GARABONCIÁS EGYÜTTESBE. TALÁNYOK ÁPRILISRA: 1. A Városligetben található egy vár, amelynek épületcsoportjai kü­lönböző korok stílusát idézik. A GARABONCIÁSOK több éven át rendeztek játékos napot a vár udva­rán, és a különböző épületcsoportok előtt az „oda illő” táncot járták a vendég gyerekekkel. Mi a vár neve? 2. A szabadságharc idején a ma­gyar tánc is nagyobb megbecsü­lést kapott, mint addig. A báli tán­cok között egy magyar társastánc csaknem kiszorította a francia né­gyest. Mi a magyar báli tánc neve, amelynek zenéjét Ró­zsavölgyi Márk írta? 3. Mi a neve a rajzon látható, régi pengetős hangszernek, amely számos régi, a GARA­BONCIÁSOK tánckísérete­ként is szolgáló zenében hall­ható? 15 2007. április

Next

/
Oldalképek
Tartalom