Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. március / 3. szám
Március Tavaszelő, böjtmás hava 1926 márciusától nyílt meg „RÓBERT bácsi” (Feinsilber Róbert) ingyenkonyhája a Kálvin téren. 1976 márciusában állították fel Weéber Klára szobrász nonfiguratív EMLÉKOSZLOPÁT a Ferenc téren (Kaposvár ajándéka). 1931. március végén felettünk „vendégeskedett” a GRAF ZEPPELIN léghajó. Március 1. 1949. Felavatták DÉSI HUBER István festőművész emléktábláját az Ipar utca 11. falán. Március 2.1817. ARANY János, az egyik legnagyobb és legnépszerűbb költőnk születésnapja. 1866. Elhunyt GÁLLIK István hídépítő mérnök. Részt vett a budapesti Duna-hidak szerkezetének tervezésében. Március 3.1769. Elhunyt BŐD Péter könyvtárnok, Ráday Gedeon barátja, aki bibliográfiájában megőrizte a régi magyar irodalom címeit, és a „Magyar Athenas” szerzője. 1858. Elhunyt BAJZA József kritikus, publicista, költő. Kisfaludy halála után az AURÓRÁT, majd (1837-43 között) a kor legszínvonalasabb irodalmi folyóiratát, az ATHENUM-ot szerkesztette. Március 6. 1906. Tisztelettel köszöntjük a HENTES utca lakóit az utca névadásának 100. „születésnapján”. Március 8-9.1784. ÁRVÍZ PESTEN. Március 11.1861. DEÁK Ferencet ünnepelték pest-belvárosi követté választása alkalmából. Március 12.1885. Elhunyt BORSODI-BEVILAQUA Béla író, múzeumi segédőr, tagja az 1894-ben, a Ferenc krt. 10.-ben működött PÁPA-féle irodalmi tejivó művészi, írói társaságának. Március 12. 1930. Elhunyt FRÁTER Loránd dalszerző, lakása a Lónyay u. 17. szám alatt volt. A Ludovika Akadémián végzett, nyugalomba 1908-ban vonult mint huszárkapitány. Népszerű (saját szerzeményű) dalaiból, nótaátirataiból háromkötetes gyűjteményt adott ki (Száz szál gyertyát, Tele van a város akácfavirággal). Március 13-16.1888. A nagy dunai árvíz rombolására emlékeztetnek az emléktáblák az Angyal u. 39., a Bokréta u. 32., a Kinizsi u. 20. és 31., a Liliom utca, a RáA hónap névnapja - Gábor „Kell ott fenn egy ország” - így szól a dal, s a nagy világvallások, ha sok mindenben különböznek is, abban megegyeznek, hogy „van ott fenn egy ország”, amelyet titokzatos, de barátságos, az emberekkel napi kapcsolatban álló lények, az angyalok népesítenek be. Az angyalok nemcsak a vallási tanításokban, hanem a néphagyományban is nagy szerepet kapnak, ők azok - a keresztény vallás néhány népszerű szentje mellett -, akiket a vallástalan emberek is olykor a „szájukra vesznek”, és nagy bajukban segítségüket kérik. Nem véletlenül: a hit szerint minden egyes embernek van őrangyala, aki vezeti, vigyázza lépteit, óvja életét. Az angyalok hierarchiájában ők állnak a legalsó, míg az arkangyalok a legfelső szinten, s ők az egyes népek fölött őrködnek. A keresztény vallásban általában négy fő arkangyalt említenek: Michaelt, Gábrielt, Rafaelt és Úriéit. Gábrielt, akit március 24-én ünnepelünk, nemcsak a keresztények, hanem a buddhisták, a zsidók és a muzulmánok is nagy becsben tartják. A keleti hagyomány szerint Gábriel nevéhez fűződik a buddhizmus tibeti elterjesztése, a zsidók szerint Gábriel választotta szét a Vörös-tenger vizét, amikor a nép Egyiptomból menekült, az iszlám pedig úgy tartja, hogy Mohamed az ő általa közvetített sugallatra kezdte meg isteni küldetését negyvenéves kora után, s Gábriel diktálta le neki a Koránt. (Egyes legendák szerint a kávét is ő adta a prófétának.) A keresztény vallásban Gábriel elsősorban a születés arkangyala, ő segíti az ember születési folyamatát (mint ahogy a halálét Michael), ő a hírvivő, aki a fontos híreket közli az emberi fajjal. Gábriel hozza a hírt Máriának is, hogy aki a méhében megfogant, Jézus, Isten fia, a Messiás. De Gábriel az, aki felkelti az emberben az érdeklődést saját népe iránt, ő segíti a természettudományok fejlődését, ő a Vágyódás, az Igazság, az Öröm angyala, az Éden kormányzója s még annyi sok más „funkció” birtokosa. Gábriel a legfőbb kapocs Isten és az emberek között, ő a Hírvivő, Isten hangjának a trombita, a harsona a szimbóluma. A legnagyobb hír, amit - a keresztény vallás szerint - Gábriel a Földre visz, Jézus születése. Ez a bibliai jelenet, az angyali üdvözlet, amikor Gábriel közli Máriával, hogy Isten fia fog megszületni, a reneszánsz festészet egyik legkedveltebb témája. Megfestette többek között a szerzetes festő, Fra Angelico (neve stílszerűen Angyal barátot jelent). Ha az olvasót Firenzébe veti jó sorsa, okvetlenül látogassa meg a San Marco-kolostort, és nézze meg ezt a csodálatos képet, sokak szerint a legszebb reneszánsz festmény. A firenzei Uffiziben megcsodálhatják Leonardo és Botticelli meghökkentően világias szellemű alkotásait. (Botticelli képén Mária kecses, szinte táncosnőmozdulattal fordul a hírhozó angyal felé.) De nem kell okvetlenül Toscanába utazni egy eredeti angyali üdvözletért. A Szépművészeti Múzeumban őrzik El Greco képét, amelyen Gábriel fenyegetően sötét szárnyai szinte lesújtanak a riadt Máriára, mintha előrevetítené a hír súlyos és fájdalmas végkifejletét. Időzzünk még kis ideig a képzőművészetnél. A Szépművészeti Múzeumból kijövet álljunk meg a Hősök terén a Millenniumi Emlékmű előtt. A középen emelkedő 36 méter magas kőoszlop tetején Gábriel arkangyal szobra áll. Jobb kezében a Szent Korona tökéletes másával, baljában az apostoli kettős kereszttel őrködik a város és a magyarság fölött. Képét itt láthatják, sokan talán először, hiszen az angyal aprólékosan kidolgozott figurájára (amely önálló szoborként 1901-ben elnyerte a párizsi világkiállítás nagydíját) legföljebb a körönd magasságából nyílik tökéletes rálátás. Onnan pedig bajos lenne a részleteket is felfedezni. Gábor nevű olvasóink számára némi csalódást jelenthet, hogy a Gábriel valójában női név, mivel a zsidó mitológiában az angyalok női alakok. Nyugodjanak meg, ma Gábor névvel minden esetben férfiakat illetünk, a nőket pedig Gabriellának hívjuk. Ferencz Zsuzsa Ferencváros
