Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. március / 3. szám

Kórháztúra Unatkozik? Nincs programja? Nincs társasága? Spórolna a fűtéssel? Vegyen részt egészségügyi (tortúránkon! Megvan a megoldás! Garantált egész napos elfoglaltság! Nem kell hozzá más, csak tajkártya és személyi. Utazásunkon nincs korhatár, nincs létszámstop. Az élelemről vi­szont mindenki maga gondoskodik. Hogy mi ez a fantasztikus ajánlat? Nos, találja ki, hogy fáj valamije, s menjen el az SZTK-ba, de legjobb, ha az István-kórház sebészeti am­bulanciáját célozza meg. Szinte egy teljes napot tölthet melegben. Ismerkedhet, s a fűtésszámla sem önt terheli. Ne aggódjon, akkor is részt vehet a programban, ha valóban van problémá­ja. A derék túravezetők gondoskodnak arról, hogy a reggeli érkezés után csak este menjen haza. Sőt, ha szerencsés, megnyerheti a hétvégi teljes ellátást - szállást háromszori étkezéssel. Még társakat is kap, és éjszaka horkoló-, illetve szuszogóversenyt rendezünk. Koedukált szo­bákat sajnos nem tudunk biztosítani. Elég a reklámból! Félre az üres fecsegéssel! Februárban „kipróbáltam” ezt a remek ajánlatot egy pénteki napon. Nem „csalódtam”. Reggel 9.38-kor regisztráltam, s 18.20-kor engedtek haza. (Bár a kiválasztottak közé kerültem, visszautasítottam a hétvégi programot.) Bevallom, „csaltam”, s igazi „alhasi pana­szokkal” mentem a Mester utcai szakrendelő­be. Egy nappal előbb már jelentkeztem a sebé­szeten, de csak a másnapi „turnusba” fértem be. A gasztroenterológián kezdtem, itt gyorsan végeztem. Rövid várakozás után - még ismer­kedni sem volt időm - behívtak, s hamar túl­estem az ultrahangos vizsgálaton. Az nem mutatott ki semmit, így a laborban folytathat­tam a túrát. A vérvétel sem tartott soká, s bár nem készültem otthonról vitt befőttesüveggel, rövid idő alatt letudtam a doppingellenőrzést - némi trükkel. A könnyebb tesztanyag-pro- dukálás érdekében ugyanis kinyitottam a csa­pot, és vadul zubogott mellettem a víz. Még csak bő órát töltöttem az intézményben, és máris kaptam jó másfél órás szabadfoglalko­zást, mert - jogosan - ennyi ideig tartott, míg a gépek elemeztek és kiadták az eredményt. A pihenő alatt meglátogatom öcsémet, ahol eszem egy keveset - a nap során először, s jó darabig utoljára. Fél egy előtt már mehettem vissza a „gasztróra”. A leletek sokat nem segí­tettek, így újabb emeletet gyalogoltam fel, és máris az urológiához értem. Nem hiszik el, de egy percet sem kellett várni. Újra zselé került a hasamra, újabb ultrahang, de ez sem súgja meg, hogy mi a fájdalom oka. Ismét részt kell vennem egy doppingellenőrzésen, s ezúttal Szójáték Töltsd ki a rejtvényt. Ha színezett négyzetek­ben lévő betűket össze olvasod Zelk Zoltán egyik versének a címét kapod megfejtésül. 2. SZEMÉT TARTÁLY 1. MELYVASUT 5. BÁNAT 7. RÉCE, RUCA ESÖKAB.ÁT 1. LIBAHANG 3. ÉDESÍTŐSZER 6. PÁSZTOR 9. RICSAJ, ZSIVAJ Kedves Gyerekek! A helyes megoldást a következő címre váijuk: Ferencváros Szerkesztősége 1094 Budapest, Tompa u. 12. Beküldési határidő: 2006. március 15. A rejtvény helyes megfejtésének beküldői között két nyertes rézére egy-egv könyvet és három nyertes részére 2-2 db belépőjegyet sorsolunk ki az ausztriá Styrassic Parkba. STYRASSIC PARK *>*aoi**' í*j*'ifvrl'a Ausztriában a Rábafiizesi Határtól 40 km-re SZEZON2006 A STYRASSIC PARKBAN NYITVAURTÁS: ÁPRILIS 1-TŐL OKTÓBER 31IG SZÜNNAPNÉLKÜL! NAPONTA 9.00 -17.00 ÓRÁIG! ÉJ. ..........ÉJ._____ÚJ A Férfi, akit a majmok neveltek fel..... Az új show-ban színre lép nagy szerelme, "Jane" is..... R észletes információ: árakról schovvmüsorokról, strandakeióról!: www.stvrassicpark.at Tel: 0043-3159-2875.fax: 0043-3159-2875-16. mobiltelefon (magyarul): 0043-676-9080-140 E-mail (magyarul): office@styrassicp.ukat Raktározásra alkalmas 5,5 méter belmagasságú helyiségek 300 m2-től 2000 m-ig bérbeadók Budapest vonzáskörzetében Csömörön, őrzött ipari területen 500 Ft/m-től. Kamion behajtása és targonca használata lehetséges. Érdeklődni lehet a 06-30/385-1766, 06-30/941-2778-as telefonszámokon. ETILÉN 95 KFT. 2141 Csömör, Gárdonyi u. 8. Tel: 06-30/385-1766. 06-30/941-2778 pillanatok alatt ott a minta a pohárban. Csak a színét vizsgálja az orvos, s elégedetten bólint. Vissza a feladóhoz - irány a sebészet. Dok­torunk tehetetlenül teszi szét karját, s hogy ne érjen véget a program negyed kettőkor, javasolja, menjek az István-kórházba, ott megfejtik, mi baj. Fél kettőkor már az István-kórház ambulanciája előtt ülök. S itt kezdődik az igazi móka. Jó egy órán át „néma leventéset” játszanak - a kutya nem szól se a többi beteghez, se hozzám. Ekkor beadhatom a papírjaimat. Bent bújócskázhatnak, mert bár hangos kacagás hallik ki, de a kollégá­jukat sem engedik be jó darabig. Egy bentlakó idős néni nem akar velük játszani, így igen meg­haragszanak rá, és megbüntetik. Félórás várako­zás után megnézik, aztán kitolják a folyosóra. Hiába kéri, vigyék vissza a szobájába, csak nem teszik. Mérgesen mondják, majd jön valaki. A néni csak próbálkozik - „mi van, ha rosszul le­szek, mert már most sem érzem jól magam” ám ez sem hat meg senkit. A játék az játék, és több mint egy órán át otthagyják. Mellettem egy úr, aki már jó ideje csuklik, de vele sem foglal­koznak hosszú ideig. Gondolják, egyszer csak megunja, de nem. Ezért, kicsit duzzogva, de megnézik. Fél négy körül én is bekerülök a vizs­gálóba. Na ja, várni kell, mert vizit van - bár ki tudja, mi tart másfél órát. Kikérdeznek jó alapo­san, majd még egyszer, mert az első játékmester csak tanuló (rezidens) - aztán itt is elküldenek ultrahangra, sőt röntgenre is. Ott ismét találko­zom a csuklós bácsival és feleségével. Beszélge­tünk, mosolygunk, hogy milyen jó programunk van. Újabb várakozással teli negyedórák után túlesek a vizsgálatokon, amelyek persze nem ál­lapítanak meg semmit. Fél öt körül újra az am­bulancia előtt örülünk új ismerőseimmel a vi­szontlátásnak, az úr továbbra is csuklik, míg neje a programot elemzi. Negyedóra múlva meg­látjuk az orvost - úgy hisszük, vége a napnak, és mindketten megtudjuk, mi lesz a sorsunk. De tévedünk. Doki el. S csak majd’ másfél óra múl­va tér vissza. Ekkor pár perc alatt végez a csuk­lós úrral, akit megjutalmaznak remek szereplé­séért, és ott maradhat hétvégén. Sőt, nem sokkal később eldől, én is kiválasztott vagyok. Mégsem élek a lehetőséggel. Visszautasítom a szállást, a háromszori étkezést és még a próbadesszertként ajánlott Nospa infúziót is. Látom, megbántottam a fehér köpenyest, de mit tegyek, gyenge vagyok. Jobban vonzott a másnapi tatárbifsztek-parti a barátaimmal... Mellékesen meggyógyítottak! Az éhségtől és a várakozás miatti gyomoridegtől szinte már nem is érzem az eredeti fájdalmat... Schiller Zsolt Ferencváros

Next

/
Oldalképek
Tartalom