Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. március / 3. szám

2006. március A KERÜLET POLGÁRAINAK LAPJA xvi. évf. 3. szám

Vajda János:

AZ ÜSTÖKÖS

Az égen fényes üstökös; uszálya Az ég felétől le a földre ér.

Mondják, ez ama „nagy”, melynek pályája Egyenes; vissza hát sohase tér.

Csillagvilágok fénylő táborán át A végtelenséggel versenyt rohan.

Forogni körbe nem tud, nem akar, hát Örökké társtalan, boldogtalan!

Imádja más a változékony holdat,

A kacéran keringő csillagot;

Fenséges Niobéja az égboltnak,

Lobogó gyász, én neked hódolok.

Szomorú csillag, életátkom képe, Sugár ecset, mely festi végzetem, Akárhová mégysz a mérhetlen égbe, Te mindenütt egyetlen, idegen!... 1882

Vers a címlapon Vajda János (1827-1897) költő, hírlapíró budapesti lakása a Tompa utca 13. számú ház első emeletén volt. Itt írta Az üstökös című versét 1882-ben.