Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. február / 2. szám
2006. február A hónap névnapja - Mátyás Február Télutó, böjtelő hava 1924 februárjában (a székesfőváros közgyűlése által megválasztott) TÖTTÖSSY Miklós plébánost dr. MÉSZÁROS János érseki helytartó - Valnicsek Béla esperes-plébános asszisztenciája mellett - ünnepélyesen beiktatta. Február 2. 1871. EÖTVÖS József báró, a magyar realista regény és a modern oktatásügy és közművelődés megteremtője, a 19. század egyik legnagyobb alakja elhunyt. A Csillag, ma Gönczy Pál u. 2. alatt, az egykori Kerkápoly-házban megalapította a bölcsészegyetem diákkollégiumát. Február 3. 1116. Elhunyt KÖNYVES Kálmán. Szent László 1095-ben bekövetkezett halála után lett az ország királya. Uralkodása alatt sok gondja volt az országon átvonuló keresztes hadak garázdálkodása miatt. 1960. Elhunyt MATTYÓK Aladár építészmérnök, szakíró. Az FTC-stadion tervezője, első alkalommal 1911-re készítette el a húszezer nézőre épített létesítményt; 1913-ban tovább bővítették korcsolya- és teniszpályával. Másodszorra 1924 augusztusában adták át az átépített stadiont, amelyhez Mattyók 134 m széles és 16 m magas lelátót tervezett. Február 4. 1572. KÁLDI György jezsuita tudós magyarra fordította a Bibliát. 1882. Ma volt az első „telefonos” helyszíni operaközvetítés a fővárosban. Február 5. 1928. A Városi Ferenc segédlelkész parancsnokságával működő 332. sz. Szent Vince CSERKÉSZCSAPAT ezen a napon felavatott cserkészei hétnapos táborozásra indultak a Balatonhoz Hrebák Gergely segédlelkész vezetésével. Február 6.1885. E napon született PÁLL1K Béla állat- és portréfestő. Ungváron tanult, majd Pestre jött, és a Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola növendéke volt. Háromévi ösztöndíjjal Bécsben Engerth Edénél, a történeti festészet tanáránál tanult. Megfestette a királyi pár arcképét, művei közül kiemelkednek a Károlyi István grófot és vadásztársaságát ábrázoló nagyméretű festmények; gróf Andrássy Gyula és gróf Széchenyi István lovas arcképei. A Ferenc József lovagja és az állami aranyérmet is megkapta. Január, február, itt a nyár! No, az ugyan még messze van, de már böjtelő havába léptünk, javában tart a farsang, hosszabbodnak a nappalok, s kezdjük hinni, hogy hamarosan véget ér ez a tél is. És ha nem Zsuzsanna, hát Mátyás csak elviszi a havat, jeget. Hiszen ő a jégtörő, aki „ront, ha talál, ha nem talál, csinál” (na, ez utóbbit nem vesszük jó néven tőle). Egy szó, mint száz, február 24-én, Mátyás napján a néphagyomány szerint megváltozik az időjárás: a nagy hideg megenyhül, vagy ellenkezőleg, a kedvező idő hidegebbre fordul. Több hiedelem is fűződik még e naphoz: az ekkor fogott hal - Mátyás csukája - bő zsákmányt ígér a halászoknak. Ha hideg az idő ezen a napon, jó termés lesz, de ha eső esik, akkor a jég elveri majd a szőlőt, ami savanyú lesz. A legtöbb helyen ettől a naptól kezdve várják a tavaszt. A név a héber Mattitjahu latinos változatából alakult ki, jelentése: Jahve ajándéka. Mátyás valóban Isten ajándéka lett Jézus apostolai számára, akik az áruló Júdás helyére őt választották - sorsolással - maguk közé Jézus hetven tanítványa közül. Helytállt persze a „tartalék” apostol is, és bár életéről kevés adat maradt fenn, azt tudjuk, hogy elhivatottan prédikált sokfelé, még az „emberevők országában” is, feltehetően valahol Afrikában. Elfogták, egyes legendák szerint FERKO Kooperáció a Ferencvárosért Alapítvány Köszönjük támogatóinknak a 2004. évi adójukból felajánlott egy százalékot! Ennek összege 65 250 forint volt. A támogatást az alapítvány munkatársainak jövő évi pszichoterápiás továbbképzésére fordítjuk. megkövezték és lefejezték, mások szerint keresztre feszítették. Ezért egyként ábrázolják karddal, kövekkel, könyvvel, kereszttel és bárd- dal is. Ünnepét a XI. század óra február 24-én tartják, bár 1969-ben - a böjti időszakra hivatkozva - áthelyezték május 14-re. De a naptár szerint Mátyás napja mindmáig február 24-e. Nekünk, magyaroknak Mátyás neve a régi dicsőséget idézi. Legendás nagy királyunk 1443. február 23-án, Mátyás napjának előestéjén született Kolozsváron. Akkor még senki sem sejtette, hogy a tél és a jég az ő életében is sorsdöntő szerepet játszik majd: tizenöt éves korában, a Duna jegén, közfelkiáltással királlyá választották. Jóllehet az eset nem február, hanem január 24-én történt, az Úr 1458. esztendejében, akkor is, micsoda éjszaka volt! A Thuróczy-krónika (1488) így számol be róla: „Az első éjszakán, abban a hideg télben minden csillag fényesen ragyogott az égen, a Duna vize pedig olyan erősen befagyott, hogy a jég hátán úgy járhattak, mint a sík mezőn.” A krónikás szerint negyvenezer ember vonult akkor a Duna jegére, éltetni az új királyt. Zúgtak a harangok, harsogtak a kürtök, sípoltak a sípok, mindenki kiabált, énekelt. Tüzek gyúltak, annyi máglya, „hogy az emberek azt hitték, a csillagok szálltak le az égboltról. Soha még királyválasztás ennyi örömmel, ennyi dicsőséggel nem történt”. És, tegyük hozzá, soha még magyar király annyi dicsőséget nem szerzett az országnak, mint Mátyás. És épp ezért ennyi legenda, anekdota, népmese sem született egyikükről sem. Ő az álruhában a nép között járó, igazságot tevő, a szegények pártját fogó jó és igazságos király, akiről már életében is legendák keringtek. Alakja a magyar irodalom olyan örökbecsű költeményeiben bukkan föl, mint Vörösmarty Szép Ilonkája. Ő a snájdig vadász, aki „ül hosszú, méla lesben”, hogy aztán elcsavarja a szép pásztorlányka fejét. Arany János V. László című balladájában is felbukkan a gyermek Mátyás, a prágai fogoly. Ide, Prága városába röpíti Szilágyi „Örzsébet”, Mátyás anyja levelét a holló. Kedves Mátyások, álruhások és igaziak, királyiak és közrendűek, törjék csak, törjék nekünk a jeget! Hadd jöjjön a tavasz! Ferenci Zsuzsa Mátyás király hermelingaliéros köpenyben (festmény, 16. század) A Liliom Óvoda Lóti-Futi Alapítványa köszöni minden támogatójának, hogy adójuk 1 százalékát az alapítvány céljainak megvalósítására ajánlották fel. A 129 407 forintot a gyermekek fejlődéséhez szükséges eszközökre, játékokra fordítottuk.
