Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. augusztus / 8. szám
Hangoskönyvsarok Thomas Mann: Halál Velencében A halál regénye? A bűn regénye, vagy a szerelemé? A szigorú polgári erények megrendülésének regénye? Kulcsregény, melyben a fiatal Thomas Mann szembenéz és leszámol (vagy legalábbis megpróbál leszámolni) saját démonaival? Velence regénye? Azé a Velencéé, amelyet nem ismernek, nem akarnak megismerni a látványosságra éhes turisták: a bűzös leheletű, baljós árnyakkal teli, fáradt, beteg, haldokló Velencéé? Mindez együtt. Thomas Mann harminchat éves volt, amikor a hasonló problémákat feszegető Tonio Kroger után megírta a Halál Velencében-t. a világirodalom legkülönösebb, legpikánsabb és - mondhatjuk így is - legkínosabb szerelmi történetét. Hőse, az öregedő, elismert és a világ megbecsülésétől övezett író, Gustav von Aschenbach Velencébe utazik, hogy kipihenje az alkotómunkával és a világhírrel járó fáradalmakat. A szállodában, ahol lakik, találkozik egy klasszikus szépségű, elbűvölő lengyel fiúval, Tadzióval, és halálosan beleszeret. A szó szoros értelmében halálosan, hiszen a regény végén Aschenbach valóban meghal, amint tengerparti nyugszékéből a messzeségbe hívogató szerelme után indulna. A történet - mint Thomas Mann minden művében - itt is a lehető legegyszerűbb, mégis számtalan rétege van. Mert Velencében más is meghal, nemcsak egy tiszteletre méltó író, akinek néhány nap alatt felborul jól bejáratott, fegyelmezett, szigorú erkölcsi elveken nyugvó élete, odalesz „tartása”, az „elegáns önuralom”, amely addig vezérlő elve volt. Meghal egy illúzió, hogy az életünket hajlamaink, vágyaink ellenére élhetjük, hogy mindhalálig távol tarthatjuk magunktól mindazt, ami az éppen uralkodó társadalmi normák és saját meggyőződésünk szerint is bűn és kivetnivaló. (Maga Thomas Mann mégis megpróbálta.) Meghal a szépség is, mely nem élhet, ha bűnben fogant. És meghal, hogy újra feltámadjon, ki tudja, hányadszor, Velence is, mely fertőtlenítőszagú sikátoraiban, halottait sebtiben eltakarítva küzd életéért, a szépségért, amit a világnak jelent, immár évszázadok óta. Thomas Mann regényét most a hangoskönyvek kedvelői is el- vagy újraolvashatják, Kulka János ihletett előadásában. Azoknak is érdemes meghallgatni, akik már olvasták a művet, tapasztalni fogják, hogy a hangoskönyv mást is, többet is nyújt, mint a hagyományos olvasás. Nem elsősorban a felolvasó értelmezése miatt, amire véleményem szerint nem sok szükség van, s ezt Kulka nagyon intelligensen el is kerüli. Hanem azért, mert ilyenkor „kénytelenek” vagyunk minden mondatot végighallgatni, nem ugorhatunk át sorokat vagy lapozhatunk át oldalakat, s így feltárulnak a művek eddig rejtve maradt szépségei, felfedezzük - miként e regényt hallgatva is -, hogyan bomlanak ki búvópatakként a vissza-visz- szatérő gondolatok, és hogyan sejlenek fel egy nagy író nagy titkai. Ferenci Zsuzsa Thomas Mann: Halál Velencében - 3 CD Felolvassa: Kulka János Parlando Hangoskönyvek, 2006 Fény - képek és fotográfiák Nagy Zopán kiállításáról A Ferencvárosi Pincetárlat új kiállításán képek, vagyis fotográfiák láthatók. A fényképezőgép a létező valóság rögzítésének eszköze. Ez a gép Nagy Zopán esetében egy régi, körülbelül negyvenéves Yashica, ezzel készíti szép rajzolatú, erősen kont- rasztos, fekete-fehér képeit. A képeket nézve rájövök: itt nem is a gép a fontos, hiszen Brassai, a világhírű fotográfus Párizsban egy olcsó kis boxgép- pel is maradandót tudott alkotni. Nagy Zopán is ezzel kísérletezik. Elgondolkodtató munkák ezek. Az alkotó szándéka szerint a képi meditáció az, amikor hagyja a képein megjelenő alakokat élni. A szereplők belső életének ilyen külső leképezése a témája ezeknek a fotográfiáknak. Ebben a mindnyájunkat körülvevő képi dömpingben üdítő kivételt jelentenek, és az a végtelen nyugalom árad belőlük is, amit legutóbb egy 1890 körüli fotókból rendezett kiállításon éreztem: megigéz az időtlenség érzete. A tudatosan alkalmazott régi technika fekete-fehér képeivel, a témák statikus beállításai sok mindent megidéznek az elmúlt század elejének avantgárdjától a szociofotóig, nézésük mégis igazi intellektuális élménnyé válik. Knox Nyáron is könyvtár A kerületben működő Szabó Ervin Könyvtárak mindegyike nyáron is a megszokott nyitvatartási időben várja látogatóit. Börzsöny utcai könyvtár: hétfő, szerda, péntek: 13-19; kedd: 9-16. Boráros téri könyvtár: hétfő, szerda, péntek: 13-19; kedd: 9-16, csütörtök: 9-14. Mester utcai könyvtár: hétfő, szerda, péntek: 13-19; kedd: 9-16 A Börzsöny utcai könyvtár nyári programja Augusztus 24-én, csütörtökön 17.30-kor- Living Values A Nemzetközi Oktatási Program alapján a belső értékeink feltárását segítő klub negyedik tréningbe. A program vezetője Fried Zsófia, a Living Values magyarországi koordinátora. A részvétel ingyenes, elsősorban óvodás- vagy iskoláskorú gyermeket nevelő szülők jelentkezését várjuk személyesen vagy a 357-5808-as telefonszámon. Eriin Galéria 1092 Bp., Ráday utca 49. Szombathy Bálint Fudballogram A németországi labdarúgó-vb alatt Szombathy Bálint felelevenítette 1970-es rajzakcióját: a nyilvánosság jelenlétében megrajzolta kilenc mérkőzés művészi grafikonját. A 18 rajz megtekinthető e hónapban a galériában. Ferencváros 19 2006. augusztus