Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. július / 7. szám
ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK - MÁSKÉPP KLA-füzetek a toleranciáért címmel ismeretterjesztő füzeteket juttat el a Kurt Lewin Alapítvány középiskolákba. Az akció célja, hogy elősegítse a társadalomtudományos szemléletváltást a középiskolai állampolgári ismeretek oktatása során. A Phare Access program támogatásával létrejött kezdeményezés négy területen kíván újat nyújtani a középiskolai diákok és tanáraik számára: diákjogok, multikulturális Európa, rasszizmus és szegénység. A füzetsorozat a diákokat is érintő társadalmi kérdésekre, problémákra hívja fel a figyelmet. A füzetek a diákokhoz közel álló, érthető szöveggel, sok fényképpel, didaktikus, az önálló gondolkodást ösztönző játékokkal jelennek meg. A füzetekhez kapcsolódóan a www.romapage.hu weboldal oktatás rovatában a tanárok és diákok számára készült információs anyagok, feladatsorok, jogi ismeretek, cikkek válnak elérhetővé nemcsak azok számára, akik részt vesznek a programban, hanem mindenkinek, akit érdekelnek azok a témák, amelyek a füzetekben megjelennek. Az alapítvány munkatársai a füzetek „diákbarát" kialakítása végett a IX. kerületi Weöres Sándor Gimnáziumban végeztek próbatanításokat, ahol az iskola nyitott és segítőkész munkatársai szakmai és módszertani segítséget nyújtottak a program kialakításához. Gelsei Gergő koordinátor tapasztalatai szerint a diákok kezdetben nehezen váltak a valódi közös gondolkodás, az érdemi vita partnerévé. „Ez semmiképp sem az ő hibájuk, a hagyományos, porosz oktatási stílus erre szoktat: fogadjuk be passzívan a katedra felől érkező információt, raktározzuk el, majd kellő időben, a lehető legpontosabban ismételjük meg azt. Vannak dolgok, amiket ilyen módon lehet tanítani, de a szegénységről, idegengyűlöletről, jogokról ilyen formában szinte semmi nem adható át.” Az egyik nehézség, amivel szembe kell nézni az oktatóknak, hogy egy interaktív, vitára ösztönző program kereteibe nem fér bele a hagyományos osztályzási módszer. Azért, mert egy diák mást gondol egy adott témáról, ráadásul őszintén vállalja is azt a közösség előtt, nem lehet rossz jegyet adni neki. Ezzel épp a program célja ellen tenne a tanár: nem a toleranciát, egymás véleményének kritikus, de kompromisszumkész meghallgatását ösztönözné. A lényeg épp az, hogy a diákok a készen kapott paneleket, kívülről jövő - legtöbbször negatív - előítéleteket, attitűdöket önmagukban felül tudják bírálni, valódi, saját véleményekké tudják azokat formálni. Ezt sokféleképpen tehetjük, de egyvalamivel biztosan nem érünk célt: a győzködéssel, az előítéletekkel szemben álló vélemény folytonos hangoztatásával, sulykolásával. Ehelyett az alternatívákat és azok szépségeit kell megmutatni a diákoknak. Bővebb információért keresse fel a www.kla.hu weboldalt, illetve az Alapítvány munkatársait. Csuday Gábor Megalakult a Budapesti Közlekedési Szövetség A kormány május 11-i döntésével létrehozta a Budapesti Közlekedési Szövetséget (BKSZ). A szövetségbe 185 település tartozik 3 millió 300 ezer lakossal. Ez az ország lakosságának egyharmada. A BKSZ határain belül egyaránt lehet majd utazni a BKV, a MÁV és a Volánbusz járműveivel. A világ számos nagyvárosában és környékén működik hasonló rendszer, amely a menetrendek és tarifák összehangolásával gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebb közösségi közlekedést biztosít a terület lakosainak. Az utasok számára nyújtott előnyökért cserébe általában az államnak és az önkormányzatoknak kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, ez megmagyarázza, miért vajúdott itthon a szövetség megalakítása több mint tíz évig. Első lépésként egy közös bérletet bocsátanak ki szeptembertől. Ara, a továbbra is kapható BKV-bérlethez képest 10 százalékkal lesz drágább, mellyel Budapest közigazgatási határán belül mindhárom szolgáltató járművével lehet utazni (a három cég lógója rajta lesz a közös bérleten). Ez elsősorban az ingázóknak jelent megtakarítást, ugyanis csak a városhatárig kell jegyet vagy bérletet vásárolniuk, onnan befelé már a közös bérlet érvényes. A budapestiek számára elsősorban akkor éri meg váltani, ha havonta többször utaznak ki a városból olyan helyre, ahová vonattal vagy távolsági autóbusszal szoktak közlekedni (pl. hétvégi telekre), mert a közös bérlet birtokában csak a városhatártól kell kiegészítő menetjegyet váltaniuk úti céljukig. Ami mindenki számára előnyös: egy összehangolt és színvonalas közösségi közlekedés a személyautóval ingázókat nyerheti meg utasának, így csökkenhet a zsúfoltság Budapesten és a fővárosba vezető útvonalakon, kevesebb lesz a forgalmi dugó, kisebb a lég- szennyezés. A teljes tarifaközösség megvalósításáig - ennek kitűzött időpontja 2010 - még nagyon sok lépést kell megtenni, többek között össze kell hangolni az övezeti rendszereket (a Volánbusznál jelenleg 5 kilométerenként, a MÁV-nál 10 kilométerenként változnak a jegy- és bérletárak), egységesíteni kell az eltérő utazási kedvezményeket. A munkába járáshoz adott utazási költségtérítés rendszere is eltér mindhárom társaságnál. Az összehangolt menetrend már 2006 januárjától megvalósul, ekkortól lesz megvásárolható az éves közös bérlet is a BKSZ egész területén. A szolgáltatók bevételkiesésének ellentételezésére az idei 430 millió forint helyett a teljes jövő évre már 1,8 milliárd forint támogatás jut az állam és a főváros kasszájából. A BKSZ területén elektronikus jegyek és bérletek lesznek érvényben, a főváros ennek a „csipkártyás” rendszer kialakítására és 10 éves működtetésére már kiírta a tendert. Ha minden a tervek szerint halad, akkor még idén decemberben megindulhat az Elektrának keresztelt rendszer próbaüzeme a földalattin. A következő szakaszban a metróvonalakon vezetik be a rendszert, utoljára pedig a felszíni közlekedésben. Teljesítményarányos díjak lesznek, Budapesten belül egy vonalon történő utazás egy egységbe, az átszálló két díjegységbe kerül (itt azért időtartam-korlátozás is érvényesülni fog). Budapesten belül marad a kétféle bérlet, az egyik csak a BKV, a másik mindhárom szolgáltató járataira érvényes lesz. A BKSZ teljes területét zónákra, illetve folyosókra osztják. A zónákat legegyszerűbb koncentrikus körgyűrűkként elképzelni, a folyosókat pedig a legkülső zónahatárig terjedő körcikkeknek. A jegyeknél zónánként egy díjegységet fogyasztunk, a bérletek pedig egy-egy folyosóban lesznek érvényesek (természetesen az átutazott zónák számától függő áron), illetve kibocsátanak olyan bérletet is, amely ezen kívül Budapest határain belüli utazásra is felhasználható lesz. Krivánszky Árpád 2005. július
