Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. október / 10. szám
KONYHAMESÉK Balkáni ízek - feta sajttal töltött sült paprika Befogadó nemzet a magyar. Van, aki ezt fájlalja, van, aki észre sem veszi, van, aki átkozza. Népek, szokások, vallások, hitek és velük együtt ízek vonultak át stratégiailag, földrajzilag és szellemiségében is nyitott kis országunkon az elmúlt évezredekben. Ez a változatosság meg is látszik konyhaművészetünkben. Büszkék lehetünk gulyásunkra, paprikás csirkénkre, töltött káposztánkra, halászlénkre, palacsintánkra, még akkor is, ha ezek közül csak a vérpiros halié hamisítatlanul magyar. (A többit ugyanis - így vagy úgy - a körülöttünk élő népektől kölcsönöztük, majd variáltuk, vagy, mint a gulyás és a pörkölt, megtalálhatók más kultúrákban is.) Azért nem kell szégyenkeznünk, mert „magyarításban” nagyok vagyunk! Tudunk magyaros pizzát, spagettit gyártani, az eredetileg bárányból készült gyrost csirkével helyettesíteni, hamburgerbe csala- mádét applikálni. Jut is, marad is. Vannak olyan ételek is, amelyek változatlan formában nyertek polgárjogot étlapunkon, lásd: feta sajtos görög saláta, tzaziki, sült paprika. Keleti ízek büféjében arab vagy török közvetítéssel jöttek, láttak és győztek. Az effajta büfékben előszeretettel adagolt oregano, borsikafű, kakukkfű nem idegenek ízlelőbimbóinknak. Az elsőt vadmajoránna néven már őseink is ismerték, az utóbbiakat bármely kissé elvadult kertben meg lehet találni. Fetaügyben pedig vita sem lehet: a krémesen lágy, sós, hófehér sajt a legminimálisabb ellenállás nélkül lett a mienk. Bújtassuk most sült paprikába, öntsünk rá leheletnyi olívaolajat, és együk langyos pirítóssal! Hozzávalók: személyenként: 2 paprika; 10 deka feta sajt; 1 evőkanál olívaolaj. A paprikát megmossuk, leszárítjuk, és hústűvel megszurkáljuk 5-6 helyen. Előmelegített sütőbe dugjuk, közepesnél kicsit erősebb tűzön sütögetjük, forgatgatjuk addig, míg minden oldala sötétbarnára sül, az sem baj, ha szenes, úgyis eltávolítjuk a héját. Ha kész, kivesszük, és langyossá hűtjük, csak akkor tisztítjuk meg. Egyes paprikák könnyen megszabadulnak a héjuktól, mások nehezebben, de mindenképpen próbáljuk meg úgy csinálni, hogy a húsuk ép maradjon. A csumákat természetesen kihúzzuk vagy levágjuk, ha sok a magjuk, azokat is eltávolítjuk. A fetát kisebb darabokban, tompa hegyű késsel, óvatosan dugdossuk a paprikába, nehogy az szétszakadjon, de ha felfeslik itt-ott, akkor sincs baj, újra összehajtogatjuk. A jól megtömött paprikákat szépen tálba rendezzük, a fejenkénti egy evőkanál olajat rálocsoljuk, folpackkal letakarjuk, és addig tartjuk hűtőben, amíg meg nem esszük. Az a jó, hogy langyosan éppoly finom, mint hidegen. Másik nagy előnye, hogy napokig eláll. Pirítóssal, zöldsalátával tálalva komplett vegetáriánus vacsora is lehet! Aki nem éri be ennyivel, és dúsabb ízekre vágyik, kísérletezhet a feta ízesítésével. Juhtúróval fele-fele arányban keverve, olajbogyó-darabkákkal, szárított paradicsommal megspékelve, friss bazsalikommal ízesítve tehetjük egyedibbé, de nem érdemes túlzásba esni. Majonézt vagy ketchupöt végképp ne tegyünk bele, nemcsak azért, mert amerikai huncutságok, hanem mert elveszik az étel üdeségét.-mezsuszínvilágát itt most mintha megtagadná. Tobzódik a kék, sárga, zöld, lila, bordó, piros, narancs kavalkádjában. A színek örvénylése időnként feledteti velünk a szigorúan építkező geometriai rendszert is. A legsikerültebb kép az alkotó szándéka szerint is a terem kiemelt helyén, a festőállványon kiállított, fekete alapon piros háromszögeket érdekes konstellációban ábrázoló festménye. A másik kiállító, Gulácsy-Horváth Zsolt bronz kisplasztikákat hozott. A hét darab kis szobor mindegyike igen érdekes, bár más-más értékeket hordoz. Klasszicizáló realizmusától holdbéli csónakosán át, amely kubusok és alig jelzett formák együttese, az ’56-os emlékmű vázlatáig széles az ív. Megkapó lovai, özvegyének torzója élmény a kiállítás látogatójának. Knox 1905. okt. 15.: Elhunyt SZÁSZ Károly író, költő, műfordító, református püspök, akadémikus. Lakása az Üllői út 7. sz alatt volt; itt lakott Arany János is. 1925. okt 16.: A KORONA helyett bevezették a PENGŐ/FILLÉR-t. Az új pénz átváltási értéke: 1 pengő 12 500 koronával volt egyenlő. 1909. okt. 17.: Louis BLÉRIOT francia repülőgépgyáros, tervező és pilóta a gyalogsági gyakorlótéren, a Ferenc József laktanya közelében (a gyáli út és az Üllői út között) szállt le és fel. A nézőknek ezzel nagy élményt nyújtott a La Manche-ot elsőként átrepülő pilóta. 1950. okt. 19.: Az Illatos úton megnyílt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár FIÓKKÖNYVTÁRA. 1878. okt. 21.: KRÚDY Gyula születésnapja. A magyar irodalom egyik legnagyobb írója a Ferenc krt. 8. és 24. sz. alatt lakott. 1893. okt. 22.: A Kálvin téri (hárommedencés) DANUBIUS díszkút felavatása. Felül a Dunát jelképező NEPTUNUS, az alatta ülő női alakok a TISZA, a DRÁVA és a SZÁVA megtestesítői. Az oszlop törzsén domborművű delfinek, kagylók. YBL Miklós és FESZLER Leó alkotását 1959-ben áthelyezték a mai Erzsébet térre. 1879. okt. 24.: SIMOR János bíboros a mai napon szentelte fel a ferencvárosi Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplom 6 harangját, melyeknek összsúlya 3990 kg volt. Walser Ferenc, a harangöntő öt román stílusút és egy lélekharangot ingyen öntött. 1896. okt. 25.: A millenniumi ünnepségekre ezen a napon megnyithatta kapuit a LECHNER Ödön tervezte Iparművészeti Múzeum és Iskola. 1956. A TŰZOLTÓ utca 36. alatti fegyveres felkelők a közös parancsnokság alá tartozó Berzenczey utcai, Ferenc téri, Tompa utcai, valamint a Mester utcai csoporttal - amely a Ráday u. 32.-ben, a diákszállóban működött - súlyos harcokat vívtak a Kilián laktanya környékén. 1716. okt. 26.: A pesti TŰZVÉSZ a Ferencvárosban is súlyos pusztítást végzett. 1995. okt. 30.: Átadták a Sigray Tibor tervezte Lágymányosi hidat. 1943. okt. 31.: A fővárosban negyedikként alapított középiskola, a református gimnázium átköltözött a Kinizsi utcába. A Török Pál és Gönczy Pál buzgolkodása nyomán, gyűjtésből és alapítványokból épített házban, a Széna piacon (a mai Városkapu üzletház) 1859-ben indult meg a tanítás. Samodai József Ferencváros 17 2005. október
