Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. március / 3. szám

2005. MÁRCIUS

A KERÜLET POLGÁRAINAK LAPJA XV. ÉVF. 3. SZÁM

József Attila GYÉMÁNT

Mindenkor idejük van a zsoltároknak.

Gyémánthegyen állunk, de zsebünkben kavicsok vannak.

Nagyon elfelejtettük, hogy angyalok voltunk, kövér vánkosokká tömtük fehér szárnyaink. Most könyörgések szomjazzák erőnket és térdünk alatt lyukassá kopnának a kövek, szívünkben a csillag megfagyott.

Igen. Igen.

Elsüllyedtek a haditengerészek: szelíd révészek csónakáznak isten felé.

Még a nagyon öregek is kiülnek a dolgok előtti egyszerű lócára s türelmet prédikálnak messze, a múlandóság halainak.

Igen, igen.

Ne higgyük el hát barátaim, hogy lapdák helyett ökleinkkel lapdáztunk! Mindent meg kell simogatni, a hiénákat, a békákat is.

Gyémánthegyen állunk, szigorú hó, takard el bűneinket, oldozd fél nyelvünket, mennyei világosság! Te határtalan kristály!