Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. január / 1. szám

/ AZONOS RAJTVONALRÓL — beszélgetés Göncz Kinga miniszterasszonnyal- Mit jelent az Ön számára az esélyegyenlőség?- A kormány 2002-ben az esélyegyenlőség megteremtésének felvállalásával fontos, az egész társadalom érdekét képviselő ügy mel­lett szállt síkra, mely szerint nem szabad engedni, hogy a 21. századi, európai Magyar- országon szó nélkül elmenjünk az egyenlőt­lenségek, a méltánytalanságok mellett. Köte­lességünknek tartjuk, hogy megteremtsük mindenki számára annak a lehetőségét, hogy azonos rajtvonalról induljon az élet bármely területén.- Ön nagyobb hatáskört kapott, mint elődje. Hogyan kívánja kihasználni a nagyobb mozgás­teret, ugyanakkor nem érzi-e nagy felelősségnek e négy, sokakat érintő terület összevonását?- Kinevezésem ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterré egyfelől több lehetőséget jelent, a munkámban nem tör­tént valódi irányváltás. Az ESZCSM politi­kai államtitkáraként, azt megelőzően pedig pszichiáterként, a civil életben is a kisebb­ségek, a gyengébb érdekérvényesítő pozí­cióban lévők, a támogatásra szorulók egyen­lő esélyeinek megteremtését tartottam leg­fontosabb célomnak. A kormányzati szerkezet megváltozása kap­csán sokan fejezik ki aggodalmukat, úgy vé­lik, hogy a nagyobb „csúcs”-minisztérium megalakításával elaprózódik az erőnk, illetve a figyelmünk. Ennek épp az ellenkezője igaz, hiszen ezúttal valódi rálátásunk lesz az élet valamennyi fontos területére, a kapcsolattar­tás szorosabbá válik, miközben a koordiná­ciós, horizontális szerepünk és az ezzel kap­csolatos feladataink sem szűnnek meg. Önál­ló minisztérium felügyelete alá szerveződik valamennyi hozzánk tartozó terület, melynek következtében megfelelő hatáskörrel, még sikeresebben tudjuk képviselni az esély- egyenlőség megteremtését.- Korábban azt nyilatkozta, hogy az integrált szolgáltatásokra helyezik a hangsúlyt az intéz­ményi finanszírozás helyett. Hogyan képzeli el a szociális ágazat átstrukturálását?- A szociális ágazat átstrukturálásának a szo­ciális törvény módosítása az alapja, mely újra szabályozza az önkormányzatok alapellátási feladatait is. Ennek során a feladatok mint szolgáltatások, tevékenységek jelennek meg, amelyeket különböző szervezeti keretek között lehet az önkormányzatoknak biztosí­tani. Az önkormányzatok teherbíró képessé­géhez fog igazodni a kötelezően ellátandó szolgáltatások köre, vagyis a törvényjavaslat lakosságrészhez köti az egyes feladatok ellá­tását. A lakosságszám növekedésével bővül a kötelező szolgáltatások köre. (A fogyatéko­sok támogató szolgáltatását például csak 10 ezres lélekszám felett kell biztosítani.) Ennek keretében új normatív támogatások kerülnek bevezetésre, például, a házi segít­ségnyújtásra, étkeztetésre, utcai szociális munkára. Ezekre a támogatásokra a nem ál­lami szervek - egyház, alapítvány - által fenn­tartott intézmények is jogosultak 2005-től. (Korábban csak akkor vehették igénybe, ha az önkormányzatokkal ellátási szerződést kötöttek. Emellett a társulási formához tartozó szolgáltatás bevezetéséhez többlettá­mogatás kapcsolódik. Sor kerül az önkor­mányzatok, valamint civil szervezetek által igénybe vehető állami támogatás átalakítá­sára is, amely a feladat ellátásához fog a jövőben kapcsolódni.- Ön korábban jelentős szerepet vállalt a szoci- álisasszisztens-képzés kialakításában. Mint tudja, kerületünkben nagy számú, szociálisan hátrányos helyzetű kisebbség él. Vannak-e arra nézve tervek, hogy a szociális asszisztenciával lehet-e segíteni a hátrányos helyzetűek sorsán?- Szociális szakemberek jelenleg is nagy számban dolgoznak a szociális és gyer­mekjóléti szolgáltatások területén. Egyedül természetesen sem ma, sem a jövőben nem képesek e családok problémáinak megoldá­sára. Ez csak teammunkában lehetséges a munkaügyi szakemberek, pszichológusok, szociális munkások, jogászok összefogásával. Ebben a csapatmunkában pedig továbbra is szükség van a szociális asszisztensek ismere­teire, tudására.- Eseti parlamenti bizottság jön létre a magyar- országi és uniós drogstratégia összehangolá­sára. Milyen konkrét lépésekre lehet számítani a fővárosban?- Hazánk európai uniós tagországként aktí­van vesz részt az unió 2005-2012 közötti időszakra vonatkozó drogstratégiájának ter­vezésében. Céljai között szerepel a tagálla­mokban működő, tudományos alapokon nyugvó, hatékony és közérthető prevenciós, kezelési és rehabilitációs rendszer kidolgo­zása és továbbfejlesztése. Szeretnénk, ha ezek a szolgáltatások Budapesten és vidéken is tovább bővülnének, illetve még hatékonyabb eszközöket alkalmaznának. Az unió drog- stratégiájának prioritásai között szerepel a kábítószer-használathoz kötődő egészségká­rosodási esetek (HÍV- és hepatitisfertőzések) csökkentése. Célunk az ártalomcsökkentő szolgáltatások támogatása, létrehozásuk mel­lett a működtetésükhöz szükséges biztos ala­pok lehetőségeinek megteremtése. Kisdi Máté Novemberi számunk 12. oldalán Egyenes út címmel megjelent írásunkból véletlenül kimaradt az oktatási kulturális és sport osztály előadójának neve. Bodó Gézánétól ezúton kérünk elnézést. Szolnoki Andrea főpolgármester helyettes, és a Fővárosi Közterület Fenntartó Rt. vezérigaz­gatója, december 3-án, a Heim Pál Gyermek- kórházban a főváros ajándékaival lepte meg a kis betegeket. “i 5 2005. január

Next

/
Oldalképek
Tartalom