Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. december / 12. szám
Nincs olyan ferencvárosi polgár, aki ne járt volna már legalább egyszer a Bakáts téren, s ha futólag is, ne csodálta volna meg a tér közepéről az égbe nyúló, karcsú templomtornyot. Azt azonban talán nem sejtik, hogy Budapest egyik legszebb templomának szolgálnak díszletül a környező középületek, a polgármesteri hivatal, s Schöpf-Merei Kórház, az iskola és a tér déli oldalán emelkedő gyönyörű lakóépületek. A tér 1873 óta viseli Bakócz Tamás egykori esztergomi érseknek régies nevét. Különböző változatok (Bakács, Bakáts, Bakóc) után végül Bakócz Tamásként honosodott meg a név a magyar történetírásban. Bakócz Tamás jobbágyok Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 2000-ben végzett felmérése megállapította, hogy világszerte növekszik a megvakulok száma. A szakemberek szerint ez számos gazdasági és társadalmi problémát vetít előre. A WHO október 10-ét a látás világnapjának nyilvánította, és 2001-ben meghirdette a Vision 2020 elnevezésű programot, amely célul tűzte ki a vakságot előidéző okok jelentős visszaszorítását 2020-ra. Ehhez hazánk elsőként csatlakozott. Az idei világnapról a SOTE I. Számú Szemészeti Klinikáján ünnepi közgyűlésen emlékeztek meg a magyar szakemberek. Dr. Németh János, a klinika főigazgatója a vakság társadalmi jelentőségére és a megelőzés lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A professzor elmondta, hogy hazánkban évente több mint hatezerrel nő a súlyosan látássérültek száma. Négy megyére kiterjedő vizsgálattal igazolták, hogy okai hasonlóak az iparilag fejFerencvárosi séták: a Bakáts téri templom ivadékából lett Mátyás király kancelláriájának tagja, majd II. Ulászló mellett a hivatal vezetője, és „második királyaként valójában ő kormányozta az országot. Egyházi karrierje is szédítő magasságokba ívelt; győri püspök, majd esztergomi érsek lett, 1550-ban pedig bíborossá nevezték ki. Megválasztották a keleti egyház fejévé, majd 1512-ben, II. Gyula halála után ő is harcba indult a pápai trónért. Az ő nevéhez fűződik a török elleni keresztes hadak toborzása, amikor a felfegyverzett jobbágyok Dózsa György vezérletével végül uraik ellen fordultak. Később, a hatalomból kiszorulva kedves városába, Esztergomba vonult vissza. Humanista, tudós, mecénás volt, vagyonából támogatta a művészeteket. Esztergomban kápolnát építtetett, amely a magyar reneszánsz építészet legszebb alkotása. A kápolna s benne Bakócz Tamás sírja ma is látható az esztergomi bazilikában. A Bakáts téri templomot 1867-ben kezdték építeni, és 1879. április 24-én szentelték fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére. Terveit Ybl Miklós készítette, miként a kerület másik ékessége, a Fő- vámház (ma Közgazdaságtudományi Egyetem) szintén az ő nevéhez fűződik. A két építkezés szinte egy időben zajlott, a Duna-parti vámközpont alapjait három évvel a templomé után, 1870- ben rakták le. Ybl Miklós a kor legnagyobb hatású, legtöbbet foglalkoztatott építésze volt. Korábbi sétáink során szóltunk róla, hogy maga is húsz éven át lakott a Ferencvárosban, az Üllői út 17. számú házban, amelyet szintén ő épített. A Bakáts téri főplébánia-templom háromhajós, kereszt alaprajzú, eklektikus stílusban épült. A főbejárat felett álló Szent Ferenc-szobor Szász Gyula alkotása, a szent másik szobra az északi (a polgármesteri hivatal felé néző) mellékhajó külső homlokzatán található, Stróbl Alajos munkája. A gótikát idéző külső megjelenés bent a román stílus kissé robusztus egyszerűségével ötvöződik: a magasba ívelő főhajó négy pár tömör, klasszikus díszítésű oszlopon nyugszik. A szószék oldalán a négy evangélistát ábrázoló domborművet Feszler Leó készítette, az északi mellékhajó oltárképét Than Mór festette. A belső díszítéseken Lotz Károly is dolgozott. A Bakáts tér és környéke ma élőbb, mozgalmasabb, mint valaha. Jönnek a kerület lakói a polgármesteri hivatalba (amelynek épületét 1884- ben kerületi elöljáróság céljára emelték, s azóta megszakítás nélkül ekként működik), jönnek a gyerekek az iskolába (a kerület első, máig működő elemi iskolája nyílt meg itt 1859-ben), és jönnek örök hűséget esküdni a fiatal párok a házasságkötő terembe, gyereket szülni a szemközti kórházba. De a Bakáts tér természetesen egész Budapesté. Ahogy a „mi” Ráday utcánk is a Kultucca kulturális eseményeinek színhelye, amelynek a tér ma már elválaszthatatlan része. Több mint tíz éve itt rendezik meg a Ferencvárosi Nyári Játékokat. Az előadások hangulata itt, a templom előtti kis téren, a karcsú torony és a susogó, buja platánok tövében semmi máshoz nem hasonlítható. Ferenci Zsuzsa kony kezelést lehetővé teszi. A szürke hályog sebészi gyógyítása terén komoly eredményeket értek el a magyar szemészek. A sikeresen megoperált betegek aránya eléri a nyugati átlagot. Ebből adódik, hogy a szürke hályogból kialakult vakság aránya meredeken csökken. A gyermekszemészet terén is akad tennivalónk: a tompalátás szűrése fontos feladat lenne, hogy minél kevesebb gyermeknél alakuljon ki az egyszemes látás. A koraszülések számának visszaszorításával csökkenthető lesz a köznyelvben tévesen elterjedt „inkubátoros vakság”. A vakság oka ez esetben a kis súllyal világra jött csecsemő ideghártyájának fejletlensége. A rehabilitációt kívánják elősegíteni a SOTE I. számú Szemészeti Klinikája, a látássérültek különféle civil szervezetei, iskolái és rehabilitációs központjai egy telefonos tanácsadói szolgálattal, amely hamarosan megkezdi működését. Bartha Zsuzsanna r 9 2005. december A vakság megelőzhető lett országokéihoz: első helyen áll az időskori makuladegeneráció, másodikon a cukorbetegség szemészeti szövődményei, harmadikon a rövidlátás, és negyediken a zöld hályog. A megelőzés, a szűrés és a gyógyítás országos szintű megszervezése kiemelt népegészségügyi feladat mind a négy területen. A leggyakoribb ok, az időskori makuladegeneráció még szinte gyógyíthatatlan, de a világszerte erőteljesen folytatott kutatások eredményei biztatóak. Szomorú, hogy Magyarországon mintegy 36 ezer megvakult cukorbeteg él, holott a korszerű készítmények alkalmazásával, a betegek alapos tájékoztatásával és a diabetológus, a belgyógyász és a háziorvos szoros együttműködésével a vakság 90-95 százalékban megelőzhető lenne. A 40 év feletti lakosság körében a zöld hályog 2 százaléknál gyakrabban fordul elő, tehát népbetegség. Szükség lenne egy gondozói hálózat kiépítésére, amely a korai felismerést és a haté
