Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. ferbuár / 2. szám

ÜGYINTÉZÉS ÉS INFORMATIKA Mint arról előző számunkban beszámoltunk, a ferencvárosi önkormányzat bevezette a hitelesített elektronikus ügyintézést. így szá­mos ügy elintézéshez már nem szükséges sorba állni, ha rendelkezünk internettel és elektronikus aláírással. Most Szolcsányi Györggyel, a polgármesteri hivatal informati­kai referensével az indulásról és a további fejlesztésekről beszélgettünk.- Az országos viszonylatban is első e-önkor- mányzati rendszer elindítását az évtized ele­jén határoztuk el. Mivel a hivatal számító- gépparkját és a kapcsolódó hálózati infra­struktúrát a rendelkezésre álló keretek kö­zött folyamatosan fejlesztjük, és a kerület honlapja (http://www.ferencvaros.hu) is rég­óta üzemel, elsőként a weboldal azon felüle­tét kellett kialakítani, ahol az ügyintézéshez szükséges dokumentumok hozzáférhetőek. Ehhez ezeket az iratokat úgy kellett elektro­nikus formára alakítani, hogy továbbra is megfeleljenek az ISO 9001 minősítésnek. Az elektronikus ügyintézés másik alapköve a dokumentumokat e-mailben beküldő sze­mély azonosíthatósága volt, amely elektroni­kus aláírással lehetséges. Ezeket hazánkban több cégtől is lehet igényelni, és a levelek hi­telesítését is ők végzik. Az önkormányzat a NetLock Kft.-t választotta partneréül. Mivel a hivatal ezt az ügyintézési formát preferálja, „Snobismo ungherese!” ( magyar sznobság!)- mondta ki sommásan véleményét be­szédtechnika tanárunk, Fischer Sándor, ha valaki előkeló'sködve, szándékosan idegen szót használt a magyar helyett Ha élne, bizonyára nagyon meglepődne. Annyi idegen nyelvű felirat, ter­mékelnevezés látható mindenütt, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Amerikanizálódunk: ha vásárolni megyünk, nem a boltot keressük fel, hanem a shopping centert. Gépkocsink nem teljes felszereléssel ellátott, hanem fullextrás. Ha jól érezzük magunkat, happy-k vagyunk. Sétára walkmant viszünk magunkkal, nem a kis magnót... Az üzletek portáljai is alaposan megváltoztak. Gyakran nehéz kitalál­ni, hogy mi kapható ott, milyen szolgáltatást ajánlanak, hiszen nincs feltűntetve magyarul. Pedig négy éve jogerős a törvény: „...mindazokon a területeken, ahol a gazdasági reklámtevékenység során szöveges - akár írott, akár szóbeli - közlés útján történik a reklám közzététele (a magyar nyelvű sajtótermékekben, rádió- és televízióműsorban, illetve bármilyen szabadtéri reklámhordozón), főszabályként kötelezővé teszi a magyar nyelv használatát. Ezzel a reklámot közzétevő személyek és szervezetek részére elsődleges kötelezettséget állapít meg a magyar nyelv használatára.” Mivel az elmúlt évtizedben Magyarország idegenforgalma jelentősen megnőtt és évente több miihó külföldi látogatja meg az országot, a törvény: „...lehetővé teszi a reklámtevékenység során a magyar nyelv dolgozása még kézi munkával történik, az anyagi erőforrások korlátozottsága és az időigényesség okán. A legfontosabb egy olyan automatikus ikta­tórendszer bevezetése, amely a különböző irodákhoz beérkező és az azoktól kimenő dokumentumokat kezeli, a megfelelő helyre továbbítja, és a későbbi ellenőrizhetőség ér­dekében naplózza is azokat. Másik feladat az irodákon használt szoftverek korszerűsítése. Az, hogy az iktatórendszerrel automatikus kapcsolatban legyenek, az oda érkező leve­lek tartalmát fogadni tudják saját adat­bázisukba, és a keletkezett dokumentumokat átadják az iktatásnak, továbbküldésre. A leg­nagyobb feladat azonban a meglévő adat­bázisokban évtizedek folyamán felhalmozó­dott információk, adatok átvitele az új rend­szerekbe. A fejlesztések alvállalkozók bevonásával történnek. A szükséges pénz egy része saját forrásból származik, a többit központi támo­gatásból és pályázatokból szándékoznak elő­teremteni. Utóbbiak azonban csak akkor áll­nak rendelkezésre, ha a szoftver fejlesztése minősíthető stádiumban van, vagy máshol már üzemszerűen működik. Elképzelhető egy központilag ajánlott rendszer is, melynek bevezetése alacsonyabb költséggel jár. Kép és szöveg: Steiner Gábor használatának olyan módját, amely mind a magyar közönség, mind pedig a külföldiek számára előnyös. A nyelvhasználati követelmény ezért teljesíthető azzal is, ha a reklám idegen nyelvű szövegén (szövegrészem) kívül annak ma­gyar nyelvű változata is megjelenik, feltéve, hogy a magyar nyelvű szöveg legalább ugyanolyan jól érzékelhető, valamint legalább ugyanolyan méretű, mint az idegen nyelvű szöveg (szövegrész).” „A törvény hatályba lépése előtt elhelyezett, az üzlet elnevezését meg­jelenítő, valamint a fogyasztók tájékoztatását szolgáló más feliratokat legkésőbb a hatálybalépést követő egy év elteltével e törvény előírásainak megfelelően kell megváltoztatni (kiegészíteni) vagy kicserélni.” Kerületünkben azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb helyen mindkét felirat megtalálható. Például világos, hogy a Nektár Healthfood Store bio- és natúrélelmiszereket forgalmaz. A peepshow más néven Kukkolda. De vajon mivel foglalkozhat a Winner Line Kft.? Mert erre sehol semmilyen utalást nem találtunk. (Pedig ezt magyarul is fel kéne tűntetni!) Sokan úgy vélik, csak akkor lehetnek divatosak, ha beszédüket is teletűzdelik idegen szavakkal. Pedig nyelvünk olyan gazdag, hogy szülte minden szóra találunk megfelelő rokonértelmű szót. A magyar nyelv, ezt régóta tudjuk, a nemzet élő közege, amely a kultúra és tudomány legfőbb hordozója. Vigyázzunk épségére, hogy utó­dainkra is átörökíthessük. Hiszen: nyelvében él a nemzet - ahogy ezt Kazinczy Ferenc megfogalmazta. Garamvölgyi Annamária az első száz igénylő a támogatásunkkal sze­rezheti meg elektronikus aláírását, amelyet a cég honlapján kell igényelni. Az önkormány­zat honlapján ehhez minden információ megtalálható. A novemberi indulás után a parkolási en­gedély és „nullás” adóigazolás-igénylés, épít­mény- és telekadóbevallás, adóegyenleg-el­lenőrzés, gépkocsi-kijelentés intézhető elekt­ronikusan. A fejlesztéseknek és a törvényi szabályozásnak köszönhetően egyre több terület kerül ebbe a körbe, így a szociálpoli­tikai, építési és más irodák is hamarosan fogadják az így érkező megkereséseket. Az okmányiroda is idetartozik, ám ezek az or­szágban központi irányítás alatt állnak, így az elektronikus ügyintézés kialakítása is a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Ahhoz azonban, hogy a teljes ügyintézési folyamat automatikus legyen, még sok min­den szükséges, hiszen a beérkező iratok fel­NYELVÉBEN ÉL A NEMZET Ferencváros 5 2005. február

Next

/
Oldalképek
Tartalom