Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. november / 11. szám
2005. november 1 0 1 GYEP HELYETT BETON? Hosszú hetek óta - amióta a Főtáv megkezdte a lakóházak hőközpontjainak átépítését, az önálló hőfogyasztásmérők kialakítását - ez a kérdés nyugtalanít nagyon sok embert a lakótelepen. Felindulásukat az okozza, hogy a munkák nyomán az épületek mellett nagyjából hat négyzetméteres betonfelületek keletkeztek, jelentősen csökkentve a zöldterületet, elcsúfítva a környéket. Érthető, hogy sokan kétségbeestek. Bácskai János környezetvédelmi tanácsnok megkeresésünkre elmondta, hallott már az ügyről. Elsősorban azt kell eldönteni, hogy technológiailag szükséges-e ekkora betonfelület. Ha igen, akkor kompromisszumos megoldást kell találni a kivitelezővel. A zöldfelület helyreállítása pályázati pénzekkel is támogatható, melynek kiírását kezdeményezni fogja, ha más módon nem orvosolható a helyzet. Schill Tibor, a Városüzemeltetési Iroda vezetője szerint a benyújtott tervek alapján a lekötőaknák kialakításához úgy adták a tulajdonosi hozzájárulást, hogy csak a kerek aknafedelek kerültek volna a föld felszínére. Amikor szembesültek a kivitelezés ilyen módjával, szóban azonnal visszavonták a hozzájárulásukat. Ennek ellenére újabb két aknát alakítottak ki a már kifogásolt módon. Leállították a munkákat, és ismét kapcsolatba léptek a kivitelezővel. Megállapodtak, hogy a betonfelületekre - a kivitelező költségén - mindenütt húsz centiméter vastag földréteget helyeznek el, amelyet be is füvesítenek. Helyreállítási kötelezettség terheli a lakótelepen elektromos kábelcserét végző Elműt is, sőt a régi kábeleket is el kell távolítaniuk. Ahol nem a zöldfelületet bontották meg, ott az aszfalt felső rétegét is újszerű állapotba kell hozniuk. A műszaki ellenőrök többször is vizsgálták, figyelemmel kísérik a munkálatokat. Csak két olyan aknakömyék marad a lakótelepen, amelyet műszaki okokból nem szabad visszafüvesíteni. Ezekre a helyszínekre a kivitelezőnek konténeres zöldnövényeket kell elhelyeznie. A lakótelepi közterület-helyreállítások helyzete egyébként szerepel a részönkormányzat következő testületi ülésének napirendjén is. ŐSZI VIRÁGMUNKÁK A hideg idő beálltával most is elpusztultak a lakótelep egynyári virágai. A kertészek azonban október derekán is lelkesen dolgoztak mind a hat virágágyáson. Bieber Elemémé feltárta az őszi sürgés-forgás okát: tizenkilencezer árvácskát ültetnek el a lakótelepen, hogy az elkomoruló időben is színes virágoknak örülhessünk. A fagyok beálltáig lehet majd gyönyörködni a virágszirmok látványában, akkor fenyőgallyakkal takarják be a virágszigeteket. Ez az egyetlen megoldás, amely anélkül, hogy összenyomná a növényeket, képes számukra kellő védelmet nyújtani. A virágok megóvása a fagytól azért is fontos, mert az árvácskákkal együtt tizennégyezer tulipánhagyma is a földbe kerül. GONDOLJUNK A MADARAKRA! A József Attila-lakótelep lakóinak közismert élővi- lág-szeretete egyre inkább kiterjed tollas barátainkra, a madarakra. A Madárbarát mintakert és a különféle, már meglévő vagy maguk barkácsolta házikók mellé a Föld Napja alkalmából kiírt környezetszépítő pályázaton ötven madáretetőt és harminc madárodút is igényeltek a lakosok. Vállalták azok rendszeres gondozását, a késő őszi és téli időszakban a folyamatos feltöltésüket. Ez jelentősen megnöveli a zord időben is velünk maradó madarak túlélési esélyeit. Ahhoz, hogy a tavasz ismét madárfüttyel köszönthessen ránk, bizony elkél a segítség. A helyi madármentők tevékenységét a Rönk is támogatja: két és fél mázsa madáreleséget oszt ki, amit a Toronyház utca 3.-ban, a készlet erejéig lehet igényelni - kérelmezőnként legfeljebb öt kilót. PARKOLÁSI GONDOK Az ember nem gondolná, hogy a kereskedelem vevőkkel kapcsolatos stratégiája időnként hogyan gyűrűzik tovább, alaposan megkeserítve mások életét. Amióta az Europark és az OBI néhány hónapja megszüntette épületei előtt az ingyenes parkolás lehetőségét, a József Attila-lakótelep Kispest felé eső, Üllői út környéki részén megnehezedett az autósok élete. A helyi gépkocsi-tulajdonosok egyike, Katona Árpád a következőképpen foglalja össze tapasztalatait.- Egyre nehezebb a parkolás. Hiába költött az önkormányzat hetvenötmillió forintot a parkolók kialakítására, ha azokat újabban mások veszik igénybe, nem azok vagy nemcsak azok, akiknek eredetileg szánták. A két bevásárlócentrum fizetőssé tett parkolása miatt katasztrofális állapotok alakultak ki nálunk. Hihetetlenül megnőtt azok száma, akik itt állnak le az autóikkal, amíg bevásárolnak. Mi elmegyünk dolgozni vagy ügyeket intézni, s amire visszatérünk, nincsen egyetlen szabad parkolóhely sem a környéken. A bevásárlóknak ráadásul semmi sem drága, szemrebbenés nélkül veszik igénybe zöldterületeinket, teszik tönkre szépen gondozott parkjainkat. Gyors beavatkozás kellene. Úgy gondolom, érdemes lenne itt is parkolóórákat felállítani. Ezek védenék a helyi autósok érdekét, akik matricáikkal továbbra is ingyenesen parkolhatnának, míg a pénzbedobási kényszer miatt a hívatlan gépkocsik jelentős része alighanem gyorsan odébbállna. Akik mégis itt hagynák kocsijaikat, növelnék az önkormányzat bevételeit. Az itt keletkezett parkolási bevételt a részönkormányzatnál lehetne hagyni. Ezzel bővülne az új parkolók kialakítására szolgáló keret. Valamit sürgősen tenni kéne, mert a jelenlegi állapotok nehezen viselhetők el hosszabb távon. RÉGI ADÓSSÁG A mostoha körülmények gyakran tűnnek örök életűnek. A Dési Huber utca 22,-nél a hatvanas évek elején - a lakótelep építése közben, a tervektől eltérően - helyi kezdeményezésre egy garázst, illetve parkolót alakítottak ki, amelyhez azonban út nem készült. Lett helyette olyan, amilyet a közlekedő gépkocsik kitapostak maguknak. Egy-egy nagyobb esőzés után hosszú ideig tengelyt marasztaló sártengerré vált a környék. Aztán jöttek a sápadt kísérletek évekig: homok, salak, murva. Többnyire mit sem ért. Annyi év után azonban érdemi változás következett be: a részönkormányzat intézkedése nyomán megszületett egy valódi útszakasz. ÜNNEPELTEK A GÖRÖGÖK A legutóbbi népszámláláskor magát a görög nemzetiséghez tartozónak valló több mint másfél ezer budapesti polgár közül - Zugló után - a legtöbben a Ferencvárosban élnek.- A közzétett adatok szerint százhuszonkilenc a kerületi görögök száma - tájékoztat Szamarinotisz János, a Ferencvárosi Görög Kisebbségi Önkormányzat (FGKÖ) elnöke, majd hozzáteszi: - a tá- gabb körhöz tartozók száma, akik jelezték, hogy a görög kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődnek, kettőszáztizenkettő. A lakótelepen, ahol az FGKÖ irodája is található, negyven, hagyományaikat, közösségüket őrző, színes életet élő görög csaFerencváros
