Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. november / 11. szám
2005. november A GÁT UTCA 3.-BAN SZÜLETETT... AZ ALAPKŐ Dr. Kovács Józsefet, a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat főigazgatóját a kerületért végzett áldozatos munkájáért az önkormányzat a Ferencvárosért Emlékéremmel tüntette ki. Eletútjáról és hivatásáról kérdeztük.- Születésemtől fogva kötődöm a kerülethez. A Gát utca 3.-ban, József Attila szülőházában laktak szüleim, én is oda születtem. Már a nagyszüleim is a Ferencvárosban éltek a húszas évektől, az egykori Hutter és Lever Szappangyárban (később Elida Szappangyár, majd Caola) dolgoztak a Thaly Kálmán utcában. Magától értetődött, hogy az édesapám is ebbe a gyárba került, itt volt tanonc, majd szappanfőzőmester. Innen ment nyugdíjba is. Az édesanyám raktáros volt a gyárban, s jómagam gimnazistaként és egyetemistaként dolgoztam itt a nyári szünetekben. A Gát utcából a Balázs Béla utcába költöztünk, majd 1963-ban a József Attila-lakótelep lakói lettünk. 1974-ben megnősültem, és két évvel később Kelenföldre költöztünk.-Hol végezte tanulmányait?- A Lenhossék utcai iskolában fejeztem be az általános iskolát, majd a Fáy András Gimnáziumban érettségiztem. Jelentkeztem az orvostudományi egyetemre, de nem vettek föl. A véletlen hozta úgy, hogy egy évig műtősként dolgoztam a Honvéd Kórház urológiai osztályán, s ez az élmény egy életre meghatározta szakmai pályafutásomat. A diploma megszerzése után már tudatosan választottam az urológiát. Szerencsémre a János Kórház urológiai osztályán sikerült elhelyezkednem. Az évek során végigjártam a ranglétrát: voltam orvosgyakornok, segéd- és alorvos, adjunktus és főorvos, 1995-99 között pedig a kórház főigazgató főorvosa. A kilencvenes évek végén a Ferencvárosnak, ezen belül a labdarúgócsapatnak voltam a vezető főorvosa. A mai napig szép emlék az FTC-nél eltöltött idő. Egykor maga sem hitte volna, hogy élete mekkorát változik. Egy egészségügyi kutatólaboratóriumban dolgozott tizenöt évig. Közben elvégezte az egri tanárképző főiskolát biológia-mezőgazdasági szakon, majd angolul tanult, de nem akart katedrára állni, mígnem a főiskolán az egyik tanársegéd azt mondta: „Magának pedig tanítani kell!” Lánya osztályával gyakran mentek kirándulni, volt alkalma a tanárokkal eszmét cserélni. Egyszer aztán az egyik tanárnő maguk közé hívta. Csak egy év múlva mondott igent, s akkor került a Körösi Csorna Sándor Általános Iskolába napközis nevelőnek. Köfler Lajosné 22 esztendeje tette meg ezt a lépést. Eleinte nem volt könnyű dolga, de kollégái segítettek, főként Kiss Pálné Vera néni, aki felfedezte nevelői képességeit. Aztán mind tapasztaltabb lett, a Sütő Jenő a - ma már páratlanul sikeres és nemzetközi hírű - középső-ferencvárosi rehabilitáció kezdeményezője volt. A rendszerváltás előtt, a nyolcvanas években a kerület tanácselnökeként kiharcolta az első tömbök felújítását, a rehabilitáció elindítását. Munkásságával máig követendő példát mutatott a kerület mai vezetőinek, akik sikeresen folytatják megkezdett munkáját. Tevékenysége elismerését már nem élhette meg, ezért posztumusz kitüntetését, a Ferencvárosért Emlékérmet felesége, Karácsonyi Etelka vette át. -mezsu- (Fotók: Krivi) 6 1 Ferencváros A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat főigazgatójaként, 2001-ben tértem vissza a kerületbe. Az eltelt 31 év alatt urológus-sebész szakorvos lettem, onkológus-szakvizsgát tettem, megszereztem a kandidátusi címet és az egészségügyi menedzseri közgazdászdiplomát is. Jelenleg fő munkám a FESZ igazgatása, de nagy örömömre szakmámat is művelhetem: urológusként rendelek a Mester utcai rendelőben. Szerencsésnek érzem magam, mert mindig azt csinálhattam, amit szeretek. Egyébként is hiszem, hogy egy igazgató akkor tudja átérezni a gondokat, ha maga is orvosként dolgozik.- Mondana néhány szót a családjáról?- Feleségem gépészmérnök. Két felnőtt lányunk van, és hamarosan megszületik a második unokánk. Nagyobbik lányunk jogász, a kisebbik biológus. Mindkettőre nagyon büszkék vagyunk. -Ha van egy kis szabadideje, mivel tölti?- Fiatalkoromban horgásztam, és nagy örömömre az önkormányzatban alakítottunk egy horgászegyesületet, így ismét hódolhatok szenvedélyemnek. Bartha Zsuzsanna „MAGÁNAK PEDIG TANÍTANI KELL!” napközis munkaközösség vezetőjeként, később osztályfőnökként, iskolai gyermekvédelmi felelősként, kerületi munkaközösség-vezetőként, majd igazgatóhelyettesként is bebizonyította rátermettségét. Nyolc éve nevezték ki az iskola vezetőjének. Abban, hogy a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola 2004-ben két tannyelvű lett, neki volt a legnagyobb szerepe. Angolul tanítanak itt rajzot, technikát, testnevelést, éneket, környezetvédelmet, angol irodalmat és országismeretet. Még a biológia és a matematika angol nyelvű oktatása is bevált és nagy tetszést aratott a 7-8. osztályosoknál. Az igazgatónő úgy véli, gyereket nevelni akkor lehet hatékonyan, ha követelünk tőle, feladatot adunk neki, rendszert alakítunk ki az életében. Harminchét tanár készít fel itt az életre 328 diákot. Ahhoz, hogy egy tanuló eredményes legyen az iskolában, elengedhetetlen a támogató szülői háttér. Ha a pedagógus a szülővel egy nyelvet beszél, a gyerek lesz az igazi nyertes. Nemcsak a munkahelye köti Köfler Lajosnét a József Attila-lakótelephez. Harminckét éve él itt, és két társasház közös képviselője. Lánya, aki a Képző- és Iparművészeti Szakközép- iskolában végzett, szintén pályamódosításra készül. Gyes mellett a tanárképző főiskola hallgatója, németet fog majd tanítani. A minta az édesanya, akinek átlagon felüli teljesítményét a Ferencvárosért Emlékéremmel ismerték el. (Garamvölgyi) Fotó: Steiner Gábor
