Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. október / 10. szám
Ferencvárosi séták A régi Budapest gyomra Amióta az utóbbi tizenöt évben megépültek az új bevásárlóközpontok, több „gyomra” lett a városnak, s a hajdani központi Vásárcsarnok is elvesztette kitüntetett szerepét. De azért még ma is szépen csillog, sőt, új szerepkörben jeleskedik: turistalátványossággá lépett elő, útikönyvek ajánlják az idelátogató külföldieknek, s ők jönnek is szépen, hosszú, tömött sorokban, önfeledten fényképez- kednek a dölyfös szalámirudak, a „magyarosch” paprika- és fokhagymafüzérek alatt. Mi pedig hol mosolyogva, hol bosszankodva kerülgetjük őket. Mert szupermarketek ide, üzletláncok oda, a Vásárcsarnok mégis csak más. Ide el kell jönni néha. Még akkor is, ha a hús nem mindig kifogástalan minőségű, a zöldséget meg a gyümölcsöt pedig valószínűleg minden árus ugyanattól a nagykereskedőtől vásárolja, annyira egyformák. Mégis jó bejönni, főleg, ha már szert tettünk egy megfelelő, nem csúszós talpú cipőre. A szupermarketeknek, a megváltozott vásárolói szokásoknak is köszönhető, hogy a külföldiekkel együtt mi is felfigyelünk végre a Vámház (nemrég még Tolbuhin) körúti Várárcsarnok építészeti szépségére, s büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy ez a csodálatos épület éppen a mi kerületünk egyik ékessége. Természetesen nem véletlenül emelték éppen itt; a közeli Duna-parton működött a pesti piac, a szabadban, ernyők, sátrak alatt, elégtelen higiénés körülmények között. Már az 1860-as években felmerült ennek az áldatlan állapotnak a felszámolása és egy fedett vásárcsarnok építése. De csak jóval később, már a Fővámház felépülése után, 1892-ben írta ki a főváros a pályázatot a csarnok tervezésére és megépítésére. Kilenc pályamű érkezett be, köztük külföldi építészek tervei is. Végül a második díjat nyert pályázó, Petz Samu műegyetemi tanár terveit valósították meg. Nem tudni, milyen lehetett a nyertes terv, s miért nem azt építették meg, de a város nem járt rosszul ezzel a döntéssel - az eredmény gyönyörű lett. A Vásárcsarnok építését 1895-ben kezdték meg, vasszerkezetét a Ferencvárosban működő Schlick gyár készítette. A nyitást a millenniumi ünnepségek idejére, 1896 októberére tervezték. A csaknem kész épületben azonban tűz ütött ki, szinte teljesen leégett. Ennek ellenére decemberben már átadták, és 1897. február 16-án megnyitották a közönség előtt. A csarnok nemcsak szép lett, Budapest máig egyik legszebb épülete (eklektikus stílusban épült, tetejét, miként a Levéltárét, Zsolnay-majolika díszíti), hanem építészetileg is a kor legmagasabb műszaki színvonalát képviselte. A Dunáról alagúton keresztül közvetlenül a raktárakba juttatták az árut, melyet a csarnokon belül síneken mozgattak, az alagsori hűtőházak a legkorszerűbbek voltak. A város hamar megkedvelte az új piacot, mely a következő évtizedekben valóban Budapest gyomra, központi élelmiszercsarnoka, az első számú „bevásárlóközpont” volt. Koronás fők is tették itt tiszteletüket; a sort Ferenc József császár nyitotta meg, aki már 1897 májusában meglátogatta. Vehetett itt csomóba kötött májusi cseresznyét, friss tojást és jóféle baracklekvárt kedvencéhez, a császármorzsához. Ferenci Zsuzsa, fotó Krivi Megújult a Ráday utca 47. Immár megszokott, de örvendetes eseménnyé vált, hogy a Ferencvárosban negyedévente avatnak egy-egy felújított lakóházat. Most csak annyi az eltérés - emelte ki avatóbeszédében dr. Gegesy Ferenc polgármester -, hogy ezúttal a Belső-Ferencváros van soron. A felújítás első ütemében, 2004-ben már megszépült az utcafront. A földszinten a „kultucca” jellegének megfelelően művészeti galériák kaptak helyet. Az udvari két épületszárny most befejezett szakaszában kevesebb, ám komfortosabb lakást alakítottak ki. A felújítás 220 millió forintba került. Megújult a kert is, amelyet öt terebélyes fa díszít; itt nem kellett facsemetéket ültetni. A ház építészeti érdekessége a főlépcsőház emeleti lépcsőfordulóinak mintás mozaikpadlója, illetve a melléklépcső- ház csigavonalban emelkedő lépcsősora, krivi AZ EURÓPAI CSARNOKOKÉRT Jordi Portabella, Barcelona főpolgármester-helyettese és a barcelonai Vásárcsarnokok Intézetének elnöke a mai napon tett budapesti látogatásán megállapodást kötött dr. Dénes Ákossal, a Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatóságának vezetőjével a budapesti Fővám téri Nagyvásárcsarnok és a barcelonai La Boquería Vásár- csarnok együttműködéséről. A nagyvárosi piacok egyedülálló értéket képviselnek Európában. Nemcsak a városi élet hagyományos színhelyei, hanem az ott kínált minőségi élelmiszerek is hozzájárulnak a városlakók egészségének megőrzéséhez is. Az elmúlt években Budapest és Barcelona önkormányzata olyan programokat indított el történelmi városrészeiben, amelyeknek célja a városi élet hagyományos tereinek visszaszerzése. Budapesten és Barcelonában is elindult a legfontosabb piacok felújítása, korszerűsítése annak érdekében, hogy megfeleljenek a polgárok új igényeinek, a modern fogyasztási szokásoknak. A most megkötött együttműködéssel a két város a hagyományos piacok népszerűsítésére és a leghíresebb és legjellegzetesebb európai piacokat, vásárcsarnokokat felölelő hálózat megteremtésére törekszik. A szerződés egyben előfutára a közeljövőben a Budapest és Barcelona között megkötendő barátsági és együttműködési megállapodásnak. Főpolgármesteri Sajtóiroda Ferencváros r 9 2005. október
