Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. augusztus / 8. szám
2005. augusztus Ami t a gyógyszerekről tudni kell A gyógyszer gyógyászati célból alkalmazott anyag, amely betegségek megelőzésére, enyhítésére; a szervezet normális működésének helyreállítására és fenntartására alkalmas. Ezt a meghatározást Dr. Matejka Zsuzsanna főgyógyszerész néhány évvel ezelőtt megjelent könyvéből idéztem. Egy-egy ellenőrző vagy rutinvizsgálat során minden esetben elhangzik az orvos kérdése: szed-e a rendszeresen valamilyen gyógyszert, s ha igen, akkor mit? A válasz nem egy esetben az, hogy tudja, doktor úr, azt a sárga bogyót meg azt a zöld-kék kapszulát. Az előírt gyógyszereket beszedjük ugyan, de ismerjük-e hatásmechanizmusukat, szedésük általános szabályait? Feltételezem, most sokan kérdezik: miért kellene ezeket ismerni, azért van az orvos, aki állandóan ellenőriz. Bármilyen meglepő, gyógyszer nincs mellék-, azaz alkalmazása során jelentkező nem kívánt hatás nélkül. Jó tehát, ha pontosan ismerjük azokat az anyagokat, amelyekre túlzottan érzékenyek vagyunk vagy lehetünk (pl. penicillin), mert erről az orvost mindenkor tájékoztatni kell. Ellenkező esetben veszélyes tünetek léphetnek föl. Vannak olyan készítmények - kenőcsök, szemcseppek -, amelyek az alkalmazás helyén hatnak. Az általános hatású gyógyszerek - injekció, tabletta, aerosolos készítmények - az alkalmazás helyéről a vérkeringés útján jutnak el a szervezet minden részébe. Ahhoz, hogy a gyógyszer optimálisan fejthesse ki hatását, feltétlenül be kell tartani az orvos és a gyógyszergyártók utasítását! Ha egy időben többféle tablettát szedünk, tudnunk kell, hogy egymással milyen kölcsönhatásban állnak. Lehetséges, hogy erősítik vagy rontják a hatást, de előfordulhat, hogy teljes mértékben megváltoztatják egymás kémiai viselkedését. Az orvosok ismerik ezeket a szabályokat, ezért teszik fel minden esetben a fenti kérdést. A gyógyszerek indokolatlan szedése mérgezést okoz, hiszen a szervezetbe került vegyszernek nincs feladata. A nyugtatok és az altatók túlzott alkalmazásával pedig függővé válhatunk. TÉRFOGLALÓ ELEKTROGRÁFIÁK A Térfoglaló című kiállítás egy kísérletező kedvű művész, Haász Ágnes úgynevezett elektrográfiáit mutatja be. Elektrográfia. ízlelgetem a szót. Az elektro valamiféle elektromossággal működő masinát sejtet. A gráfia nyilvánvalóan a grafo szóból származik, mely a szóösszetétel tagjaként a vele összetett fogalomnak az írással, rajzolással fennálló kapcsolatát jelzi. Látható tehát, hogy itt a fénymásolók és a számítógépek világáról van szó. Mostanában oly sok szó esett erről a szinte alig elképzelhető mátrixvilágról, a Mix Realityről, így fokozott érdeklődéssel nézem a képeket. Az alkotó, aki majd’ húsz éve kísérletezik ezzel a kifejezési formával, először gyorsmásolóval és mindenféle fénymásolókkal kezdte. Természetesen fekete-fehérrel, mert az volt csak, és szigorúan nyilvántartva, ahogy abban az időben szokás volt. Később jött a számítógép, majd a 3D. Ennek alkalmazásával a tér és a sík viszonyát szeretné újraértelmezni. Most itt tart kísérleteiben. Mindennek alapjául a mozdulatot választja. Az elmozdulás a mozgásfolyamat része. Úgy tűnik, itt mintha a futurista gondolathoz, a mozgás direkt ábrázolásához kötődne. Az elmozdulások ritmikus jelenségként sokszo- rozódnak. Ábrázolható mozdulatsorok jönnek így létre. Haász Ágnes számítógépével eltört síkokat, irreális absztrakt tereket is létrehoz. Kísérletei során újabb és újabb művekben kísérli meg a nagy szintézis létrehozását. Az absztrakt síkok ürességével ütközteti az újra felfedezett futurista alakformációt, egy új szintézist próbálva létrehozni a ma eszközeivel. Az absztrakt sík rideg nyugalmával így izgalmasan ötvöződik, talán felesel is vele a jelenlét pillanatainak megörökítése. A színenlét itt a lényeg, egyfajta virtuális térben. Érdekes, hogy ez Haász Ágnes munkáiban paradox módon a múlandóságot idézi fel. A mátrixvilág azt sugallja, hogy az élet olyan árnyképek sorozata, amelyeket az agyba küldött stimulusok hoznak létre. Descartes első elmélkedésében valami hasonló kérdéssel foglalkozik: az érzékelés útján szerzett tapasztalat pontosan visszaadja-e a valóságot, és vajon megalapozhatja a tudást? Erre a kérdésre itt a kiállításon magának a nézőnek kell válaszolnia. Knox A gyógyszert a szervezet a fölszívódás után idegen anyagként kezeli, ezért átalakítja, hogy kiüríthesse. Ezt a folyamat a biotranszformáció. A gyógyszereknek mindössze 10 százaléka a hatóanyag, a többi a vizelettel kiválasztódik a szervezetből. A méregtelenítés során a gyógyszert a máj kiválasztja az epébe, onnan kerül a vékonybélbe. A vékonybélből megint kiválasztódik, újra bekerül a májba, s ez a körforgás ismétlődik, miközben a kiürítendő egyre csökken. A szteroidok és bizonyos hormonok nehezen ürülnek, állandóan visszakerülnek az említett körforgásba. Nem véletlen, hogy a rendszeres gyógyszerfogyasztóknak nem ajánlott az alkohol fogyasztása, mert az pluszterhelés a májnak. A gyógyszer kiválasztódásának egyik sajátos formája, amikor elraktározódik a szervezetben, a csontokban, a körmökben, a hajban. Ezért derülhet fény évszázadokkal később egy méreggel elkövetett királygyilkosságra vagy öngyilkos tettre. Bartha Zsuzsanna ADJUNK VÉRT NYÁRON IS! Minden évben az év végi karácsonyi ünnepek és a nyári szabadságok, mezőgazdasági munkák idején - a nemzetközi tapasztalatokhoz hasonlóan - csökken a véradási aktivitás, melynek magyarázata a véradók szabadságolása, a felsőoktatási intézményekben tanulók vakációja. Ugyanakkor, különösen nyáron a megnövekedett turistaforgalom, az embert próbáló hőség miatt gyakoribbak a balesetek, és az egészségügyi intézmények is változatlan kapacitással működnek, sőt a betegek nagy része a nyári szabadságának idején szánja rá magát a tervezhető műtétekre. Ennek az aránytalanságnak (ami a nagyobb vérfelhasználás és kevesebb véradó arányból adódik) feloldására ezúton is kérjük a lakosságot, hogy véradásukkal járuljanak hozzá a biztonságos vérellátáshoz, és sose felejtsék el: ADNI MINDIG JOBB, MINT KAPNI!” (Mark Twain) Országos Vérellátó Szolgálat 22
