Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. július / 7. szám
2005. július t C SAK A ZENE VAN -10 ÉVES MATÁV ZENEHÁZ Szeretek zenét hallgatni. Még jobban szeretek jó zenét hallgatni. Amit ennél is jobban szeretek: jó zenét megfelelő' körülmények között hallgatni. A Matáv Zeneház ilyen hely. A Páva utcai téglás-üveges épület emberi léptékű, kívülről-belülről. Ha átjutunk a bejáraton, és leadtuk a kabátot és az esernyőt, a Nagytere előtti „aulában” kedves fényképek fogadnak. Bernstein nyújtja ki a nyelvét valakire, Kodály elborult arccal komponál. Innen nyílik a Nagyterem - és most megállnák egy pillanatra. A „Nagy” ugyanis relatív, nem lehet több mondjuk ötven négyzetméternél, van, akinek méretesebb nappalija van. Ezek a méretarányok érvényesek az egész épületre. A minőséget viszont nem méterben mérik, annyira nem, hogy az ember a légkört ettől (is) valahogy családiasnak érzi. Az összképhez hozzátartozik az elegáns, de nem hivalkodó belső. A hatszögletű Nagyteremben a közönség félkörben ülve, a lépcsőkön elhelyezett székekről rálát a zenekarra, látni a zenészek arcát, gyakorlatig „benne ülünk” az előadásban. Ez adja az intimitás érzését, a közvetlen kapcsolatot a művészek és köztünk: érezzük, hogy nekünk játszanak. Ilyen élmény volt az évad kezdő koncertje, a Bolyki Brothers „a cappella” előadása. Négy fiútestvér, négy mikrofonnal: „a hangszereink mi vagyunk” - zengett énekes névjegyük refrénje. A négy húszas-harmincas éveiben lévő srác ezután lenyűgöző show-t adott elő, a csúcspont a „Hová mész te kis nyulacska?- változatok volt: hallhattuk gregoriánban, Bach-kantátaként, country, Elvis-, rap, és techno stílusban. A közönség majdnem leesett a székről a nevetéstől, bámulatos volt, hogy a négy testvér húsz év énektanulás után mit tud művelni a hangjával. A Zeneház Nagyterméről a koncerten kiderült, hogy az akusztikája kifogástalan, gyakorlatilag Dolby Surround-érzés volt, mindenhonnan jöttek a hangok, megtelt velük a terem, és nem kellett túl nagy hangerő ehhez a hatáshoz. Hasonló színvonalas előadások lesznek az évadban végig, teljesen önkényesen kiemelnék néhányat kedvcsinálóul: „Októberfesti hangulatok jódli- és táncbemutatóval”, „Korok zenéje a reneszánsztól napjainkig”, és több zenés-mesés hangszerbemutató. Itt lesz még a Benkó Dixieland Band, a Budapest Ragtime Band és Dés László is. Ha a Zeneházról beszélünk, meg kell említeni a Matáv Szimfonikusokat, mivel ez az ő „otthonuk”. Több zeneházi koncerten is közreműködnek a művészeik, bár nagy koncertjeik sajnos - hely hiányában - nem itt vannak. Nagyon kedves kezdeményezés a zenekar és Ligeti András zeneigazgató részéről, hogy az Ifjú Versenygyőztesek Gálaműsora keretében lehetőséget biztosítanak tehetséges zeneiskolai növendékek számára, hogy a Matáv Szimfonikusokkal zenélhessenek. Ez azért fontos egy tanuló életében, mert így kiderülhet, hogy szólistaként vagy más irányba menjen tovább. Békefi Olivér Az üzleti rendezvények általában nem érintik meg úgy egy város életét, műit egy kulturális vagy politikai esemény. Visszagondolva a rendszerváltás óta eltelt évekre - a Kongresszusi Központ néhány páneurópai konferenciáján kívül nem is volt ilyen méretű rendezvény Magyar- országon, most pedig éppen a Ferencvárost, közelebbről az újonnan megnyílt Művészetek Palotáját szemelte ki a világ egyik legnagyobb vállalata arra, hogy számos ügyfelét csábítsa kerületünkbe. A Canon rendezvénye nem csupán üzleti szempontból fontos, hiszen a cég olyan városok után választotta Budapestet, mint Frankfurt, Stockholm, Milánó vagy London. Ez pedig azt mutatja, hogy nem csupán a fővárost, de szűkebb pátriánkat is egyenrangúnak érezhetjük az elmúlt másfél évtizedes fejlődés után Európa nagyvárosainak kerületeivel. A Canon Concerto ugyanis - ahogy az üzletemberek e találkozóját nevezik - nem csupán a hazai vállalatok vezetőit fogadta kerületünkben, de több mint két és félezer külföldi meghívottal is megismertette a megújult Ferencvárost. A rövidebb szünetekben ugyanis a látogatók a Művészetek Palotájának kiállításait is megtekinthették, és az épület környékének felfedezésére, így a Nemzeti Színház meglátogatására is lehetőségük nyílott. A külföldi vendégek a kerület újonnan épült vagy felújított részeivel is megismerkedhettek csakúgy, mint Budapesttel és környékével, s a szervezők még a kulturális eseményekről is gondoskodtak, hogy az üzlet mellett a meghívottak jól is érezzék magukat a kétnapos eseményen. A nyitóelőadást nagymesterünk, Lékó Péter tartotta a sakk és az üzlet kapcsolatáról. A cég mérnökeinek előadásaiból a korszerű technológiákról is ismereteket szerezhettek az érdeklődők, és a gyakorlatban is kipróbálhatták a professzionális képfeldolgozás újdonságait. A rendezvény rángj át jelezte, hogy számos vezetővel együtt Hajime Tsuruoka európai elnököt is itt köszönthettük, és hazai üzleti élet prominens, Európában is elismert képviselőivel is lehetőség nyílt egy kis eszmecserére. A Művészetek Palotája a szokásostól eltérő rendezvényen is jól vizsgázott, hiszen a nyitónapon olyan zsúfoltság uralkodott, mint a 6-os villamoson csúcsforgalomban, mégis problémamentesen folytak az események, a beléptetéstől az előadások és kiállítások hozzáférhetőségén át a vendégek étellel-itallal történő ellátásáig. Ezt igazolják a magyar és külföldi látogatók elismerő szavai is, akik elégedettségüknek adtak hangot a palotával, Ferencvárossal, Budapesttel és Magyarországgal kapcsolatban is. Steiner Gábor ÜZLETEK PALOTÁJA 22 Ferencváros
