Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. július / 7. szám

2005. július N em véletlenül nevezik a csontritkulást (osteo- porozis) „néma járványnak”, ugyanis kezdet­ben fájdalom- és tünetmentes, kifejlett szaka­szában pedig a betegek összetéveszthetik más mozgásszervi betegségek­kel, mert derék- vagy hátfájdalmat más reumatológiai megbetegedés is okozhat. Büszkén mondhatjuk, hogy kerületünkben működik az ország 130 osteoporozis centruma közül az egyik legjobban felszerelt. Vezetőjével, dr. Bors Katalin főorvossal a betegség kialakulásának okairól, tüneteiről, megelőzésének és gyógyításának lehetőségeiről beszélgettünk.- Magyarországon mintegy 900 ezer ember él csontritkulással, ennek kétharmada nő. A betegség a nőknél 50 éves kor körül, a havi vérzés elmaradása után kezdődik, a férfiaknál tíz évvel később. Két típusa van. Az elsődleges az életkor előrehaladtával jelentkezik, amikor a csontban hormonális hatásra a kálcium és a foszfor aránya megváltozik, amely végül a törékenység fokozódásához vezet. A másodlagos - mint a kife­jezés is jelöli -, amikor egyéb megbetegedések velejárója. Izületi gyulla­dás esetén, amikor a csontritkulást az alapbetegség kezelésére használt szteroidok fokozzák, vagy az alkoholistáknál, amikor a súlyos májkároso­dás következtében zavart szenved a bél tápanyagfelszívó képessége.- Melyek a csontritkulás első klinikai jelei?- Sokszor valóban a hátfájás. A csigolyák magasságbeli változása miatt a beteg észreveheti, hogy „hosszabb lett a szoknyája, nadrágja”, görbül a háta. Végül a kialakult betegség a gerincen kívül okozhat vállfájdalmat, derékfájdalmat, de a megváltozott tartás miatt akár ha­si panaszokat is. A csontritkulás legsúlyosabb következménye azon­ban az egyre sűrűbben jelentkező csonttörés. Ezek leggyakrabban a csuklótájat, a csigolyát, a felkart és a csípőtájat érintik. Magyarorszá­gon évente 30-40 ezer csigolya, 25-28 ezer csuklótáji, 15-16 ezer csípőtáji és kb. 8-9 ezer felkar törik. A csontritkulással együtt a beteg életminősége is romlik, s egyre jobban beszűkül mindennapi élettevé­kenysége.- Mi a teendő akkor, ha felmerül a csontritkulás lehetősége?- Az eszközös kivizsgálás előtt érdemes felmérni a kockázati ténye­zőket. Ilyen az anyai ágon előforduló csontritkulásos törés, a sovány testalkat, a túlzott dohányzás és kávéfogyasztás, a kevés testmozgás és az életkor. Akiknél a kockázati tényezők, valamint az elmaradhatat­lan fizikai vizsgálat megerősíti gyanúnkat, további vizsgálatokat ren­delünk el. A csontsűrűség-vizsgálat egy 20 perces, fájdalommentes eljárás, amelyből megmondhatjuk, milyen mértékben csökkent a vizs­gált régióban a csont ásványianyag-tartalma. De az ultrahang segít­ségével a törés kockázatáról is nyilatkozhat az orvos. Ez azonban nem elegendő a diagnózis megállapításához. Szükséges az úgynevezett csontanyagcsere-„alaplabor”, amelyet vérből és vizeletből végeznek. Első alkalommal, majd három évenként szükséges készíteni oldalirá­A CSONTRITKULÁS TÖRÉST OKOZ Ha Ön is 50 év feletti nő, előzze meg csontritkulásos törését! Ha már volt törése, előzze meg a következő törést. Ha még nem kezelik a csontritkulását, hívja fel a Népegészségügyi Program ingyenes zöld számát: 06-80-630-212 20 nyú háti gerincfelvételt is, amelyből a radioló­gus kiszámolhatja a csigolyák magassági átmérőjének csökkenését. A biokémiai markerek, melyeket már speciális vizsgálatokként tartunk számon, lehetővé teszik a gyógyszeres kezelés hatékonyságának követését a szakember számára. Mindezek az eljárások a csontritkulás területén speciálisan képzett szakember számára - a háziorvossal együttmű­ködve - lehetővé teszik, hogy az orvos betegei számára a leghatéko­nyabb, egyénre szabott gyógyszert válassza ki. A legjobb gyógyszeres terápia sem fejtheti ki optimális hatását, ha ezt nem kíséri egészséges táplálkozás, rendszeres testedzés (napi fél óra gyógytorna, ugyan­ennyi séta, kellő idejű szűrt napfényen tartózkodás). A múlt évben végzett általános szűrővizsgálat (HOP = hypertonia, osteoporosis, prosztata) kiterjedt a csontritkulásos betegekre is. Ennek egyértelmű tanúsága volt, hogy a 65 év feletti ferencvárosi lakosság - hasonlóan az országos átlaghoz - több mint egyharmada D-vitamin hiányos. A megfelelő kalcium- és D-vitamin-pótlást (ha nincs ellenjavallat) bázisterápiának hívjuk, mert a többi csontritkulásos gyógyszer mellett is alkalmazni kell. A csontritkulás kezelése csak akkor lehet sikeres, ha a beteg és kezelőorvosa között jó az együttműködés és feltétlen a biza­lom. A Ferencvárosi Osteoporosis Centrumban dr. Bors Katalin főor­voson kívül hat felkészült szakorvos kolléga várja kivizsgálásra a háziorvosi beutalóval jelentkező betegeket. Bartha Zsuzsanna PARAFRÁZIS - VADONATÚJ MŰVEK Úgy látszik, megint divatba jött a tájkép. Vagy talán soha ki sem ment a divatból, csak mindig újraértékelődött? A művészek mintha újra felfe­deznék e hálás témát. Az Art-9 galériában Balázs Imre Barna tájképei láthatók. Mint a felirat is figyelmeztet, ezek a vadonatúj művek műtermi festmények, melyek valószínűleg - a modem kor követelményeinek megfelelően - fotó alapján készültek. Egy digitális kamerával akár több száz munkafotó is készíthető. Ezekből - és ez már másfajta szemlélet - inkább filmszerű képkivágások jönnek létre. Belemerülés ez a felnagyí­tott tájrészletek pixelszerűen széteső világába, melyet nagyszerű para­frázisként, az impresszionista festészet eszköztárát újrafogalmazva, lendületes ecsetvonásokkal valósít meg. Érdekes gondolat! A Paál Lászlót, illetve kortársait idéző műtermi festészet magában hor­dozza a plein air összes hagyományát. „A dolgok magában valósága, a belső és külső problematikája, az egyedire vonatkozó bensőség határai és maga a határ egzisztenciális-filozófiai és képi jelensége, a gondolkodás és a képalkotás egybevágó stílusában vizsgálódott, és nyert megoldást. A dolgok felülete, a határ, vagyis a dolog képi megjelenésekor a foltot, a belsőt határoló kontúr primer stílussá, meghatározó képi tartalommá szerveződik, a szubjektum és a külvilág egzisztenciális mássága létfilozófiai fontossággá válik.” - fogalmaz a plein airről Konkoly Gyula, akinek „Monet után szabadon” festett tavirózsái és kertképei lehettek az előképek, a kiindulási pont Balázs Imre Barna munkáihoz. Ez a több­szörös áttétel korunk jellegzetes műformája. A modern technikák, az ismeretanyag egyre bővülő tárháza lehetővé tesz ilyenfajta festészeti vizsgálódást. A tükröződések 1-6-ig még egyértelműen és nagyon jóízűen Monet-Konkoly átiratok. A kísérlet tovább folytatódik, és a tájtükröződések a vízfelületen, a zöld lomb között áttűnő égbolt kékje, majd ennek is a vízben tükröződése viszi tovább a képzőművé­szet eme nyelvtani-formai kísérleteit. A ragyogó stílusban, elegánsan, és hallatlan dinamizmussal megfestett tizenegy kép igazi csemege a festészet szerelmeseinek. Knox ORVOSI TANÁCSOK A csontritkulásról T

Next

/
Oldalképek
Tartalom