Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. július / 7. szám
A BELSŐ-FERENCVÁROS KULTURÁLIS FEJLESZTÉSÉRŐL Az önkormányzat számára a legfontosabb feladat a rendszerváltozás óta eltelt 15 évben a legnagyobb kerületrész, a Középső-Ferencváros rehabilitációja, melyet még a mai ütem fenntartásával is legalább 10 évig kell folytatni. Az ütemet csökkenteni nem lehet, hiszen ezzel az itt élők számára a normális életkörülmények elérésének reményei csúsznának a beláthatatlan jövőbe. De fokozni sem lehet, hiszen ez a többi terület egészén tenne lehetetlenné minden érdemi előrelépést közel 10 évig. A középső-ferencvárosi rehabilitáció után következő súlyponti terület továbbra is a Belső-Ferencváros lesz. A folyamatban lévő rekonstrukció ezután az épületeken kívül kiterjed a közterületekre is. A képviselő-testület ezenfelül egy új feladatot is meghatározott. Az önkormányzat konzekvens politikája, valamint az állam és a főváros utóbbi időben egyre gyakoribb ez irányú kedvező döntései révén a Ferencváros és ezen belül a Belső-Ferencváros a budapesti kulturális élet megkerülhetetlen helyszínévé vált. A Ráday utca közismert imázsa mellett olyan, hamarosan induló, nem önkormányzati beruházások is jelzik ezt, mint a Közraktárak kulturális átépítése vagy a német állam által fenntartott Goethe Intézet átköltözése az Andrássy útról a Ráday utcába (hogy a már megvalósult Nemzeti Színházról, Művészetek Palotájáról, Holokauszt Központról vagy Trafóról ne is beszéljünk). Az elindult kedvező folyamatokat kihasználva a Belső- Ferencváros Budapest egyik legfontosabb, sokak megítélése szerint legjelentősebb kulturális központjává válhat. A Liliom utca átépítése a régi útburkolat bontásával már megkezdődött, s még ősszel sorra kerül az Angyal utca is. A Tompa utca kisebb korrekciója is megvalósul. Mindez akadályozza a közlekedést, és próbára teszi a környéken lakók türelmét. Még a nyár folyamán ki kell cserélni egy magas- feszültségű földkábelt is. A munkálatok a Bakáts teret, a Közraktár, Bakáts, Tompa, Balázs Béla és Lenhossék utcákat érintik. Az említett munkák ütemezése, vezénylése a SEM IX. Rt. feladata. Már készülnek a tervek a Páva utca, valamint a Tűzoltó utca egyes szakaszainak megújítására is. A következő nagyobb, összefüggő rehabilitációs feladat a Lenhossék-park körüli utcáknál lesz. Krivánszky Árpád A ferencvárosi önkormányzathoz már több mint 10 éve kötődik a kultúrabarát jelző, de a változások az utóbbi öt évben váltak igazán látványossá. Ekkorra álltak össze az önkormányzat által támogatott intézmények, rendezvények a Belső-Ferencvárosban, ekkor valósultak meg az állami kulturális nagyberuházások a Középső-Ferencvárosban. A két terület nem ér össze, de együttesen jobban megalapozzák a kulturális centrum szerepet. A kerületnek a takarékos gazdálkodással az 1994-es 360 milliós negatív működési egyenlegből 10 év alatt 1760 milliós pozitív működési egyenleget sikerült elérni, miközben az intézmények által nyújtott szolgáltatások színvonala a budapesti átlag feletti, egyes területeken - például egészségügy - egyenesen kiemelkedő. Tehát a takarékos gazdálkodás (és természetesen a még meglévő vagyon értékesítése, a pályázati lehetőségek kihasználása) lehetővé teszi - az épület-közterület rehabilitáció abszolút prioritása mellett - a kulturális ráfordítások eddigi magas szintjének emelését is. A folyamatot jelenleg a leglátványosabban az önkormányzati vagyon koncentrált kulturális célú felhasználásával tudjuk elősegíteni. Ugyanis a kulturális események mellett a kulturális helyek száma az, ami hosszú távra megalapozhatja a kerület kulturális jellegét. „Szerencsés véletlen”, hogy az önkormányzat számára jelenleg nagyobb számban áll rendelkezésre üres helyiség. (A 10 éves moratórium lejárta után a tavalyi év elején kiküldött bérleti szerződéseket felmondó határozatok most realizálódnak.) Az előzőekből egyértelműen következik, hogy a Ráday utcai üres helyiségeket kulturális célra szerencsés és kívánatos felhasználni. A május 24-i döntés nyomán tíz, jelenleg üresen álló, illetve a közeljövőben megüresedő Ráday utcai helyiség (alapterülete 20-615 ír) kulturális hasznosítása válik lehetővé. Öt helyiség esetén a hasznosítás pályázat útján fog megtörténni (ebből 1 helyiség eseténben meg kell várni a bíróság jogerős döntését). Öt helyiség esetén pedig konkrét kulturális pályázóval lehet a megállapodást kidolgozni. (Amennyiben mégsem kerül sor megállapodásra, ezek a helyiségek is pályázatra lesznek meghirdetve.) A legnagyobb volumenű és jelentőségű lépés a BMC Zene Csarnokának kialakítása lesz a Mátyás u. 8.-ban. Az épületet az önkormányzat bontandónak minősítette, a lakók kihelyezését megkezdte és értékesítési pályázatra meghirdette. A pályázat eredménytelenül zárult. Tavaly ősszel a Budapest Music Center (BMC) érdeklődött az épület iránt. Terveik szerint 2006 őszére létrejönne a BMC Zene Csarnoka, amelyben helyet kapna - többek között - az Eötvös Péter Kortársze- nei Alapítvány, nemzetközi kurzusközponttal, a BMC Magyar Zenei Információs Központja és Könyvtára, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel közösen kialakítandó kortárszenei műhely és kísérleti stúdió, és a JazzPont információs iroda. Solténszky Kornélia 2005. július M EGÚJULÓ KÖZTERÜLETEK, HUMÁNUSABB KÖRNYEZET A lakóépületek rehabilitációja mellett folytatódik a közterületek megújítása a Középső-Ferencvárosban. Sersliné Kocsi Margit főépítész szerint a cél a humánusabb, élhetőbb környezet megteremtése zöld növényzet telepítésével, a gyalogosok számára rendelkezésre álló felület szélesítésével. A változások a forgalmi sávok szűkítésével és a szabályozott parkolással járnak együtt.
