Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. január / 1. szám
KONYHAMESÉK Hungarian töltött bundás Régóta töröm már a fejem: ha lenne egy Hungarian Fast Food éttermem, ugyan mit árulnék benne? Olyat, ami kézbe kapható, egy szendvicsnél nem nagyobb, többféleképpen ízesíthető és valódi magyar! Van a lán- gos, amit kevés európai honfitársunk kezébe mernék odanyomni, na nem azért, mert nem finom, de olajtól csöpögő, zsírpapírba vetett magyarságunk egy darabja, legyünk őszinték, nem szalonképes. Az olaszok kemencében sütve, nagyképűen pizzának aposztrofálva, világhíressé tették ezt a kenyértésztából ösz- szekapart, majd kilapított lepényt, igaz, egy kis sajtot, paradicsomszószt is tesznek rá. Persze a mi lángossütőinkre sem panaszkodhatunk, mert manapság már akár ketchupos, sajtos és/vagy tejfölös kivitelben is lehet kapni, de ezt a változatát utcán és gusztusosán enni még nagyobb képtelenség. Aztán ott van még a kolbász és a hurka, majoránnával vagy anélkül, csípősen vagy édesen. Az evés módjának ecsetelésébe akár bele se fogjunk, mert egy házi disznótoros elfogyasztásához nemcsak jókora asztal, számos szalvéta szükségeltetik, hanem savanyúság is, amit végképp nem lehet könnyedén feltálalni, vagy kirakatot nézve majszolni. (Nem beszélve a nagyfröccsről, ami nélkül nem is esik jól a falat.) Gyorsan bekapható hungarikumaink ezzel kifogytak, hacsak nem gondolkodunk káposztás rétesben és szalámis zsömlében, de ezekkel aligha futunk be káprázatos világ- karriert. Marad a bundás kenyér. Töltve. Vagy zsömle, ami még jobb, mert aproximatíve hasonlít egy hamburgerhez, és csinos kis papírdobozba is rakható, mint egy whopper vagy egy big mac. Az ízhatást fokozandó nem elégszünk meg a szimpla tejbe-tojásba forgatással, hanem felszúrjuk a szigorúan szikkadt zsemle hasát, de nem teljesen vágjuk végig, csak úgy háromnegyedig, és abba elkezdjük beletuszkolni mindazt, amit szeretünk. Csípős csabait, pulykapárizsit, füstölt sajtot vékonyra szelve, de nem idegen tőle a juhtúró, a krémsajt és bármilyen sonkaféle. Legjobb, ha mindegyikkel kipróbáljuk. Első töltöttbundás-élményem még azokhoz az évekhez fűződik, amikor reggel farkaséhesen ébredtem, kalóriaszámlálás nélkül ettem, amit elém tettek, és nem volt ritka, hogy két-három zsömlét is bekaptam, hipp-hopp. A szerzői jog viszont Marika nénit illeti, barátnőm édesanyját, aki ezzel ébresztett minket egy átviháncolt szombat éjszaka után, forró citromos teával és egy kis fejcsóválással tálalva. A bundás kenyér jóféle, sűrű szövésű házgyári vekniből készült, a töltelék 3 forint hatvanért kapható párizsiból (akkor még csak egyféle létezett), a sajtszelet nyilván csak trappista lehetett, maximum óvári vagy edámi. A töltött bundás zsemle lehet feltét spenóthoz vagy tökfőzelékhez, lehet önálló vacsora lilahagymával és rumos teával, és lehet egy fantáziámban érlelődő magyaros gyorsbüfé slágercikke. Szinte látom lelki szemeimmel, ahogy a suliból kiözönlő diákok levágják hátizsákjukat a sarokba, odaállnak a pulthoz, és böngészik a „bundás választékot”. Lehet, hogy kicsit meg kell majd alkudnom, és ketchupöt, majonézt kell tenni az asztalokra, lehet, hogy lesz, aki Nutellával kéri, talán olyan is akad, aki szójaszósszal önti nyakon. Nem baj. Mi is teszünk ananászt és kukoricát az olaszok pizzájára, amitől már a szemük se rebben, a milánói makarónira pirospaprikát szórunk, a szecsuani sertéssültet krumplival kérjük, mert azt jobban szeretjük. Nincs mit egymás szemére vetnünk itt, ezen a nagyvilágon; ami, úgy látszik - legalábbis az étkezési kultúrában -, egyre kisebb. mezsu KALENDÁRIUM házon elhelyezett, Dési Huber Istvánt ábrázoló emléktábláját említenénk. 16.1847. MIKSZÁTH Kálmánnak, a Lónyay u. 13. egykori lakójának itt látható emléktábláján olvasható: „Bölcsességének és humorának derűje világított bele az emberi lelkekbe. Feltárta és nevetségessé tette az uralkodó osztály hibáit. Látni és érezni tanította nemzetét.” 17.1997. Az 50 éves korában elhunyt VAJDA János író a Tompa u. 13.1. emeletén lakott. 22. 1891. YBL Miklós műépítész születésnapja. Egyik nevezetes alkotása a Kálvin téren állott SZÁVA-KÚT (a DANUBIUS- kút része). Az általa tervezett Üllői út 1. sz. és 17. sz. épületben lakott 1851-57 között. 23. 1885. FÜLEP Lajos művészettörténész, filozófus, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a század egyik legjelentősebb magyar művészeti filozófusának születésnapja. A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tanított. 1887. REMÉNYI József szobrász születésnapja. 1929-ben az Üllői út 47. épületén elhelyezett emlékművének felirata: „Budapest háziezrede, a 32-es Mária Terézia gy. ezred hőseinek emlékére, akik innen indultak harcba a hazáért az ezred babérövezte múltjának példájára égő lelkesedéssel és az új megpróbáltatásokból új erőt merítő hittel a magyar jövőben.” 30.1912. AIGNER Sándor építész elhunytára emlékezünk. Az Üllői út egyik ékességének tartott, a 75-77. sz. alatt épített ÖRÖK- IMÁDÁS EMLÉKTEMPLOM a Genfben 1898-ban meggyilkolt ERZSÉBET királyné megörökítésére épült. A tervpályázaton AIGNER Sándor neogót munkája diadalmaskodott. Az első fogadalmi templom alapkövét FERENC József tette le 1904. május 18-án. 1976. CZÓBEL Béla festő, az Üllői u. 11-13. alatt volt EURÓPA ISKOLA neves tagja hunyt el e napon. 31. 1804. BAJZA József költő, író, kritikus születésnapja. Tagja volt az Auróra Körnek, amely az Üllői út 17.-ben működött. 1837. TOLNAI Lajos költő, író, szerkesztő születésnapja. Haláláig tanára, majd igazgatója volt a kerület polgári iskolájának. Samodai Ferencváros 17 2005. január
