Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. január / 1. szám

MADÁRETETŐ Midőn e sorok megjelennek, javában csikorog a tél, hó borítja a tájat, nehezen jutnak ilyenkor az ég madarai táplálékhoz. Segíthetünk ne­kik madáretetők kihelyezésével. Ez történhet a kertbe, de a legizgal­masabb az, ha az ablakunk elé tudjuk tenni, s így közvetlen közelről figyelhetjük meg kis kosztosainkat. Persze tekintettel kell lennünk lakótársainkra. Nem helyezhetjük az ablak elé a barkácsáruházakban kapható, egyébként igen dekoratív etetőket, mert ahhoz a városi galambok is hozzáférnek, szemetelé­sükkel zavarnák az alattunk lakókat (további mellékhatás: sokszoro­sára nő a napraforgó-fogyasztás is). Ehelyett egy másfél literes átlátszó műanyag flakon átalakítását javas­lom a következőképp: vágjuk be vízszintesen az aljától 5 centiméterre majdnem a feléig, majd ismételjük meg ezt 10-12 centivel feljebb, s vágjuk ki ezt az „ablakot”. Függesszük fel a kupakjánál a flakont, tegyünk egy kisebb követ az aljára, töltsük meg az alsó bevágásig a madaraknak szánt maggal. Ajánlatos a szemetelés megelőzésére egy virágláda fölé függeszteni, s elfordulás ellen egy másik zsinegdarab­bal kikötni. Kényelmesebb a madárnak, ha a ládába egy beszálló­gallyat szúrunk, teteje nagyjából az etetőnyílás magasságában legyen. Ide érkezik a madarunk, s innen libben át az etetőre. Az etetőt rendszeresen töltsük, időnként pedig ürítsük ki, szabadítsuk meg a maghéjaktól. Legjobb a napraforgó, de lehet más mag is. A legkedveltebb csemege pedig az apróra vágott vagy tört dióbél; nem baj, ha kicsit barnás, sőt a kukacos is gazdára talál. Ha a csukott ablak mögött nem teszünk hirtelen mozdulatokat, akár egy méternél is közelebbről szemlélhetjük tollas barátaink sürgés­forgását. Olyan közel kerülhetünk a madarakhoz, mint Szent Ferenc. A szívet melengető élménnyel többet kapunk vissza tőlük, mint amennyit adunk. kri Holokauszt Emlékközpont (Bp. 1094, Páva u. 39.) január 17-27 között: „VÉGJÁTÉK” 1945. január 17-én tűnt el Raoul Wallenberg, akinek Budapesten emberek ezrei köszönhették az életüket. Tíz nappal késólib, január 27-én felszabadították az auschwitzi koncentrációs tábor még életben maradt lakóit. E két szimbolikus napra emlékezve a Holokauszt Emlékközpont filmvetítésekkel, koncerttel, könyvbemutatóval és beszélgetős estekkel várja az érdeklődőket. Részletes program a www.holokausztemlékközpont.hu oldalon található Egyszer volt, hol nem volt... Amikor az öreg kertész meghalt, mind a négy gyermekére 19 fenyőfát hagy ott. A gyermekei - András (A), Bon (B), Cili (C) és Dénes (D) nem szerették egymást így elhatározták, hogy elkerítik a fáikat, ahogy a terven látszik. Kinek kellett a leghosszabb kerítést építeni? Kedves Gyerekek! A helyes megoldását a következő címre vátjuk: Ferencváros Szerkesztősége 1094 Budapest, Tompa u. 12. Beküldési határidő: 2005. január 15. A helyes megfejtést beküldők között 3 db, egyenként 1100 Ft értékű vízitorna jegyet sorsolunk ki. Ferencváros 15 i 2005. január

Next

/
Oldalképek
Tartalom