Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. február / 2. szám

HAMUPIPŐKE A Nemzeti Színház és a Stúdió „K” közös produkciója, zenés mesejáték bábokkal, két részben. Jó látni az ünneplőire öltözött gyerekeket, szülőket, nagyszülőiét, a közös családi és szín­házi élményre összegyűlt közönséget. Kit érdekel ma Hamupipőke szomorú története? Lejárt már az efféle klasszi­kusok ideje! Mosonyi Aliz mesejátéka Fodor Tamás rendezésében igazi és különleges színház, kicsiket és nagyokat egyaránt elbűvöl. Bár nem bábszínház, a játék szereplői mégis bábok, nagy, gyermekméretű figu­rák. Van, amelyet két színész mozgat, és beszél, énekel is a bábu nevében. A fekete ruhába öltözött színészek olyan szeretettel és alázattal, olyan pontosan kidolgozott és összehangolt mozdula­tokkal irányítják a bábokat, hogy azok életre kelnek. A jóképű, szénfekete szemű, szerel­mében kissé ingatag herceg (Z. Papp Zoltán és Baksa Imre) - ő is férfi -, a folyton marakodó, egymás haját tépő kisasszonyok, a piszkafa Ella (Kakasy Dóra) és a bögyös-faros Bella (Nyakó Júlia) kitűnően „rikácsolja” a kis hárpia szerepét. A szedett-vedett gúnyájú és lelkű, Übüpapás, szenilis, de kellőkép­pen rosszindulatú Papa (Nádasi László), a hercegi álruhától és szereptől vona­kodva megváló inas (Hannus Zoltán és Tamási Zoltán) és a címszereplő, a szerelmében állhatatos, szürkében is hamvas-szelíd szépségű Hamupipőke (Homonnai Katalin és Szabó Domokos) közös „alakítása”. A gyönyörű bábokat Németh Hona készítette. Finom, játékos, humoros ötletek egész sorát vonultatja fel az előadás. Nagy szerepe van ebben az élő zenét szolgáltató Rossini Triónak, mely az ismert opera- és operettslágerek motívu­mait is felhasználó zenével (Darvas Ferenc kompozíciója), kifejező zöre­jekkel kíséri a játékot. A díszletrendezés is a játék része. Szegő György óriási színes építőkockák­ból állította föl elemeit, melyeket a fekete ruhás színészek zenére mozgat­nak. A gyerekek pisszenés nélkül nézik végig az előadást. Nincsenek önfeledt bekiabálások, nem szurkolnak kórusban a jó győzelméért és a rossz vesztéért. Talán megérzik, hogy ez a Hamupipőke kicsit másról, kicsit többről szól, mint eddig gondolták: arról, hogy mi, OPERAMESÉK A NEMZETI SZÍNHÁZBÓL Selmeczi György sorozata Emlékezés a Nemzeti Színház operabe­mutatóira, beszélgetó'társ Jordán Tamás. Játékos időutazás a Nemzeti Színház hőskorába. Hajdanvolt primadonnák és hőstenorok megidézése, „operaháború”, „primadonnaháború”, Bajza, Vörös­marty, Egressy és Szigligeti szelleme a háttérben, Erkel az előtérben, főispán a páholyban, pletykák a színfalak mögött. Az akkor új Nemzeti Színház még a Pesti Német Színház közönségét is átcsábítja egy-egy operaelőadásra... Konzervatívok és modernek csatája egy ragyogó színházi műfajban. IV/I. rész 2004. február 5-én, este 7 órakor ART-9 kiállítás a Pincetárlatban Nemcsak a kerületben, de a fővárosi művészeti életben is jelentős ese­ménynek számított az ART-9 egyesület Ferencvárosi Pincetárlatban megren­dezett kiállítása. A kerület művészeiből alakult művészcsoport már közel öt éve működik. Az érdekképviseletet is felvál­laló egyesület 24 kiállító művésze ezzel a kiállítással is jelentőségének megfelelő helyet követel magának, tagjainak mun­kássága pontos képet ad akár az egész magyar képzőművészeti élet keresztmet­szetéről. A művészet különböző irány­zatait, jelenségeit megtalálhatjuk itt. Ez a lakóhely alapján létrejött mű­vészközösség egymást és a sokféleséget vállalva érdekes hitvallást sugall. A nem stíluscsoportokba tömörítést, a másság elfogadását, egymás gondolatainak, al­kotói szabadságának tiszteletét, segíté­sét és a gondolat stílusfölöttiségét hirde­tik. Megtalálható a kiállításon szinte minden műfaj, grafikák, festmények, szobrok. Olexa József színes ceruzás hiperrealista kelkáposztájától Heritesz Gábor remek lírai konstruktív, összedró­tozott hasábjaiig szinte minden stílus megtalálható. Érdemes lenne az összes műről megemlékezni, de nincsenek címek, így csak néhány munkát emelnék ki. Baky Péter általam Nakonxypánnak elnevezett, érzékeny pasztellját zöld- vörös színellentétre kiélezett kompozí­ció és érdekes szürreális, konstruktivista beütésű formarendszer jellemzi. A szuggesztív, szinte világítóan kék szemű alak újból és újból visszahívott maga elé. Az Ábrahám Rafael alkotta művek a rusztikus felületű képeslapból kitü- remkedő, néhol bemélyedő, játékosan geometrikus formarendszer, a lírai geometrikus absztrakció izgalmas kom­pozíciói. Említeném Olajos György Tündérkertjét, ami fontos állomásnak tűnik az alkotó életművében. Mikro- struktúrái minótauroszi útvesztőként vonzzák magukhoz a gyanútlan nézőt. Serényi H. Zsigmond fehér alapon fehér reliefjei, Balázs I. Barna kék és sárga képe a gesztusfestés alatt sejthető tájjal is az ART-9 kiállításának jellegzetes, nagy művészi erővel megoldott darabja. Kár, hogy a szobrászok mindössze négy munkával képviselik műfajukat a kiál­lításon. Néhány jelentős alkotó bizony hiányzik a többi műfajban is, de öröm­mel fedeztem fel az új tagok munkáit is; színesnek, tartalmasnak, időnként még egymáshoz gondolatilag is kapcsol- hatóaknak mutatkoztak. Knox Ferencváros emberek néha bizony megváltozunk, ha az érdekeink úgy kívánják, de az igaz szerelem és a hűség kiáll minden próbát. Kifog irigységen, gonoszságon, csaláson, hazugságon. Győz tehát a jó, lehet tap­solni. Ferencz Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom